
Két fegyverritkaság. Az egyik 16. századi, másik 17. századi
Fotó: Haáz Vince
Most még a pincében őrzik őket, de péntektől a nagyközönség elé kerül az a két ritkaságszámba menő fegyverrégiség, amelyeket nemrég vásárolt meg a Maros Megyei Múzeum. Ideiglenesen a várbeli Történelmi és Régészeti Múzeumba kerülnek, de a múzeum nagy terve, hogy egy állandó fegyvertörténeti kiállítást rendezzen be a vár kapubástyájában.
A Maros Megyei Múzeumnak már van egy fegyvergyűjteménye, ezelőtt három évvel egy 76 darabból álló magángyűjteményt is megvásároltak, Trózner András gyűjteményét, amelyben a 18. századtól a huszadik század közepéig mindenféle tűzfegyvertípusok megtalálhatók. A most megvásárolt két puska azonban két igazi ritkaságot jelent, amelyet
ezek most a Maros Megyei Múzeum fegyvergyűjteményének legkülönlegesebb darabjai – tudjuk meg Soós Zoltántól, a Maros Megyei Múzeum igazgatójától.
Főúri fegyverek lehettek annak idején
Fotó: Haáz Vince
– mutat rá Soós Zoltán. A 16. századi puska feltehetőleg Nürnbergben készült, a mechanikai szerkezete, amelyet úgy hívnak, hogy keréklakatos szerkezet, részben hasonlít a szerszámíjakéhoz, szikrakő idézte elő a robbanást, amúgy előltöltős fegyverről van szó. Nagyon díszes fegyver, a fából készült puskatusra csontfaragványokat applikáltak, amelyeken különféle vadászjelenetek, vadállatok láthatók. A 17. századi puskáról már azt is lehet tudni, hogy August Kotter Augsburgi számszeríjkészítő és fegyvergyártó műhelyéből származik. Díszességük miatt már a 18. században feltehetően kevésbé használták.
A mechnaikai szerkezetük is más
Fotó: Haáz Vince
Ezeknek azonban már annyira régi a szerkezete, hogy már nagyon profi fegyverszakértő kell ahhoz, hogy tudja, hogy mit kell beállítani rajta. „A Romániában hatályos törvények szerint az 1945 előtti fegyverek történelem előtti fegyverek, és nem kötelességünk hatástalanítani ezeket, viszont az ütőszeget ki kell szedni mindegyikből, illetve az ilyen régi puskákon a rugószerkezetet kell eltávolítani. Éppen ezért a kiállításukra is rendőrségi engedély kell” – magyarázza Soós Zoltán.
Díszes fegyver, fából készült puskatus
Fotó: Haáz Vince
Soós állítja, mindkét tűzfegyver igazi ritkaságnak számít, kevés hazai gyűjtemény büszkélkedhet hasonló értékes műtárggyal, többek közt a sinaiai Peleș-kastély és a Hadtörténeti Múzeum gyűjteménye jelentős Romániában. A két különleges puska péntektől a marosvásárhelyi Történelmi és Régészeti Múzeumban lesz kiállítva ideiglenesen, de a múzeumigazgató nagy terve, hogy a múzeum tulajdonában lévő fegyverekből egy állandó kiállítást rendezzenek be a vár kapubástyájában. A két különleges puskán kívül ugyanis még számos 18. századi fegyver, párbajpisztoly, vadászpuska, egy 1711-ből származó hosszú csövű puska is a múzeum gyűjteményében van.
Működőképesek, ha szakértő fogja a kezébe
Fotó: Haáz Vince
„A 18. századból nagyrészt vadászfegyvereink vannak, a 19. század végétől kezdődik ugye a katonai fegyverek időszaka. Ez azt is jelzi, hogy beértünk a 20. század világháborús korszakába, amikor a fegyvergyártás óriásit változott. Addig a tűzfegyverek többsége vadászfegyver volt, a harctéren is használtak ugyan puskát, de olyanokat, amelyek még nem voltak sorozatlövésre alkalmas fegyverek. Most ehhez képest már az első világháborúban komoly sorozatfegyvereket készítettek, s inkább ezek dominálják a gyűjteményünket: osztrák-magyar gyártmányú pisztolyok, belga, francia, német pisztolyok, ezek közt is több a ritkaság” – mondja a múzeumigazgató. A két most megvásárolt, összesen húszezer eurós értékű fegyver mellett még mintegy nyolcvanezer euróra rúg a múzeum fegyvergyűjteményének pénzbeli érteke.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!