A Kárpát-medence leggazdagabb honfoglalás kori temetőinek leletanyagát mutatja be a Csíki Székely Múzeumban november 20-án megnyíló Elit alakulat 2.0 című kiállítás. A Székelyhon napilap pénteki számában megtalálható nyomtatott Liget olvasóinak a kiállítás kurátora, a Magyar Nemzeti múzeum főigazgató-helyettese, Pusztai Tamás beszél a tárlatól.
2019. november 15., 14:462019. november 15., 14:46
73 sírt tártak fel Karoson, 73 ember történetét ismerhetjük meg
Fotó: Gábos Albin
A Kárpát-medence leggazdagabb honfoglalás kori temetőinek leletanyagát mutatja be a Csíki Székely Múzeumban november 20-án megnyíló Elit alakulat 2.0 című kiállítás. A Székelyhon napilap pénteki számában megtalálható nyomtatott Liget olvasóinak a kiállítás kurátora, a Magyar Nemzeti múzeum főigazgató-helyettese, Pusztai Tamás beszél a tárlatól.
2019. november 15., 14:462019. november 15., 14:46
73 sírt tártak fel Karoson, 73 ember történetét ismerhetjük meg
Fotó: Gábos Albin
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Karoson a 2-es és 3-as számú honfoglalás kori temetőt 1986–1990 között tárták fel miskolci régészek, Révész László régész vezetésével. Mint azt Pusztai Tamás hangsúlyozta, a magyar honfoglalás korának ezek a leggazdagabb temetői. Az ásatások során 73 sírt tártak fel, ezek 60 százaléka fegyveres férfiaké. A kutatók feltételezik, hogy a honfoglaló magyar fejedelmi kíséret tagjai lehettek, akiket 895–900 között temettek el.
A miskolci Herman Ottó Múzeum 2014-ben az Év kiállítása díjat nyerte el az Elit alakulat tárlatával. Ezt hozzák most el a csíki múzeum három termébe, kiegészítve az azóta végzett legújabb kutatások eredményeivel.
Pusztai Tamás
Fotó: Pinti Attila
„A karosi temető esetében szerencsénk van, mert bőségesen vannak tárgyak a sírokban, ráadásul nagyon szép és különleges tárgyak. Miután elkezdtük boncolgatni a leletanyagot, láthattuk, hogy amikor eltemettek valakit, miként gondolkodott róla a közösség. Lehet látni apró érdekességeket, például hogy a lovat is mindig a harcos mellé temették, sőt még a nők mellé is. De a harcosoknál teljesen más típusú kengyelt tettek a ló mellé, mint a női sírokba temetett lovaknál. A kollégák, illetve a hagyományőrzők azt mondják, hogy azért van például a női sírokban kis méretű kengyel, mert abba nem tudott belecsúszni a boka – puha talpú csizmát használtak a nők is –, és amikor esetleg leesett a lóról, az nem vonszolta magával. Ellenben a férfiak ügyesebb lovasok voltak, teljesen más típusú lovaglási módra volt szükség. Az is megfigyelhető, hogy a két kengyel itt nem teljesen egyforma, aszimmetrikus: amelyik lábával – többnyire a jobbal – fellépett a lóra, azzal keskenyebb kengyelbe lépett, de amikor vágtába indult, akkor többnyire a jobb lábat már csak találomra tette be a kengyelbe, és már egy nagyobb méretű kengyel kellett” – fejtette ki Pusztai Tamás a Liget mellékletnek.
Előkészületek
Fotó: Gábos Albin
Jurta is épül a kiállításon
Fotó: Gábos Albin
Rendezik az Elit alakulat 2.0 kiállítást
Fotó: Gábos Albin
A látogató maga is részt vehet a rekonstruálási folyamatban
Fotó: Gábos Albin
Ritka értékes tárgyakat lehet majd megtekinteni
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!