Hirdetés
Hirdetés

Halottak napja. Nem csak emlékezünk, együtt vagyunk

A gyertyagyújtás halotti szokásaink központi eleme, a világosság, a lélek örök fényének jelképe •  Fotó: Veres Nándor

A gyertyagyújtás halotti szokásaink központi eleme, a világosság, a lélek örök fényének jelképe

Fotó: Veres Nándor

Szent András havának első két napja a köztudatban sokszor összemosódik. November 1-jén, Mindenszentek ünnepén a nem említett összes szentre emlékezünk, a november 2-ai halottakért való imádkozás egy későbbi eredetű katolikus egyházi ünnepnapunk, mely mára széles körben szokássá vált. Milyen szokások, hiedelmek fűződnek e két naphoz? – kérdeztem Sándor Cecília néprajzkutatót, aki, mivel éppen az Amerikai Egyesült Államokban tartózkodik, a Halloween hangulatáról is beszámolt.

D. Balázs Ildikó

2020. október 29., 18:332020. október 29., 18:33

2020. október 31., 09:052020. október 31., 09:05

A halottak napja már eredendően a túlvilágba vetett hitünket jelzi, több népi hiedelem is fűződik hozzá, melyek segítenek a hétköznapokhoz képest az ünnepi rend megteremtésében – szögezi le Sándor Cecília, aki a népi vallásosság kutatása során korábban már gyűjtést készített a néphiedelmekről.

Idézet
„Ilyenkor az elhunyt családtagjaink hazalátogatnak, ezért minden házban gyertyát kell gyújtani, hogy a hazajáró lelkek eligazodjanak. A Kárpát-medencében több helyen még ma is élő szokás, hogy ezen a napon a halottaknak is asztalt terítenek.

Régen a munkatilalom a teljes hétre, a halottak hetére vonatkozott. Úgy tartottuk, hogy ilyenkor nem szabad munkával megzavarni a halottaink nyugalmát, az ugyanis bajt hozhat a házra, ezért például nem szabadott kenyeret sütni, vagy az állatot befogni a járomba. Egy másik hiedelemképzet, hogyha a halottak hetén meszelnek, akkor a ház megtelik féreggel. Emlékszem arra, amikor kisgyerekként rám szóltak a temetőben, hogy a gyertyákat nem szabad áthelyezni egyik sírról a másikra, mert a halottak bűne is átszáll vele”– magyarázza.

Hirdetés
Régen nem vittek ilyen sok virágot a sírokra, mint napjainkban •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Régen nem vittek ilyen sok virágot a sírokra, mint napjainkban

Fotó: Veres Nándor

A gyertyagyújtás – fejti ki Cecília – halotti szokásaink központi eleme, a világosság, a lélek örök fényének jelképe. Aki például nem tudja halottak napján szerettei sírját felkeresni, az otthonában annyi gyertyát gyújt meg, ahány hallottról megemlékezik.

„A gyertya fénye az örök világosság útjelzője, nem hiába a gyertya az egyik legfontosabb egyházi szentelményünk. Régen nem vittek ilyen sok virágot a sírokra, mint napjainkban. Akinek volt a kertjében, az szedett egy csokor krizantémot és azt helyezte a sírra, sőt, virág helyett volt aki fenyőágat vitt”.

Amikor gyertyát gyújtunk – fűzi hozzá – gondolatban és lélekben együtt vagyunk elhunyt szeretteinkkel, közösen imádkozunk, ezért is sokkal több ez a nap, mint puszta megemlékezés.

„Ilyenkor együtt van az elmúlás tudata és az örök lélek gondolata. Az ünnep megállítja bennünk a mindennapi rohanó időt és teret ad arra, hogy saját belső valóságunk és családunk fele forduljunk. A keresztény hagyományban ez az egyszerűség, a méltóság és az elcsendesedés ideje. Ez kell legyen az irányelvünk, hiszen lelki szükségünk van a nyugalomra és a csendes szemlélődésre”.

Halottak napján sok háztartásban a temetőből hazatérve mákos lőnye kerül az asztalra •  Fotó: Sandor Cecília személyes archívuma Galéria

Halottak napján sok háztartásban a temetőből hazatérve mákos lőnye kerül az asztalra

Fotó: Sandor Cecília személyes archívuma

Gyertyafények a temetőben

A csíkszentsimoni születésű fiatal néprajzkutató, kulturális antropológus elmesélte, még ma is élénken él emlékezetében, hogy mindkét nap a reggeli szent misével indult, illetve arról is szívesen mesél, hogy őt már gyerekként bevonták a sírok megtisztításában. „Legszebb emlékeim egyike, hogy sötétedés után nagytatámmal, majd később a bátyáimmal újra kisétáltunk a temetőbe. Községünkben délután van a közös vecsernye és jellemzően már azalatt elrejtettünk néhány gyertyát a zsebünkbe, hogy minél több maradjon estére. A falu csöndjében és a sötétben meggyújtott gyertya fénye másmilyen. Együtt raktuk a gyertyákat a sírra és a csíki havas, hűvösebb estéken a gyertyák lángjánál melengettük kezeinket.

Idézet
A közös imádkozás után beszélgettünk, újra előkerültek a családi történetek. Ez egy fontos kötődési rítus és kapcsolódás a családhoz, elődeinkhez.

Lefekvés előtt a házunk ablakából mindig ránéztem a pislákoló gyertyafényekkel kivilágított temetőre. Így teljesedett be e nap különleges szentsége. Ez ma is így van”.

