
Dórát kutyája, Pipi is elkísérte erdélyi útjára
Fotó: Veres Nándor
A 2013-as X-Faktor győzteseként vált Magyarország egyik legnépszerűbb énekesnőjévé, a könnyűzene mellett pedig folk és világzenei, valamint hard rock/heavy metal műfajban is hallhatjuk. Ő Danics Dóra, aki néhány napig Csíkszeredában tart workshopot a Vámszer Géza Művészeti Népiskolában, ugyanakkor Bújócska címmel Prohászka Rád Borókával és Sinha Róberttel közösen zenés beszélgetésre várják az érdeklődőket pénteken 19 órától a Csíki Moziba.
2021. november 26., 09:302021. november 26., 09:30
A csíkszeredai Vámszer Géza Művészeti Népiskolában találkozunk Danics Dórával, ahová a Sinha Róbert vezette Átjárók elnevezésű workshop-sorozat meghívott vendégelőadójaként érkezett. Délelőtt a Petőfi Sándor Általános Iskola diákjait örvendeztették meg néhány dallal, pénteken 19 órától pedig a Hargita Megyei Kulturális Központ és a gyimesbükki Emberek Ihletnek Egyesület közös eseményeként a Csíki Moziban tartanak koncertet, beszélgetéssel egybekötve.
„Már voltam itt néhányszor fellépni, de sosem maradtam itt napokra. Most van időm arra, hogy picit körbenézzek a városban, elmenjek ide-oda és nagyon tetszik. A szállásom Csíkdelnén van egy felújított csűrben, és első este, amikor lefeküdtem, akkor éreztem, hogy végre csönd van, fantasztikus volt” – meséli lelkesen a mosolygós fiatal nő.
Danics Dóra a 2013-as X-Faktor tehetségkutató verseny által vált széleskörűen ismertté, kérésünkre az X-Faktor előtti és utáni életéről is mesélt. Mint mondta, ő beleszületett a zenébe. Édesanyja, Bach Szilvia szintén előadó, parodista és humorista, aki 1990-ben nyerte meg a Humorfesztivált. „Akkor én négyéves voltam, nem értettem, hogy mit keres az anyukám egyszerre otthon és egyszerre a tévében. Anyutól tanultam meg énekelni, gyerekkoromban is jártam vele fellépésekre, leginkább ott ivódott belém ez az egész.
Igaz, egy picit később mentem ilyen irányba. Kommunikáció szakon végeztem Szegeden, és ott két csoporttársammal összebarátkoztunk, mindkettőjüknek volt gitárja, és elkezdtünk dalokat írni. Eleve már a dalszerzésből, az alkotás öröméből jövök, és nem abból feltétlenül, hogy csak elénekeljek egy dalt vagy valakinek a dalát. Nekem ezért is volt fontos később az X-Faktorban is, hogy olyan dalokat válasszak, amelyeknek van mondanivalójuk, amelyek minél jobbak, intelligensebbek. És ezért sem maradtam annyira a mainstreamben és a pop világában később, hanem tovább eveztem a folk és világzene felé.”
Dóra 2016-tól a Cimbaliband énekese lett. Mint mondja, az nagy váltás volt, hiszen teljesen más énektechnikát kíván, mint a könnyűzene. A formáció Balkán Projekt című lemezéről a Vágy című dalt beválogatták a 2018-as Songlines Top of the World lemezére, az együttes 2020-ban az Iram című lemezéért – amelyen Dóra szövegíróként is dolgozott – Fonogram-díjat kapott. Időközben pedig egy rock-metál formáció alapító tagja is lett, Mazán Attilával közösen.
Az Átjárók elnevezésű workshop-sorozat meghívott vendégelőadójaként érkezett Csíkszeredába
Fotó: Veres Nándor
„A Cimbaliband turnébuszában barátkoztam össze Mazán Attilával, a zenekar hangmérnöke volt, a lemezeket ő keverte, és jött a koncertekre velünk hangtechnikusként. Mondta, hogy van pár dala, kicsit más stílus, kicsi keményebb vonal, de lenne-e kedvem kipróbálni. És nagyon beleszerettem a rock-metálba, pontosan azért, mert nekem elég erős, karcos, kemény hangom van, és ehhez a stílushoz nagyon illik. Megalapítottuk a Tengerszem zenekart, a dalszövegek nagy részét én írom, és most készül a második lemezünk, ez is egy nagyon izgalmas világ. Illetve van egy rapper srác, akivel nagyon jó hipp-hopp dalokat csinálunk. És most itt vagyok egy workshopon, Robival játszom, és ez is egy következő színfolt az életemben”.
Sinha Róberttel a Tengerszem által ismerkedett meg, az első lemezükön két dalban is játszik. A közös munka és fellépések nyomán hívta meg a gitárművész, hogy csatlakozzon a workshop-sorozathoz. „Amiatt is vagyok itt, mert én is alkotó vagyok, nem csak énekesnő, hanem dalszövegeket és dallamokat szerzek.
Ez minden művészeti ágra igaz, amikor egy festő is fest, kikerül a valóságból és amikor visszatér, ránéz arra, amit csinál. Gyakran van, hogy megírok egy dalszöveget, és utólag nézem, hogy mit is írtam. Tudom, hogy honnan akartam elindulni, és mit szerettem volna, de hogy ezt hogy is fogalmaztam meg? Egy másik állapotba kerülök az alkotás során, és ezt a szent állapotot imádom, szeretem, ebbe a szent állapotba szeretek visszakerülni. Nehéz egyébként, mert nem mindig jön az ihlet, nem mindig kerülünk ebbe az állapotba, nem mindig tudjuk ezt elérni. A workshopon is elmondtam ezt. Egyébként nagyon izgultam, hogy mi lesz, mi fog történni. Azokat a dalokat, amelyeket a résztvevők maguk írnak, én a saját látásmódommal elemzem, próbálok segíteni, hogy mitől lehetne jobb, másmilyen az az alkotás. Abban próbálok segíteni, hogy merjenek szabadon gondolkodni és érezni, ezt a csatornát minél többször megtalálni.”

Bújócska címmel zenés beszélgetésre várják az érdeklődőket pénteken, 19 órától a Csíki Moziba. A Hargita Megyei Kulturális Központ és a gyimesbükki Emberek Ihletnek Egyesület közös eseményének meghívottai.
A Prohászka Rád Borókával és Sinha Róbertel közös Bújócska című előadással kapcsolatban elárulta, különböző stílusú zenéket fognak játszani, a blues-os rockzenétől a lágy bossa nova-ig. „Mi is kíváncsiak vagyunk, hogy milyen hatást érünk el ezekkel a dalokkal, de azt már érezzük, hogy így kerek a műsor, ahogy elképzeltük. Ilyen felállásban még nem voltak hallhatóak ezek a dalok, ez lesz az első ilyen koncertünk.”
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!