
A lemezen tizenhét népdal hallható Bartók Béla gyűjtéseiből
Fotó: Gábos Albin
Azt akartam én megtudni címmel jelent meg lemeze a madéfalvi Rokolya Népi Énekegyüttesnek, amelyen a magyarországi Zenetudományi Intézet archívumában fellelhető, Bartók Béla 1907-es gyűjtéseiből származó csíkszenttamási, jenőfalvi, karcfalvi, csíkrákosi és ajnádi népdalok szólalnak meg.
2019. január 08., 16:452019. január 08., 16:45
2019. január 08., 16:462019. január 08., 16:46
A Rokolya Népi Együttes 2010-ben alakult, madéfalvi kötődésű lányokból, asszonyokból. A csoport jelenleg tíz tagot számlál, már a kezdetekkor célul tűzték ki, hogy autentikus népdalokat tanuljanak és énekeljenek, és hogy ezáltal hozzájáruljanak ahhoz, hogy a közösség megőrizze a régi népdalokat.
„Az elején Erdély több tájegységéről próbáltunk népdalokat összeválogatni egy-egy előadásunkra, de aztán egyre inkább a Csík vármegyei dalokra terelődött a figyelmünk. Voltunk továbbképzőn, ugyanakkor Györfi Erzsébet népdalénekes, Madéfalva szülötte segített abban, hogy hol tudunk kutatni. Körülbelül három éve a Zenetudományi Intézet adatbázisából tanultunk újra népdalokat” – avatott be Sárosy Katalin, az együttes egyik tagja.
A csoport tagjai hetente gyűlnek össze próbára, és elsősorban a madéfalvi rendezvényeken lépnek fel – karácsonykor, megemlékezéseken, falunapokon, pünkösdkor – , de voltak fellépéseik a környező falvakban, Baróton kórustalálkozón, a Magyarság Háza meghívásának is eleget tettek, és Bonyhádon, a Bukovinai Találkozások Nemzetközi Folklórfesztiválon is bemutatkoztak.
Nyolc éve énekelnek együtt a Rokolya Népi Énekegyüttes tagjai
Fotó: Gábos Albin
Első lemezükön tizenhét Csík vármegyei – a Zenetudományi Intézet archívumában található, Bartók Béla 1907-es gyűjtéseiből származó csíkszenttamási, jenőfalvi, karcfalvi, csíkrákosi és ajnádi – népdal hallható. Az énekeseket furulyán Ségercz Ferencz kísérte, a stúdiófelvételt Sándor Csaba Lajos készítette. Ugyanakkor Ádám Gyula szerkesztésében és fotóival illusztrálva, egy könyvet is kiadtak, amelybe az Azt akartam én megtudni című lemezen felcsendülő dalok szövegei is olvasható, valamint belekerült egy Bartók Béla által lejegyzett kotta reprodukciója is.
A madéfalvi veszedelem 255. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésen. A település rendezvényein is fellépnek
Fotó: Gábos Albin
„A lemez létrehozásának az ötlete onnan jött, hogy próbáljuk helyi viszonylatban minél több gyereknek visszatanítani a népdalainkat. Ha nem is szervezett formában, de sok a tanítónő, óvónő közöttünk, és mindenki oktatja a népdalokat a saját tanítványainak.
A másik ok, hogy annyi szép népdalt lehet hallani Erdély különböző tájegységeiről, de csíki dalokat kevés helyen hallottunk, csak egy-két hivatásos táncegyüttes előadásán. A helyi tanács tagjai kérdezték tőlünk tavaly év elején, hogy most már nyolc éve működünk önerőből és tudnának-e minket valamiben segíteni. Gondoltuk, ha lehetne ezeket a dalokat népszerűsíteni, akkor ez a lemez nagy segítség lenne ebben. Pályáztak a BGA-hoz, és amikor nyert a pályázat, hozzáfogtunk, megkerestük a megfelelő embereket, akik ebben tudtak nekünk segíteni, és így valósult meg ez a lemez” – magyarázta Sárosy Katalin.
A fiatalokkal is megismertetnék a régi csíki népdalokat
Fotó: Gábos Albin
A lemezt önálló est keretében mutatták be a madéfalvi kultúrotthonban január 7-én, a madéfalvi veszedelem 255. évfordulójára szervezett emlékünnepség keretében.
A Rokolya Népi Énekegyüttes tagjai: Boldizsár Katalin, György Orosolya, György Viola, Regián Melinda, Regián Réka-Kata, Sárosy Katalin, Szentes Éva, Szentes Juliánna, Szép Erika, Ványolós Orsolya.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!