Hirdetés
Hirdetés

Gyár nincs, de film van. A rendezők a székelyföldi mozgóképiparról

Lakótelepi filmvetítés a Filmszeredán. Igény van rá •  Fotó: Albert Zoltán / Forrás: Filmszereda

Lakótelepi filmvetítés a Filmszeredán. Igény van rá

Fotó: Albert Zoltán / Forrás: Filmszereda

Mit jelent székelyföldi filmrendezőnek lenni, hogyan viszonyulnak az itt élő vagy innen származó alkotók a szülőföldjükhöz? Milyen a székelyföldi filmgyártás? Hogyan lehet a jelenben lenni, hogy közben a múltból is táplálkoznak, és ott van a hagyomány, ami meghatároz? Hogyan tudják formálni Székelyföld imázsát a mozgóképes alkotások? És ki kell-e jelölni egy közös irányvonalat, ha igen, akkor merre tartana ez? Többek között ezeket a kérdéseket járja körbe öt érintett filmrendező.

Péter Beáta

2021. július 01., 17:582021. július 01., 17:58

Fontos témákat boncolgatott Daczó Katalin, Farkas György, Nagy Anikó Mária, Szabó Attila és Zsigmond Attila filmrendező az 5. Filmszereda mozgókép fesztivál keretében a Petőfi kávéházban tartott, Sándor Cecília által vezetett beszélgetésen. A táj és az emberek határozzák meg Székelyföldet – mutatott rá Zsigmond Attila dokumentumfilm-rendező. A gyergyói alkotó véli, a múlt és a múltbéli hagyományokból való táplálkozás a beszélgetésen jelenlevő alkotók munkáiban benne van valamilyen szinten.

Idézet
„Volt az az időszak, amikor mindenki könnybe lábadt szemmel kopjafát avatott, és ez nagyon ment egy ideig. Azonban változtak a dolgok, és önmagában nem elég ezzel foglalkozni.

Mindig próbálunk olyan témákhoz nyúlni, amelyekről úgy gondoljuk, hogy egy nagyon átfogó székelyföldi jelenség lehet, kevésbé ismert példákkal. Lehet az portré, lehet történelmi dokumentumfilm. A múlttól nem tudunk elszakadni, bizonyos szintig még mindig ott van. Vannak olyan témáink is, amelyek azt követeli, hogy ne is vedd figyelembe, hogy mi történt régebb, ezek teljesen aktuális témák, és egész magas fogyasztásra tartanak számot ezek. Nyilván itt jön az, hogy ki a megrendelő, mit tart jónak, de a megrendelő azt fogadja el, amit te hozol a tarsolyodban. A pályázatoknál is így van. Ha valamelyik ötletedet jónak találják, azt mondják, hogy jó, készíts belőle filmet. Ha nem, még mindig van egy lehetőség, mert vannak témák, amivel nem tudsz várni egy pályázati kifutási időt, hanem azonnal le kell csapni rá. A mai napig nem árt, ha áldozunk arra, hogy akár saját költségvetésből, akár kis költségvetésből megcsináljuk azt a témát, mert jövőre nem biztos, hogy meg fogjuk tudni csinálni. Volt erre is példa.”

Hirdetés

Szabó Attila székelyudvarhelyi filmrendező hozzátette, nem is egyszer, mert ahhoz, hogy a filmes világba bekerüljön valaki, valamit előbb le kellett tennie az asztalra.

Idézet
„Ha Székelyföldről beszélünk, jobb, ha úgy mondjuk, hogy szülőföld. A szülőfölddel is az a helyzet, hogy olyan mint a szerelem: akkor érezzük meg, hogy mit jelent, amikor hiányzik, amikor nincs ott nekünk.

Én is öt-hat éven keresztül Budapesten éltem, és éreztem, hogy nem tudok boldog lenni máshol, csak itthon.” Hangsúlyozta, Székelyföld nagyon sok szempontból egy témagazdag régió, akár a múltunkat vesszük, akár a jelenünket. „Él velünk egy hagyományos kultúra, gyönyörű a táj, vannak még vadjaink, megköszönhetjük a Jóistennek, hogy ide születtünk. Ha van egy jó támogatási rendszer, akkor bizonyos szempontból akár lépéselőnyben is tudunk dolgozni a magyarországi rendezőkkel szemben, hiszen a témagazdagság Székelyföldön sokkal jobb.”

