
Fejes Krisztina: fontos, hogy a gyerekek tudják a tehetségüket kibontakoztatni
Fotó: Gábos Albin
Egy erdélyi zenei alapítvány létrehozását tervezi a magyarországi Fejes Krisztina zongoraművész, amelyen keresztül gyerekek, fiatalok zenei tehetséggondozását segítené. Első lépésként jótékonysági koncertet ad a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban.
2019. február 11., 17:502019. február 11., 17:50
Székely gyökerekkel is rendelkezik Fejes Krisztina – derült ki, amikor az éppen Csíkban pihenőszabadságát töltő művésznővel találkoztunk. Már a dédnagyapja és a nagyapja is játszott hangszeren, édesapja pedig trombitaművész és karmester, aki jelenleg ifjúsági zenekarokat vezényel Magyarországon.
magyarázta a művésznő, aki nyolcévesen kezdett zongoraversenyekre járni és nyerni. Mint elmondta, egymás után jöttek azok a jelek, hogy milyen úton kell járjon. Bekerült a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába és az indította el a zeneművészeti pályán. Jelenleg Magyarországon él, de sokat koncertezik külföldön, vannak tanítványai, járja a világot és terjeszti a magyar kultúrát, ahogy tudja – fogalmaz.
„Minden művész és minden ember folyamatos változásban van, és különböző életszakaszaink vannak. Volt például egy Chopin-időszakom a húszas éveimben, és most már nem érzem közelinek magamhoz. Én koncertező művész vagyok, ebből is élek. Tehát ha egy Ravel-zongoraversenyt kérnek tőlem, azt játszom el. De a hozzám közelálló zeneszerzők közül kiemelném Beethovent, Liszt Ferencet és Bartók Bélát. Ők voltak azok az átütő zenészek, akik mindhárman nagy változást indítottak el a zenei életben világszinten is. És ebben benne van két magyar ember, méltón lehetünk rájuk büszkék. Bartók Béla erdélyi gyűjtéseit mai napig kamatoztatom, sok szeretettel játszom, és a repertoáromra tűzöm a mai napig.”
Fotó: Gábos Albin
Fejes Krisztina 2007-ben lépett fel először Erdélyben, Nagyszebenben nyert egy zongoraversenyt, majd Bukarestben is játszott két alkalommal, két éve pedig Kolozsváron és Marosvásárhelyen is. Egy budapesti koncertje után ismerkedett meg a csíki Péter Lászlóval, akivel nagy terveket szőnek.
„Két-három hónappal ezelőtt ismerkedtünk meg, eljött egy budapesti koncertemre, utána gratulált, és mikor kiderült, hogy honnan érkezett, nagyon örültem, mivel nekem is vannak székely gyökereim. Innen indult a közös együttműködés. Szeretnénk egy alapítványt létrehozni Erdélyben, én mindig is gondolkodtam egy határon túli segítő projekten.
Az erdélyi magyar gyerekek és művészek támogatását biztosítanánk, erre keresünk most támogatókat szerte a világban. Én tanítok Dél-Amerikában, Kínában, sok gyermekkel foglalkozom, és fontosnak tartom a gyereknevelésben a zeneoktatást, főleg egy olyan gazdag kulturális gyökerekkel rendelkező területen, mint Erdély. Úgy vélem, hogy e tekintetben tudnánk a jövőre nézve gyümölcsözően segíteni. Olyan tehetséges gyerekeket segítenénk, akiknek nincs rá esélyük vagy családi támogatásuk a zenetanulásra, kotta- és hangszervásárlással és különböző lehetőségekkel támogatnánk, hogy tudják a tehetségüket kibontakoztatni.”
A művésznő június első hetében bemutatkozásként jótékonysági koncertet tart a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban, mert fontosnak tartja, hogy megmutassa tudását. Azt is elárulta, hogy a repertoárban hangsúlyosan jelen lesznek Kodály Zoltán művei.
Fotó: Gábos Albin
Sok a tehetség a világban, a tehetséggondozás és a kulturális élet sajnos – nem mindenhol, de sok helyen – a másodlagos, harmadlagos fontosságú, mondta. Pedig a zene sokat segíthet a kulturális gyökerek ápolásában, ennél fontosabb talán nincs is. „Túlhajszolt világban élünk, és a zene, a kultúra egyfajta feltöltődést jelent az embereknek. Én azért beszélek könnyen, mert én művészember vagyok, ebben élek. Nagyon sok civillel találkozom, aki azért jön el a koncertre, hogy jól érezze magát. De van, aki el sem tud jutni és ez a probléma. Most 35 éves vagyok, keresem én is a gyökereimet, a hovatartozást, és úgy érzem, hogy felelősséggel tartozom azért, amit csinálok, és ezt nagyon szeretném átadni.
Tudok hívni olyan művészembereket, akik ezen az úton vannak, mint én, és a gyerekeknek a mindennapi munkában segíteni, arra koncentrálni. A gyökereink ápolása lenne a legelső cél. Bartók Bélán keresztül erdélyi gyerekeket elérni az maga lenne a tündérkert, ahogy Erdély Európa tündérkertje” – fogalmazott Fejes Krisztina.
Charles Dickens és John Steinbeck klasszikusai is sorozatfeldolgozást kapnak, folyatódik a hírhedt sorozatgyilkosokat bemutató Monster-antológia, de felnőtt-animáció és újabb presztízssorozatok is érkeznek a képernyőre. Ajánló.
Karácsonykor debütál a képernyőkön a Harry Potter-reboot, ezúttal pedig nem filmként, hanem sorozat-formátumban dolgozzák fel J. K. Rowling klasszikussá vált regényeit, amik milliókkal szeretteték meg az olvasást.
Több kategóriában is Oscar-esélyes lehet Cristian Mungiu Arany Pálmát nyert legújabb filmje, a Renate Reinsve és Sebastian Stan főszereplésével készült Fjord.
A napokban tartott videójátékos eseményen, a Gamescom 2026-os kiadásán jelentették be, hogy újrafeldolgozást kap az 1999-ben megjelent Heroes of Might and Magic III, a világ egyik legjobb körökre osztott stratégiai játéka.
A Netflixen debütált csütörtök este, romániai idő szerint 10 órakor a november 19-én megjelenő Grand Theft Auto VI bővített betekintése, amiben 26 percnyi tartalmat láthattunk a Rockstar Games soron következő játékából.
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
szóljon hozzá!