Hirdetés
Hirdetés

Korunk antihőse: a múltjába meredő lúzer

A múltjába meredő antihős •  Fotó: imdb.com/Szemerey Bence

A múltjába meredő antihős

Fotó: imdb.com/Szemerey Bence

Írtál te is tizenévesen verseket csajokhoz, amelyeket aztán nem mertél megmutatni nekik? Jártál edzésre, de rájöttél, hogy soha nem lesz belőled sportoló? Énekeltél tükör előtt, s azt képzelted, hogy rocksztár lesz belőled? Festettél, rajzoltál úgy, hogy a felnőttek ránéztek és elhúzták a szájukat, még ha mosolyogtak is közben? Smároltál házibuliban és azt gondoltad, hogy tied lesz  világ? Ma pedig olyan csirkemellfilé-reklámot rendezel, hogy abban nincs is csirkehús, de a megbízóid ezt másképpen gondolják? Ugye, te is voltál ezekkel így?

Katona Zoltán

2019. július 10., 17:562019. július 10., 17:56

2019. szeptember 25., 22:522019. szeptember 25., 22:52

A VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan rendezőjének, Reisz Gábornak új filmjét tavaly decemberben kezdték vetíteni a magyarországi mozikban, de mint minden, ez is később jutott el Székelyföldre, egy olyan vidékre, ahol jó tíz-tizenöt éve teljesen felszámolták az addigi mozihálózatot, most pedig az egész picit másképp, de újjáalakulóban van. Ilyen a székelyudvarhelyi mozi is, ahol ugyan nem kiváló, de élvezhető minőségben lehet nem rendszeresen, de főleg magyar filmeket nézni.   

Visszatérve a Rossz versekre és a 2014-ben bemutatott VAN-ra, Reisz Gábor két filmjében jó sok áthallás van, hiszen mindkét alkotás a mai magyar harmincasok lelkivilágát boncolgatja, de a két filmet az is összeköti, hogy például a szülőket ugyanazok a színészek, Kovács Zsolt és Takács Kati alakítják. Nem mellékesen a Rossz versek nyerte meg még márciusban a Monte Carló-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját (ezt nem kisebb név, Emir Kusturica elnökölte), de ugye, mindent a maga idejében.

Hirdetés

Reisz Gábor a Rossz versekkel

egy nagyon vicces és különleges utazásra visz az elmúlt harminc év Magyarországára,

s aki ebben az elmúlt három évtizedben gyerekként, kamaszként és felnőttként is élt, egy nagyon is élvezhető, nevettető, ugyanakkor elgondolkodtató tükröt kap a rendezőtől. A film sok-sok, látszólag nem összefüggő jelenetből tevődik össze, de a „végén mindenki összeáll majd egy képpé”, mint a Kispál és a Borz-számban. Habár a filmben Merthner Tamás tinédzserkori zenekara nem a Kispált, hanem a Nirvanát igyekezett koppintani, a jelenetek elképesztően pontosak, rengeteg bennük az utalás és az ismerős érzés.

Kezdőik mindjárt a szakítással – tudjuk, hogy a férfiak számára harmincon felül ez azért elég kemény, lévén, hogy még ha nem is tűnik ez így a mindennapokban, néhányan már természetesnek veszik, hogy a csajuk örökre velük marad (az „én már elterveztem mindent, egy életre elég a dolgunk” érzése), s többek között ezért nagy trauma a seggreülés, pláne, ha az Párizsban történik. Hősünk is így jár, s akkor kezdi visszapergetni az életét, hogy utánajárjon, vajon hol romlott el ez az egész? Nem a kapcsolata, az élete.

És akkor jönnek szépen, sorjában. Mindenekelőtt a versek, amelyekkel kapcsolatban Vali néni, az Arany János- és egyáltalán költészet-rajongó nagynéni javasolja, hogy küldje el egy újságnak. Ez persze nem történik meg, Vali később meghal, a temetési jelenet egyszerre szomorú és nevettető. A film tele van nagyon vicces kis gegekkel, jelenetekkel, ezek közül szerintem az egyik legnagyobb vicc, hogy amúgy az említett Arany Jánostól mindig félt a kamasz Tamás, mert a nagy költő a képeken hasonlít Sztálinra („Mindig féltem Arany Jánostól: szerintem pont úgy néz ki, mint Sztálin”). A kisgyerek Tamás megteremtett egy halandzsa nyelvet, amit a szülei is utána tanultak –

a „Hecikuma!” egy olyan tagadószó lesz, amit még 33 évesen is kezd hangosan mondani, amikor rájön, hogy nem tetszik neki a munka, a szerződés, illetve az ezekkel járó élet.   

