Elit alakulat 2.0: honfoglalás kori régészeti leletek Csíkszeredában

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Karoson a 2-es és 3-as számú honfoglalás kori temetőt 1986–1990 között tárták fel miskolci régészek, Révész László régész vezetésével. Mint azt Pusztai Tamás hangsúlyozta, a magyar honfoglalás korának ezek a leggazdagabb temetői. Az ásatások során 73 sírt tártak fel, ezek 60 százaléka fegyveres férfiaké. A kutatók feltételezik, hogy a honfoglaló magyar fejedelmi kíséret tagjai lehettek, akiket 895–900 között temettek el.

A miskolci Herman Ottó Múzeum 2014-ben az Év kiállítása díjat nyerte el az Elit alakulat tárlatával. Ezt hozzák most el a csíki múzeum három termébe, kiegészítve az azóta végzett legújabb kutatások eredményeivel.

„A karosi temető esetében szerencsénk van, mert bőségesen vannak tárgyak a sírokban, ráadásul nagyon szép és különleges tárgyak. Miután elkezdtük boncolgatni a leletanyagot, láthattuk, hogy amikor eltemettek valakit, miként gondolkodott róla a közösség. Lehet látni apró érdekességeket, például hogy a lovat is mindig a harcos mellé temették, sőt még a nők mellé is. De a harcosoknál teljesen más típusú kengyelt tettek a ló mellé, mint a női sírokba temetett lovaknál. A kollégák, illetve a hagyományőrzők azt mondják, hogy azért van például a női sírokban kis méretű kengyel, mert abba nem tudott belecsúszni a boka – puha talpú csizmát használtak a nők is –, és amikor esetleg leesett a lóról, az nem vonszolta magával. Ellenben a férfiak ügyesebb lovasok voltak, teljesen más típusú lovaglási módra volt szükség. Az is megfigyelhető, hogy a két kengyel itt nem teljesen egyforma, aszimmetrikus: amelyik lábával – többnyire a jobbal – fellépett a lóra, azzal keskenyebb kengyelbe lépett, de amikor vágtába indult, akkor többnyire a jobb lábat már csak találomra tette be a kengyelbe, és már egy nagyobb méretű kengyel kellett” – fejtette ki Pusztai Tamás a Liget mellékletnek.