Szabó Attila arra is kitért, hogy számukra, akik nem csak filmrendezők, hanem televíziós tudósítók is, a televíziózás gyakran előnyös is, mert emberek között forognak, témákkal találkoznak nap mint nap, és előfordul, hogy egy televíziós műsor adja az ötletet, hogy az adott témát meg kellene filmesíteni, mert négy percben nem lehet úgy kibontani, mint ahogy egy nagyobb filmben. 

Milyen dokumentumfilmekre van igény? Tükörbe akar-e nézni a közönség? •  Fotó: Albert Zoltán / Forrás: Filmszereda Galéria

Milyen dokumentumfilmekre van igény? Tükörbe akar-e nézni a közönség?

Fotó: Albert Zoltán / Forrás: Filmszereda

Nagy Anikó Mária saját definíciója szerint kakukktojás a beszélgetésre összegyűlt filmrendezők között, mert soha nem érezte szükségét, hogy székelyként definiálja magát, igaz, azt sem, hogy ezt megtagadja. „Tizennyolc éves koromban mentem el Csíkszeredából, lassan harminc éve, és valahogy a felnőtté válásom nem itt történt. Én zavarban is vagyok ettől, hogy székelyföldi alkotóként emlegetnek, nem is tudom magam így aposztrofálni, és ez nem is érhető tetten az én alkotásaimban. Az, hogy most ilyen témával foglalkoztam, mintegy véletlen, de egyébként szíven ütött, nagyon eltalált. Mert közben meg azt is tudom, hogy az egész életemet meghatározza az, hogy innen mentem el, és itt voltam gyermek, hogy itt vannak a szüleim.

Idézet
Ez az első olyan film, amelyekben olyan kérdések fogalmazódtak meg, amelyek mindig is velem vannak, de nem éreztem motivációt arra, hogy én erről feltétlenül filmet akarjak csinálni.”

És mint ahogy az Otthon, otthon című film is feltette a kérdést, Zsigmond Attila is arra kérdezett rá, hogy mit tart az otthonának. Anikó kifejtette, nem tudja azt mondani, hogy Székelyföld az otthona, hanem ez is egy része az életének, de ugyanúgy otthon van Budapesten is. Ráadásul jól érzi ott magát, beilleszkedett. „Van honvágyam, de ez inkább egy lelkiismeret-furdalás, ami nem a tájjal kapcsolatos, hanem azzal, hogy itt vannak a szüleim, és nem vagyok része az életüknek, és ők az én életemnek. De nincs bennem egy végtelen fájdalom, hogy nem élek itt. Persze, el tudok érzékenyülni arra, hogy akkor hol van az otthon, és erre nincs válaszom. Az biztos, hogy meghatároz az, hogy én itt születtem.”

Szabó Attila, Zsigmond Attila, Farkas György és Nagy Anikó Mária. Fontos témákat jártak körbe •  Fotó: Albert Zoltán / Forrás: Filmszereda Galéria

Szabó Attila, Zsigmond Attila, Farkas György és Nagy Anikó Mária. Fontos témákat jártak körbe

Fotó: Albert Zoltán / Forrás: Filmszereda

Egy újabb kérdésre, hogy akkor ki számít székelyföldi filmesnek, Farkas György úgy reagált, hogy valószínű, hogy a székely valamiben más, legalábbis ezt mondják róla, és az idejövő embert érdekli ez a másság. „Arról beszélgetünk, hogy a filmjeinkben hogyan jelenik meg az identitás. De ott kellett volna kezdeni az egészet, hogy megnézzük, hogy mi mit akarunk, hogy látszódjon rólunk. Lehet, kellene legyen egy székely minimum, hogy mi ilyennek vagy olyannak akarunk látszani.

Idézet
Nemhogy etikai kódexünk nincs, de egy identitásképünk sincs. Mi itt abban találunk, hogy rendezők vagyunk. De azt, hogy a mai napig nem tudjuk, hogy merre akarunk menni, gond.”