Reisz Gábor megdöbbentően pontosan ábrázol generációs életérzéseket. Azt a tipikus, avítt, de cuccokban és tárgyakban néha újra divatba jövő, igen ellentmondásos nyolcvanas és kilencvenes éveket, a rendszerváltás idejét. A Szomszédok teleregény stílusában megcsinált jeleneten hangosan visítottam: apu nézi a Fradi-meccset a fotelből, onnan áll fel, hogy befaragja a karácsonyfát, de az kiesik az erkélyről. Itt volt egy apró szépséghiba, szenteste ugyanis nincsen és a kilencvenes években sem volt Magyarországon bajnoki meccs, ráadásul bármennyire is „lombhullató” egy karácsonyi fenyő, az azért mégsem történik meg, hogy az erkélyen még zöld fenyő a betonra érkezve teljesen kiszárad. De lehet, hogy ez egy utalás a Szomszédokban annak idején látott borzasztó filmes hibákra, a nyelvezetről nem is beszélve.

Az a bizonyos fehér ajtó. Mert cipelünk mindent ebben az életben, mint ezt a fehér ajtót s attól olyan az életünk, amilyen •  Fotó: Cirko Film Galéria

Az a bizonyos fehér ajtó. Mert cipelünk mindent ebben az életben, mint ezt a fehér ajtót s attól olyan az életünk, amilyen

Fotó: Cirko Film

Aztán ott vannak a napjaink visszatérő motívumai, őrületei: a mindig, mindenben és mindenkor a legjobb levendula, a csirkehús (pontosabban a csirkemell-filé, az ugye, verhetetlen a magyar hipszter-gasztronómiában) és a lakásba teljesen oda nem illő, de a Margit-hídon is átcipelt, generációkon keresztül átörökített, többször összetört régi ajtó.

Idézet
Mert cipelünk mindent ebben az életben, mint ezt a fehér ajtót s attól olyan az életünk, amilyen

– talán ez az egyik mondanivalója a Rossz verseknek.

Ami a szereposztást illeti, nagy húzás, hogy maga a rendező-forgatókönyvíró Reisz Gábor játssza a felnőtt főszereplőt, a Valit alakító Monori Lilinek, illetve az apát játszó Kovács Zsoltnak fantasztikus, lenyűgöző a játéka. Epizódszerepekben (zizegős tréningben, „sustyákban”, ének-tesi tanárként) feltűnik Hajdu Szabolcs rendező, illetve az ő filmjeinek egyik állandó szereplője, Szabó Doma (vízilabda-edzőként) is. Van azonban erdélyi színész is a produkcióban, a gyergyószentmiklósi származású Zayzon Zsolt (Merthner Tamás testvérét alakítja), akit nemrég a kecskeméti színház produkciójában (A király beszéde) főszereplőként láthattak az udvarhelyi, gyergyói és csíki nézők.   

A film technikailag is egy bravúr, mert többféle dolog van megjelenítve benne, azoknak minden jellegzetességével az adott időben: a VHS kazetta, az okostelefon, a normál film, s ez is ad egy pluszt az élményhez.

Azonban a legtelítettebb jelenetekből az jött le, hogy a mai harmincasok, ún. Y-generációsok számára a múlttal, a múltjukkal való szembenézés az egyik legnagyobb problémájuk. Ma, amikor minden férfi és nő tökéletes, akkor van itt nekünk egy enyhén pocakos, otthon Adidas-tréningben és papucsban csoszogó, szorongó, bizonytalan de mégis szerethető lúzerünk, aki folyamatosan számot vet az életével. Gyermekkorában az égbe ordította, hogy „én egy Szarjános vagyok!”, s ez a krisztusi kort elérve is kísérti. És mégis ez a legnagyobb erénye: szembenézni önmagával és rájönni, hogy a dolgok valahol mélyen, még gyerek- és kamaszkorban voltak nagyon, de nagyon elrontva.

Mert azért lettél olyan, amilyen most vagy, mert azok az évek nagyban meghatározzák a személyiségedet – ez így konkrétan ugyan nincsen kimondva a Rossz versekben,

de az a jelenet a legsokatmondóbb a filmből, amikor Tamás a kamaszkori, illetve a két gyermekkori önmagával beszélget egy mosdóban.

Amikor Tamás a kamaszkori, illetve a két gyermekkori önmagával beszélget egy mosdóban. •  Fotó: Facebook/Rossz versek Galéria

Amikor Tamás a kamaszkori, illetve a két gyermekkori önmagával beszélget egy mosdóban.

