
A bábu önmagában véve is egy külön alkotás - véli Demeter Ferenc
Fotó: Forrás: Demeter Ferenc
Húsz éve van a bábos pályán, sok mindent kipróbált. Hisz a bábok gyógyító hatásában, a játék szentségében. Most, hogy az előadások szünetelnek, csak közönséget kérne, és azt, hogy újra játszhasson. Demeter Ferenc szabadúszó bábművésszel olvashatnak interjút az erdélyi Előretolt Helyőrség júliusi számában.
2020. július 27., 11:472020. július 27., 11:47
2020. július 27., 11:522020. július 27., 11:52
A bábu önmagában véve is egy külön alkotás - véli Demeter Ferenc
Fotó: Forrás: Demeter Ferenc
Demeter Ferenc bábjátékos, író, dramaturg, rendező 1976-ban született Medgyesen. 1999-ben a kolozsvári Puck Bábszínháznál kezdett dolgozni, ahol számos előadásban vett részt előadóként és rendezőként.
A bábos is életet ad a holt anyagnak, mint Isten, ezért nagyon izgalmasnak tűnt ez a fajta alkotás” – vallja az interjúban.
A kétezres évek elejétől közreműködött a Keljfeljancsi Komédiás Kompánia előadásaiban. 2007-ben kilépett a Puck Bábszínházból, és Kovács Istvánnal közösen létrehozta az Excalibur Bábteatrumot. Két év múlva megalapította a Kolozsvári Bábjátszótér elnevezésű társulatot, melynek keretében ma is játszik. Dramaturgként a kolozsvári, miskolci, sepsiszentgyörgyi bábszínházakkal dolgozott együtt, önálló előadásaival rendszeresen fellép hazai és külföldi pódiumokon.
A bábos is életet ad a holt anyagnak
Fotó: Forrás: Demeter Ferenc
Mint mesélte, a mentorától, Kovács Ildikótól (1927–2008) elsősorban alázatot tanult a színház és a művészetek iránt.
Van, amikor meg tudod csinálni magadnak, van, amikor nem, és ilyenkor egy képzőművészt kérsz meg rá. Nem elég megcsinálni, hanem életet is kell lehelni bele. Nagy művészet ez!”
A teljes interjú az Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális lapban található.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!