Mákos lőnye vagy mákos lütyü

Cecília elmondása szerint, a napnak egy másik meghatározó momentum a mákos lőnye készítése. Ezt van ahol mákos lütyünek nevezik, régen tollfosztók és farsang idején is sütötték. Családjukban nagymamája készítette és a szegények eledelének nevezte. Halottak napján sok háztartásban a temetőből hazatérve ez kerül az asztalra.

A halottak napja a túlvilágba vetett hitünket jelzi •  Fotó: Haáz Vince Galéria

A halottak napja a túlvilágba vetett hitünket jelzi

Fotó: Haáz Vince

„A héjába megfőtt pityókát meg kell törni és egy csipet sóval és liszttel összegyúrni. Utána kinyújtani, négyzetekre vágni és a kályha tetején mindkét oldalát szépre megsütni. Az elkészült darabokat cukros vízbe vagy tejbe áztatni, majd darált mákba forgatni. Erről jut eszembe, hogy

Idézet
régen szokás volt a közösségekben az ételadomány, a halottas lepény és cipók készítése is, melyet a szegényebb családok számára ajándékoztak.

Csíkszentsimonban például a hetvenes években még tartották, aztán az évek során lassan elmaradt. Ilyenkor átadjuk az eledelt, keresztet vetünk és azt mondjuk hogy imádkozzál a halottakért. A válasz erre, hogy essék a halottakért” – eleveníti fel.

Halloween-őrület

Mivel alanyom éppen az Amerikai Egyesült Államokban, a Minneapolis-i egyetemen tartózkodik, azt is elmesélte, most éppen Halloween-i akciók vannak a bevásárlóközpontokban, Halloween-i műsorajánlatokkal és reklámokkal teli a média, műanyag töklámpások és megannyi boszorkány-, kísértet-, szellemjelmez tornyosul az üzletek polcain. „Trick or treat (csokit vagy csínyt ) feliratú táblák tömkelege látható mindenfele. Ez utóbbi ahhoz a szokáshoz kötődik, hogy a gyerekek Halloween estéjén háztól házig járnak, ezzel a jelmondattal kopogtatva az ajtókon. Ez egy örömteli közösségi esemény. Volt szerencsém beszélgetni az itteni magyar közösség tagjaival, elmondásuk szerint olyan, mint egy vicces eseménysorozat, melynek központjában a gyerekek állnak. Itt a városban is egész héten számos programajánlat van, ami a szórakozásról szól.

Idézet
Különösen érdekes megfigyelni ezt a kulturális különbség ilyen közelségből, hogy az amerikaiak szintén a vallásban gyökerező szokásaik szerint, de inkább az elképzelt lények szintjén, az ijedség élményét idézve cselekszenek 

és ők zenés vidámságot szerveznek, néhol a sírdombon ücsörögve koccintanak az elhunyt «egészségére» ”– meséli nevetve.

Adódik is rögtön a kérdés, hogy társadalomkutatóként miként vélekedik arról, hogy a Halloween ünnepe Székelyföldön is egyre divatosabbá vált. Cecília szerint fontos, hogy ünnepeinket tudatosan éljük meg. „Kultúránk alapvetően változó és formálódó, melybe folyamatosan épülnek be az újabbnál újabb elemek.

Idézet
Gond akkor van, ha nem vagyunk tudatosak, vagyis ha nem látjuk a kultúránk és hagyományaink szerepét a változó világban.

Úgy gondolom, ha Halloween-t tartunk Csíkba, akkor álljunk meg egy pillanatra és mondjuk el, hogy a sokféle formát öltő töklámpás legendája nem a sajátunk és nem utolsó sorban, tanítsuk ezt meg a gyerekeinknek is” – emeli ki.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 01., hétfő

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története

Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Hirdetés
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

2026. május 30., szombat

Tupír, hajlakk, laza hullámok – így alakult át a menyasszonyi frizuradivat az elmúlt évtizedekben

A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.

Tupír, hajlakk, laza hullámok – így alakult át a menyasszonyi frizuradivat az elmúlt évtizedekben
2026. május 29., péntek

Szedres-ordás pite

Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.

Szedres-ordás pite
Szedres-ordás pite
2026. május 29., péntek

Szedres-ordás pite

Hirdetés
2026. május 28., csütörtök

Lehajolni a mezei szegfűgombához, nyújtózkodni a fenyőrügyért

Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.

Lehajolni a mezei szegfűgombához, nyújtózkodni a fenyőrügyért
2026. május 27., szerda

Öt pénztárcabarát kirándulóhely Erdélyben, ahol a természet viszi a főszerepet

Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.

Öt pénztárcabarát kirándulóhely Erdélyben, ahol a természet viszi a főszerepet
2026. május 26., kedd

Forog a kerék, új korszak indul: így született újjá a No Sugar

Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.

Forog a kerék, új korszak indul: így született újjá a No Sugar
Hirdetés
2026. május 26., kedd

A sokak által kedvelt, különleges ízvilágú spárga

A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.

A sokak által kedvelt, különleges ízvilágú spárga
2026. május 25., hétfő

Egy szoba, hatvan cica és rengeteg második esély

Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.

Egy szoba, hatvan cica és rengeteg második esély
2026. május 24., vasárnap

Savanykás datolya: a trendi nasi, amely pillanatok alatt elfogy

A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.

Savanykás datolya: a trendi nasi, amely pillanatok alatt elfogy
Hirdetés