
Nem csak képben, hanem hangban is bemutatják a Gyimesek völgyének változatosságát
Fotó: Liget-montázs (Forrás: Mementó Stúdió)
A völgy hangja című alkotás nyerte el a fődíjat az idei, XIX. Lakiteleki Filmszemlén. Daczó Katalin és Daczó Dénes közös filmje a Gyimesek völgyébe kalauzolja el a nézőket, hogy bebizonyítsa, nem egy skanzenszerű zárt világ ez, és a gyimesi ember sem népviseletben terelgeti naphosszat a nyáját. Hang- és képanyagban egyaránt színes alkotás, amelynek operatőrével, Daczó Dénessel beszélgettünk.
2019. december 02., 17:342019. december 02., 17:34
2019. december 02., 17:442019. december 02., 17:44
Csak el ne szálljatok – hangzott el az intő jó tanács az egyik zsűritag részéről, miután kiderült, a székelyföldi házaspár közös filmje kapta az idei filmszemle fődíját, a Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere által felajánlott egymillió forintos különdíjat, továbbá az agyagosszergényi Közi Horváth József Népfőiskola, valamint a Nemzeti Művelődési Intézet különdíját.
„A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont már több éve hirdet meg olyan filmes pályázatokat, amelyekben a megye értékeit mutathatják be a filmesek. Általában egy szinopszist kell a film témájáról benyújtani, mi erre a pályázatra jelentkeztünk tavaly a film ötletével, és nyertük el a támogatást. A dokumentumfilm Kati ötlete nyomán készült, az ő dédelgetett álma volt egy olyan film forgatása a Gyimesek völgyéről, amely kicsit másként mutatja be a völgyet, az itt élő embereket. Gyakran előfordul Székelyföld vagy a Gyimesek esetében is, hogy úgy beszélnek a régióról, mint egy skanzenről, ahol az emberek népviseletben járnak, a kútról hozzák a vizet, egész nap terelgetik a nyájat, és énekelgetnek.
– magyarázta érdeklődésünkre Daczó Dénes.
Az alkotópáros tulajdonképpen egy-egy kórustag életének bemutatásával hozza közel a nézőhöz a völgy mindennapjait, és ez a mindennapi tevékenység adja a völgy hangját is. Mert nem, nem csak a közös éneklésre utal a film címe, hanem arra is, hogy a kórustagok szerteágazó tevékenységének különböző hangja van.
A nyáj hangja
Fotó: Mementó Stúdió
„Ezek az emberek nem népviseletben rendezik az állatokat, szerelik az autót, a kórus egy lehetőség volt számunkra, hogy rajtuk keresztül mutassuk be a gyimesi világot. Természetesen nem tudtunk mindenkit bemutatni, kiválasztottunk néhány személyt, és arra törekedtünk, hogy minél változatosabb legyen a hétköznapi tevékenységük. Így szerepel a filmben egy tízgyerekes apa, aki egyébként asztalosként dolgozott a Gyimesekben, így bejön a fa megmunkálásának hangja. Van állattartó gazda, aki éppen egy fagereblyével gereblyézi össze a lehullott leveleket, és itt bejön ez a hang is. Azt is mondhatnám, hogy túl vannak hangsúlyozva a hangok, de épp ez a lényeg, nem csak képben, hanem hangban is bemutatni a Gyimesek völgyének változatosságát” – mesélte Dénes.
A film négy hónap alatt készült el, a forgatáshoz ősszel láttak hozzá, az utolsó felvételek pedig december 23-án készültek Antal Tibor kórusvezető otthonában, amint a családtagok a tévékészülék előtt követik a kórus budapesti fellépését a Fölszállott a páva című műsorban. Képekben is érzékelhető a völgy színes világa, mert látjuk az őszi színekben pompázó gyimesi tájat, de megmutatkozik ennek téli arca is.
