
A darab egy szó szerint is kirepülni vágyó lány és az őt majdhogynem méhébe visszazárni kívánó anya kapcsolatát hozza előtérbe
Fotó: Szakács Tamás
Három helyszínen – Csíkszeredában, Kézdivásárhelyen és Székelyudvarhelyen – mutatja be Tarjányi Krisztina Irma és Molnár Enikő előadóművész Lackfi János Hinták című drámáját az elkövetkező napokban. A színpadon egy anya-lánya történet elevenedik meg, amelyet átsző Avilai Nagy Szent Teréz és Lisieux-i Kis Szent Teréz legendája. A Ligetnek Tarjányi Krisztina Irma mesélt az alkotási folyamatról, a darab üzenetéről.
2021. december 02., 17:182021. december 02., 17:18
„Én nem tudom, hogy mit akar velünk az Isten, csak Ő tudja, hogy mindez mire jó” – talán ebbe, a darabból kiragadott mondatba sűríthető Lackfi János drámájának súlya.
„Arra gondoltunk, hogy jó lenne Lackfi János szövegeiből készíteni egy előadást, mert képmutatás nélküli és kegyetlen őszinteséggel beszél arról, amivel mi nagyon tudunk azonosulni. Tavaly a pandémia idején olvasgattam Lackfi-szövegeket, és az ő honlapján találtam meg ezt a darabot. Érdekes, hogy Enikő is akkoriban olvasta a darabot, és neki is megtetszett. Van benne egy néma férfi szereplő is, őt kivettük. Tervezgettük, s közben rájöttük, hogy annyira súlyos a szöveg, hogy bele lehet halni rossz és jó értelemben is. Úgy éreztük, hogy muszáj lesz zenével »megsegíteni«. Nem zenei aláfestésre gondolok, hogy könnyebben emészthető legyen, a zenével oda lehet simulni egy nehéz szöveghez” – meséli Krisztina.
Agárdi Eszter cselló- és Pethő Rebeka fuvolaművész játékával a kortárs komolyzene is jelentős szerepet játszik a darabban
Fotó: Gergely Ákos
Így csatlakozott hozzájuk Varga Abigél, az általa írt zene kíséri az előadás két szereplőjét. De Agárdi Eszter cselló- és Pethő Rebeka fuvolaművész játékával nem csak a kortárs komolyzene játszik jelentős szerepet a darabban, hanem a vizuális művészet is helyet kap a szintén csíkszeredai származású Ilyés Mariann grafikus munkájának köszönhetően. „A nézőt tulajdonképpen egy kiállítás fogadja. Manapság sokféle inger ér bennünk, sokféle dolgot látunk, ezért nem biztos, hogy meglátjuk, meghalljuk azt, ami éppen történik velünk. Ezért gondoltam arra, hogy jó lenne egy bevezető, hogy az ember meg tudjon érkezni, le tudjon csendesedni egy kicsit, majd az előadást egy beszélgetés követ, amiben egy kicsit le tudjuk zárni az átélteket.”
Az előadás két vonalon siklik. A darab egy szó szerint is kirepülni vágyó lány és az őt majdhogynem méhébe visszazárni kívánó anya kapcsolatát hozza előtérbe, amit árnyal a spiritualitáshoz való viszonyuk és egy megnyomorító baleset traumája. Ebbe a történetbe snittszerűen bevillan Avilai Nagy Szent Teréz és Lisieux-i Kis Szent Teréz önéletrajzából egy-egy monológ. Tragédia, szenvedés, szabadság, féltés.
Tarjányi Krisztina Irma csíkszeredai előadóművész
Fotó: Dancs Enikő Bianka
„Én azt szeretem ebben a darabban, hogy nem egy áhítatos keresztény tanítómese lesz a végére, hanem egy igaz történet marad anélkül, hogy bárkit bármiben meg szeretne győzni, ellenben nagyon érvényesen képviseli mindazt, amiben az ember hisz. Egyáltalán nem hazudtolja meg Lackfi ebben a drámában sem önmagát, a tőle megszokott őszinteséggel és árnyaltsággal írta meg ezt a történetet. Egyetlen egy dolgot jelent ki Lackfi az egész előadásban amihez nem fér kérdőjel, az anya mondja egy adott pillanatban:
Ezzel a mondattal bedobja a darabot az eutanázia kérdésvilágába, noha a darab nem erről szól. Ez egy mondat, ami elhangzik anya és lánya között, amikor már nagyon egymásnak feszülnek a rengeteg szenvedésben. Igazából nem azért szeretem, mert katolikusként kimondhatom, hogy én az élet védelme mellett állok, hanem azért, mert tényleg azt gondolom, hogy az élet valahol abban a dimenzióban van, amihez nekem nem szabad hozzányúlnom, az élet kezdete és vége nem múlhat rajtam” – emeli ki a csíkszeredai színművész.
Bár a darabnak nincs rendezője – jegyzi meg Krisztina – a szintén csíkszeredai Csatlós Lóránt színművész segítette a munkájukat, a most bemutatott verzió a közös munka eredménye.
Molnár Enikő szabadúszó színművész Csíkmadaroson született
Fotó: Fülöp Noémi
Az eredeti tervek szerint az előadást a tavalyi Ars sacra fesztiválra szerették volna benevezni, ám később kiderült, már megtette ezt ugyanezzel a darabbal egy másik társulat. Végül mégiscsak megtörtént a csoda, és szeptemberben sor került a bemutatóra a fesztiválon, ugyanis a másik társulat lemondta a fellépést.
– eleveníti fel a kellemes emléket Krisztina.
Tarjányi Krisztina korábban Németországban élt férjével, 2018-tól Budapesten élnek. Szabadúszó előadóművész, aki színházi munkája mellett a nemzetközi Crescendo Mozgalom és a Crescendo Nyári Akadémia keretében szervezett lelki programok vezetője. A mozgalom a hivatásos komolyzenei előadóművészek, zenetanárok és zenei pályán tanuló fiatalok nemzetközi keresztény szervezete, mely Beat Rink svájci református lelkipásztor, író kezdeményezésére jött létre 1985-ben.
Előadások Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen
A Hargita Megyei Kulturális Központ Kulturális nevelési programja részeként bemutatott Hinták című előadásra Kézdivásárhelyen december 4-én, a 19 órától kerül sor a Vigadó Művelődési Ház dísztermében. A csíkszeredaiak a Csíki Moziban tekinthetik meg december 5-án 18 órától, míg a székelyudvarhelyieket december 6-án, szintén 18 órától várják a Városháza Szent István termébe.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!