Fotó: Facebook/Rossz versek

Abban a mosdóban, ahová azért menekült ki, mert nem képes elviselni, hogy nem szereti azt, amit csinál, hogy harmincas éveiben járva, reklámfilm-rendezőként egyszerűen hazudik, nem őszinte még saját magával sem és egy átfestett, hazug, képmutató környezetben él, ahonnan még a szerelem sem menekvés, mert az is véget ért. Habár vissza-visszatér a „szerelem soha nem múlik el” mondat, s ezzel kapcsolatban megteszi Tamás a lehető legnagyobb hülyeséget, amit megtehet, a film végén. De legalább őszintén teszi meg. Nem, nem lesz öngyilkos, dehogy. Ennyire azért nem egyszerű a film vége.

Ki tudja, talán nem is voltak olyan rosszak azok a versek, csak éppen nem látta őket senki... A csajok, akikhez szóltak, meg aztán főleg nem.

Ha egy filmet kellene mondanom, amelyhez méltán hasonlíthatnám a Rossz verseket, akkor az a Nick Hornby azonos című regényéből Stephen Frears által 2000-ben készített Pop, csajok, satöbbi (az eredeti angol címe a regénynek és a filmnek is High Fidelity) lenne – bár az inkább csak a csajokra fókuszál, de az üzenet (a kilencvenes években) ugyanez volt. Mert legyen az X-, Y-, vagy Z-generáció, bizonyos dolgok nem változnak meg.  

Ha valaki a boldogságiparban dolgozik vagy abban hisz, inkább ne nézze meg ezt a filmet, mert érzésem szerint egyszerűen kineveti. Nézzen inkább motivációs előadást és persze – ahogy ez lenni szokott – fizessen is érte. Aki viszont még mindig emlékszik arra, hogy milyen dolgokkal küzdött mondjuk tíz vagy tizenhét évesen és milyen érzés volt a bizonytalanság és a határozatlanság, és ez milyen kérdéseket vet fel az emberben még ma is, az feltétlenül nézze meg.

Lehet, hogy válaszokat fog kapni azokra a kérdésekre. De lehet, hogy most sem.          

Rossz versek (magyar játékfilm, 2018, 97 perc)

Írta és rendezte: Reisz Gábor
Szereplők: Reisz Gábor, Nagy Katica, Kovács Zsolt, Takács Katalin, Seres Donát, Prukner Mátyás, Prukner Barnabás, Zayzon Zsolt, Monori Lili, Hajdu Szabolcs
Vágó: Tálas Zsófia
Operatőr: Becsey Kristóf, Bálint Dániel
Producer: Berkes Júlia
Gyártásvezető: Nemes-Jeles Veronika

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 22., vasárnap

Fordított hagymás leveles tészta

A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.

Fordított hagymás leveles tészta
Fordított hagymás leveles tészta
2026. február 22., vasárnap

Fordított hagymás leveles tészta

Hirdetés
2026. február 22., vasárnap

Amikor Telebuga eltévedt Erdélyben – és más elfeledett magyar diadalok

Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.

Amikor Telebuga eltévedt Erdélyben – és más elfeledett magyar diadalok
2026. február 20., péntek

Siklódy Ferenc: a munkáidról kell tudjál mesélni | Jelenlét

Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.

Siklódy Ferenc: a munkáidról kell tudjál mesélni | Jelenlét
2026. február 20., péntek

Gyors és egyszerű mandulás kiflik

Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.

Gyors és egyszerű mandulás kiflik
Gyors és egyszerű mandulás kiflik
2026. február 20., péntek

Gyors és egyszerű mandulás kiflik

Hirdetés
2026. február 19., csütörtök

Jön az Ineffable új nagylemeze: Shakespeare-szonettek, ahogy még nem hallottuk

Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.

Jön az Ineffable új nagylemeze: Shakespeare-szonettek, ahogy még nem hallottuk
2026. február 19., csütörtök

A tavaszra várva

Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.

A tavaszra várva
A tavaszra várva
2026. február 19., csütörtök

A tavaszra várva

2026. február 18., szerda

Két világ között – Az arany ember mint a belső megosztottság regénye

Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.

Két világ között – Az arany ember mint a belső megosztottság regénye
Hirdetés
2026. február 17., kedd

Üres gyomorral, tele szívvel – Solyom Bernadett turnékonyha-titkai

Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.

Üres gyomorral, tele szívvel – Solyom Bernadett turnékonyha-titkai
2026. február 16., hétfő

Dió újragondolva: nemcsak bejglibe való, hanem a sós ételek titkos összetevője is

A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.

Dió újragondolva: nemcsak bejglibe való, hanem a sós ételek titkos összetevője is
2026. február 15., vasárnap

A Bálint-napi rózsacsokor útja

A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?

A Bálint-napi rózsacsokor útja
A Bálint-napi rózsacsokor útja
2026. február 15., vasárnap

A Bálint-napi rózsacsokor útja

Hirdetés