Az is elhangzott, hogy nincs egy filmes szakszervezet vagy egy háttérfórum, ugyanakkor ha valaki csak székelyföldi emberekkel szeretne filmet készíteni, bajban lenne, mert nincs meg a megfelelő produceri kör, hiányoznak a filmes hangtechnikusok vagy éppen sminkesek, és a nagyobb cégeknél sem hagyomány, hogy filmeket támogassanak.

Középen Sándor Cecília moderátor, valamint Daczó Katalin és Szabó Attila filmrendezők •  Fotó: Albert Zoltán / Forrás: Filmszereda Galéria

Középen Sándor Cecília moderátor, valamint Daczó Katalin és Szabó Attila filmrendezők

Fotó: Albert Zoltán / Forrás: Filmszereda

„Van egyféle összeférhetetlenség is ebben az egészben, meg szakmai irigység. Sokan attól félnek, hogy ha leülsz a másikkal, konkurenciával, akkor már nem jó. Ezeket le kellene vetkőzni. Ahhoz, hogy egy jól működő szervezetet hozzál létre, vagy egyáltalán legyen egy olyan érdekvédelmi szövetség, amely maga köré tud gyűjteni harminc-negyven darab olyan erdélyi filmest, akik hajlandóak leülni és megosztani bölcs gondolatokat, sokkal előrébb lennénk” – mutatott rá Zsigmond Attila.

Szabó Attila úgy véli, nem székelyföldi, hanem erdélyi léptékben kell gondolkodni. Mint mondta, amikor ő filmet készít, az, hogy székelyföldi vagy sem, másodlagos szempont. „Ott van bennem, meg hozok valamit én is otthonról és a múltamból, de ettől függetlenül filmet szeretnék csinálni. Még a témaválasztás szempontjából sem tartanám egy nagyon fontos dolognak azt, hogy én hová valósi vagyok, hol élek.”

Nagy Anikó Mária •  Fotó: Albert Zoltán / Forrás: Filmszereda Galéria

Nagy Anikó Mária

Fotó: Albert Zoltán / Forrás: Filmszereda

A székelyföldi filmgyártás kapcsán Farkas György hangsúlyozta, hogy eltelt harminc év, és még mindig nincs itt például egy filmgyár. Gyergyói kollégája viszont rámutatott, hogy bár nincs székely filmgyár, de van székely filmgyártás.

Idézet
„A székely filmgyártás létezik. A maga kis sejtszerű működésében, Székelyudvarhelyen, Gyergyóban, Csíkszeredában, Kolozsváron, Vásárhelyen vannak azért kis műhelyek, amelyek áldoznak erre és szívügyük, hogy ne csak mókuskerekes filmanyagokat küldjenek a televízióknak,

hanem nagy lélegzetű dokumentumfilmeket, kísérleti filmeket, ismeretterjesztő filmeket gyártsanak. Ha innen indulunk ki, akkor létezik székely filmgyártás. És a határon túli filmgyártásra igenis szükség van, hogy teljes legyen a magyar filmművészeti összkép.”

Ezt a díjak is visszaigazolják – hangsúlyozta Szabó Attila. Úgy látja, a székelyföldi filmgyártás ugyanolyan erős tud lenni, mint a magyarországi, a probléma az, hogy maga a dokumentumfilm veszítette el a vonzóerejét, mert sok, rettentően lapos, csak rétegeket érintő film készült, és ez tönkretette a dokumentumfilm nimbuszát. A rendezők arra kell törekedjenek tehát, hogy minél érdekesebb filmeket készítsenek, hogy a nézőket visszatereljék ehhez a műfajhoz.

Daczó Katalin csíki filmrendező kifejtette, ő maga is mindig próbált túllépni a sztereotípiákon, de ez nagyon nehéz, gyakran a felvetett téma nulla visszhangra talál. „Olyan, mintha egy helyben toporognál. Nem is tudom, hogyan lehetne a nézőket úgy megérinteni, hogy ne azt akarják látni, mint Hófehérke mostohája, hogy akármikor tükörbe néz, akkor a tükör azt mondja neki, hogy szép. A tudósításokból leginkább az derül ki Székelyföldről, hogy szép. Valahogy nem tudjuk eljuttatni a nézőkhöz, olvasókhoz, hogy kicsit a tükörben a ráncaikat is lássák, az egyebet, azt, hogy

Idézet
az a székely furfang például milyen aljasság is lehet, mennyi átverés is van. Én ezt látom a legnagyobb problémának. Lehet, hogy szinte bármit csinálhatunk, a néző, akik képernyőt néznek, egy idősebb nemzedék, nem keres rá dokumentumfilmekre az interneten.

