
DJ Raymi: egy DJ-nek nevelő feladata is van, megismerteti a legújabb zenei irányzatokat a közönséggel
Fotó: Facebook
Hétközben sajtótájékoztatókra jár, interjúkat készít, majd a billentyűk közé csap és cikket ír, hétvégenként pedig összekeveri a zenéket, és igyekszik minél magasabbra emelni a buli hangulatát. Ő Molnár Raymond, a Csíki Hírlap újságírója, azaz DJ Raymi, aki szombaton Tusványoson a MIT-ÚNK-sátorban lesz a buli felelőse.
2017. július 19., 16:192017. július 19., 16:19
2019. február 07., 17:542019. február 07., 17:54
A gyergyóditrói Molnár Raymond a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem diákjaként költözött Csíkszeredába. Elmondása szerint mindig is szeretett a zenével foglalkozni, tetszettek neki a DJ léttel járó sajátosságok. Érdekesnek tartotta, hogy az általa kedvelt zenéket lejátszhatta nagyobb közönség előtt. Úgy véli, a zenélés lehetőséget nyújt a kreativitás kibontakoztatására, hiszen ezerféleképpen, ezerféle sorrendben lehet összekeverni a zenéket.
Az elején nehezen jöttek a jó eredmények. Mint a legtöbb dologban, itt is a kudarcból tanul az ember, így aztán a sokadik buli után ráéreztem, hogy mit is tudok nyújtani a közönségnek a zenéim által, amiről rám ismernek, sőt a hangulat is jó lesz” – mesélte.
DJ Raymi a zenei szettjeibe szeret minél több stílust bevonni. Közel állnak hozzá a hip-hop és trap zenék, de ugyanakkor a keményebb EDM, azaz fesztiválzenék is, az ismert slágerekkel fűszerezve. Ezek variációit játssza. Olyan fellépéseket vállal el, ahol a közönség vevő az ilyen zenékre.
Kérdésünkre, hogy mire kell figyelnie egy DJ-nek egy parti során, elmondta, például arra, hogy milyen zenék találnak az adott közönséghez, azokat milyen sorrendben érdemes lejátszani, fontos továbbá fenntartani a közönség érdeklődését egész estén át, emellett pedig
Továbbá naprakész kell lenni, hiszen nagyon hamar változnak az aktuális kedvencek, a zenei irányzatok. „Csíkszeredában például úgy látom, van egy nagyobb réteg a fiatalság körében – nagyobb mint más erdélyi városokban –, amely az elvontabb zenéket szereti, illetve van egy másik , amely az úgynevezett mainstream, slágeresebb zenéket kedveli. Ezek között próbálom megtalálni az arany középutat, úgy, hogy közben a saját stílusomhoz is hű maradok.”
Mint mondta, egy bulira nem lehet egy előre „legyártott” zenei csomaggal érkezni, mindig vannak váratlan helyzetek, sokszor improvizálni kell. A felkészülés nála abban áll, hogy próbál naprakész lenni a zenékkel, beszerezni azokat.
– mutat rá Raymi, aki úgy látja, hogy gyakran félreismerik ezt a szakmát. Az emberek általában azt gondolják, hogy egy DJ-nek könnyű a dolga, lejátszik pár zenét egy este alatt, és ezzel végzett is. Az újságíró-lemezlovas szerint ez nem egészen így van, mivel először is felkészültséget, naprakészséget feltételez az, hogy valaki jó hangulatot teremtsen adott közönségeknek, másodszor technikailag is felkészült kell legyen a keverést illetően, harmadszor jogtiszták kell legyenek a zenéi is, negyedszer pedig mint minden márka, vállalkozás, ő is is kell áldozzon a marketingjére. Utóbbi azt jelenti, jelen kell lenni a közösségi médiában, kell egyfajta promociós zenei anyag, amiről felmérik, hogy milyen zenéket is játszik, továbbá jó kapcsolatot kell ápoljon a szakma képviselőivel.
DJ Raymi rámutatott, ebből a szakmából jól megélni leginkább csak az tud, aki a zenélés mellett zenéket is szerkeszt, vannak saját zenéi. „Utóbbi egy nagyon komplex dolog, olyan zenét írni, amit befogad egy adott közönség, sláger lesz, rendkívül sok tanulást és jártasságot igényel. Nem beszélve a technikai háttérről, ami sokszor több ezer euróra rúg, legolcsóbb esetben. Székelyföldön kevés ilyen példát ismerek, de úgy látom, vannak jó irányú próbálkozások.”
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!