
Van, aki veszélyesnek, mások hatalmas lehetőségnek tartják a gyerekek színpadi szereplését
Fotó: Bereczky Sándor
Van, aki veszélyesnek, mások hatalmas lehetőségnek tartják a gyerekek színpadi szereplését, főleg, ha nem egy iskolai ünnepélyről, hanem egy kőszínházról beszélünk. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban egyre gyakrabban kerülnek olyan darabok színre, amelyekben gyerekek, vagy gyerekek is játszanak. Ez pedig nem véletlen. A színház igazgatója, Gáspárik Attila szeretné, ha le tudnák rombolni azt az előítéletet, hogy a színház csak egy léha intézmény, amelytől a gyereket óvni kell.
2018. november 02., 14:512018. november 02., 14:51
Az elmúlt években a Marosvásárhelyi Nemzeti Színháznak volt már ifjúsági előadása, gyerekelőadása és felnőttelőadása is olyan, amelyben gyerekek, kamaszok játszanak, sőt nem egyszer olyan is, amelyben egyetlen profi színész sem szerepel. Gáspárik Attila színházigazgató szerint ez egy tudatos programja a színháznak, hogy egy
„A kamaszok érzelemvilágával, művészetével és művészetért való nevelésükkel keveset foglalkozunk egyrészt, másrészt a kisebbségben élő gyermekek számára kell keresni olyan lehetőségeket, hogy anyanyelven tudjanak megszólalni, tudják magukat kifejezni nagyobb közösség előtt. Szeretnénk, hogy a színház is ezzel is foglalkozna: nem csak hozzájuk szólni, hanem őket is megszólaltatni” – magyarázza a színházigazgató, hozzátéve, hogy a Nemzeti keretén belül így megszülető alkotásokban nem csupán szereplők a gyerekek, ők is szerves alkotói az előadásoknak.
Gyerek a színház öltözőjében is
Fotó: Bereczky Sándor
A Tompa Miklós Társulat repertoárjában az utóbbi időkben szerepelt például a Stresszfaktor 15 című előadás, amely 15 évesekről szólt 15 évesek szereplésével, de a Maszathegy, A kisfiú és az oroszlánok, A Pál utcai fiúk is gyereket szerepeltetett, a most műsoron szereplő előadások közt, pedig a Retromadár blokknak csapódik és forró aszfaltra zuhan című előadásban is vannak gyerekszereplők, a Machbetben is szerepel gyerek, míg a Vidovszky György rendezte A legyek ura című túlélőjátékban egyetlen profi színész sincs, csak tizenöt kisebb-nagyobb gyerek: van, aki már kamasz, van, aki csak 7-8 éves még.
– mutat rá Gáspárik. A gyerekeket amúgy szereplőválogatás folyamán választják ki, de az színigazgató szerint naponta jönnek 14-18 éves fiatalok önéletrajzzal a kezükben, hogy ha szükség van rájuk, szívesen mennek a színházba, legyen szó színpadi szereplésről vagy önkénteskedésről.
Vidovszky György színpadra készíti a gyerekeket
Fotó: Bereczky Sándor
Arra a kérdésre, hogy nehezebb-e gyerekekkel dolgozni a színháznak, Gáspárik Attila azt mondja, nem nehezebb, inkább más.
– szögezi le az igazgató. Hozzáteszi: természetesen minden gyerek szülői engedéllyel jön a színházba, az iskolával is megbeszélik, ugyanakkor a gyerekek is tudják, hogy csak addig jöhetnek, míg nincs baj az iskolában, és a színészet nem megy a tanulás rovására.
Kisebbek és nagyobbak az A legyek ura című előadásban
Fotó: Bereczky Sándor
„Nagyon szeretnénk lerombolni azt a mítoszt, hogy a színház csak egy léha intézmény, amely megrontja a gyereket” – összegez Gáspárik Attila.
Játssz, hogy megnézd a gyerekeket!
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház jóvoltából a Liget olvasói most két darab kétszemélyes belépőt nyerhetnek a november 8-ai A legyek ura című előadásra. A Vidovszky György által színre vitt „túlélőjáték” története szerint az atomháború idején iskolás fiúk egy csoportja, az őket menekítő repülőgép balesete miatt egy lakatlan szigetre vetődik. Eleinte izgalmasnak indul a felnőttek nélküli kaland: a sziget gazdagsága, a felhőtlen szabadság élménye elkápráztatja őket. Ismert társadalmi minták alapján próbálják berendezni életüket: vezért választanak, gyűléseket tartanak, feladatokat jelölnek ki egymás között. A csapat azonban elég hamar két táborra szakad. A választott vezér, Ralph, a menekülés egyetlen reményét, a tűz életben tartását tartja a legfontosabbnak, míg ellenlábasa, Jack, a vadászat, a hús megszerzésének rabja lesz. Mindeközben pedig úrrá lesz rajtuk a félelem, amelyet egy titokzatos Szörny felbukkanása vált ki.
A november 8-ai, 17 órától kezdődő előadásra a Tompa Miklós Társulat jóvoltából két kétszemélyes belépőt sorsolunk ki azok között, akik a Liget Facebook-oldalán jelen cikket megosztó bejegyzést lájkolják, és hozzászólásban beírják/bejelölik, hogy kit vinnének magukkal a csütörtöki előadásra. A játék november 6-án 20 óráig tart, nem sokkal ezután kihirdetjük a nyerteseket.
Túlélőjáték gyerekekkel
Fotó: Bereczky Sándor
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!