Dénes azt mondja, a közel egy évvel ezelőtt elkészült filmet a Lakiteleki Filmfesztiválon három nap alatt két alkalommal is látta, és ő is meglepődött azon, mennyire természetesen tudtak a kameráik előtt létezni a bemutatott emberek. „Nem szerepeltek, nem feszengtek, mindenki tette a dolgát, a kamera csak rögzített, és nem avatkozott be. De sem az operatőrben, sem a riporterben nem volt stressz, hogy lemaradunk valamiről”. A filmnek több változata van, a filmszemlére egy 44 perces változat került be az eredeti 52 perceshez képest.
A kóruspróba hangja
Fotó: Mementó Stúdió
Az idei Lakiteleki Filmszemlére a Kárpát- medencéből 116 filmet neveztek be, ezek közül 31 került be a versenyprogramba. A három nap alatt mind a 31 filmet levetítették, és minden vetítés végén a 37 tagú zsűri elmondta a véleményét az alkotóknak. Dénes szerint alkalmuk volt nagyon sok, értékes alkotást megtekinteni, illetve a zsűrivel való beszélgetésből pedig tanulni. Kellemes meglepetésként érte a Daczó házaspárt, hogy filmjük a szemle fődíját kapta. De a díjátadásnak – mint Dénes szavaiból kiderül – volt még egy igen megható pillanata is. „Sára Sándor tavaly nem volt fizikailag jelen a szemlén, de előző években ő volt a zsűri elnöke. Idén szeptember 22-én hunyt el, a szemlén természetesen rá is emlékeztünk, filmjeit néztük meg. A díjátadón egy 1997-ben töltött és Lakiteleken őrzött Feketehegyi Zweigelt vehettem át Lezsák Sándortól. A minőségi száraz vörösbort termelte és palackozta Sára Sándor. Az ilyen pillanatokat soha nem kéne elfelejteni. Megtisztelő. Magamba zárom ezt a pillanatot” – fűzte hozzá meghatódottan Dénes.
A lakiteleki Népfőiskola Alapítvány, idén a Dunaversitas Egyesület mellett, a Nemzeti Művelődési Intézettel közösen hirdette meg a filmszemlét. A Kósa Ferenc emlékezetére meghirdetett XIX. Lakiteleki Filmszemlére, krónika, korkép, művelődés, portré, fikciós műsorok kategóriákban lehetett nevezni. A Szemlének 2019. november 27–29. között a Lakitelek Népfőiskola adott otthont.
A bobpálya hangja
Fotó: Mementó Stúdió
A völgy hangja című alkotás mellett több székelyföldi díjazottja is volt az idei szemlének.
A Miniszterelnökség 500 000 Ft-os különdíját A Tejút c. alkotás kapta, rendezők Fazakas Szabolcs, Barabás Árpád Székelyudvarhelyről. Ez az alkotás lett egyébként a nap filmje, a Kecskeméti Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola, a Lakiteleki Eötvös Loránd Általános Iskola, a Tiszakécskei Móricz Zsigmond Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskola diákjai, az agyagosszergényi Közi Horváth József Népfőiskola és a Nemzeti Fórum Népdal és Nótakör tagjai döntése alapján.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 500 000 Ft-os különdíját és a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat különdíját a Szőnyeg alá söpört negyed c. alkotás kapta, melynek rendezője a szintén székelyudvarhelyi Szabó Attila.
A Karc FM 100 000 Ft értékű különdíját és a Kairosz Kiadó könyvcsomagjáta Kerekesek c. alkotás kapta. Rendezők Vargyasi Levente, Kinda István, Sepsiszentgyörgy.
Kövér László, az Országgyűlés elnökének 600 ezer forintos különdíját, valamint a tiszaalpári Nyugdíjas Baráti Kör, a mórahalmi KAPOCS Népfőiskola, a jakabszállási Nyugdíjas Klub és a kunszállási Aranyalkony Nyugdíjas klub egyenként 25 ezer forintos különdíját a székelyföldi származású, Budapesten élő Lukács Csaba által rendezett Gyökérkeresők – ezredvégi emberkereskedelem című alkotás nyerte el.
A famegmunkálás hangja
Fotó: Mementó Stúdió
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!