Ugyanakkor nincs például egy dokumentumfilm-csatornánk.”

Farkas György •  Fotó: Albert Zoltán / Forrás: Filmszereda Galéria

Farkas György

Fotó: Albert Zoltán / Forrás: Filmszereda

Nem csak a filmesek vannak válságban, hanem mindenki, és befogadói részről is nagy kérdés, hogy mire kíváncsiak az emberek – magyarázta Nagy Anikó Mária. „Egy olyan időszakot élünk, hogy nagyon nehéz motiválttá tenni bárkit bármire. Nekünk filmesként különösen nehéz emiatt. A film amúgy is egy nehéz műfaj, borzasztó drága műfaj. Ezért nehéz az, hogy döntéseket hozzunk, hogy merre akarunk tartani, mert a világ nem erre tart, hogy ennek szükségét látná, hogy filmeket készítsünk. Az a szándékom, hogy jó filmeket csináljak, mindig úgy indulok el minden filmmel, hogy azt remélem, hogy más is kíváncsi rá, hogy tanul belőle, szórakoztatja, hogy valamilyen fajta motiváció van. De a világ nem ide tart.”

Daczó Katalin úgy véli, mindenki leginkább a saját „előréjét” fogalmazza meg, van egy-két filmálma, amelyet régóta dédelget, keresi rá a megoldást, hogy megvalósítsa. „Egyéni útban tudok gondolkodni, nem mintha nem lennék nyitott, hogy csatlakozzak valamilyen közös munkára, közös irány megfogalmazására.”

Zsigmond Attila kiemelte, fontos kijelölni az irányvonalakat. „Mi továbbra is megmaradunk amellett, hogy nemzeti keresztény, ilyen témákat próbálunk meg kikaparni, legyen az irodalmi adaptáció vagy történelmi visszatekintést. Járható útnak látom az ismeretterjesztő műfajt. És a mi kisebbségi létünkből kifolyólag nagyon fontos a hétköznapi hősöknek a megmutatása. Ezekkel tudunk olyan példaképeket felállítani, ami követendő. Ha lenne egy inkubátorprogram, ami a hónunk alá nyúl, biztosít egy hátteret, hogy igen, ezzel érdemes foglalkozni, megnőne a bátorságunk.”

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 01., hétfő

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története

Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Hirdetés
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

2026. május 30., szombat

Tupír, hajlakk, laza hullámok – így alakult át a menyasszonyi frizuradivat az elmúlt évtizedekben

A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.

Tupír, hajlakk, laza hullámok – így alakult át a menyasszonyi frizuradivat az elmúlt évtizedekben
2026. május 29., péntek

Szedres-ordás pite

Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.

Szedres-ordás pite
Szedres-ordás pite
2026. május 29., péntek

Szedres-ordás pite

Hirdetés
2026. május 28., csütörtök

Lehajolni a mezei szegfűgombához, nyújtózkodni a fenyőrügyért

Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.

Lehajolni a mezei szegfűgombához, nyújtózkodni a fenyőrügyért
2026. május 27., szerda

Öt pénztárcabarát kirándulóhely Erdélyben, ahol a természet viszi a főszerepet

Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.

Öt pénztárcabarát kirándulóhely Erdélyben, ahol a természet viszi a főszerepet
2026. május 26., kedd

Forog a kerék, új korszak indul: így született újjá a No Sugar

Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.

Forog a kerék, új korszak indul: így született újjá a No Sugar
Hirdetés
2026. május 26., kedd

A sokak által kedvelt, különleges ízvilágú spárga

A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.

A sokak által kedvelt, különleges ízvilágú spárga
2026. május 25., hétfő

Egy szoba, hatvan cica és rengeteg második esély

Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.

Egy szoba, hatvan cica és rengeteg második esély
2026. május 24., vasárnap

Savanykás datolya: a trendi nasi, amely pillanatok alatt elfogy

A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.

Savanykás datolya: a trendi nasi, amely pillanatok alatt elfogy
Hirdetés