
Szinte minden hokimeccsen telt ház van a Vákár Lajos Műjégpályán
Fotó: Gábos Albin
Melyek Csíkszereda sportstratégiájának alapelvei, hány sportágat űznek a városban és hogyan történik ezek finanszírozása, hogy áll Csíkszereda a sportbázisok tekintetében? Ezekre a kérdésekre válaszol Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
2020. március 31., 11:212020. március 31., 11:21
„Onnan kell kiindulni, hogy a város nem egy metropolisz, ehhez kell igazítani a stratégiát. Van egy tömegmozgalmi része ennek a stratégiának, mert tudjuk, hogy ez a minőségi élet záloga. Amennyiben az ember megtanul rendesen járni, a testét birtokolni, ellenőrizni a mozgását, ez mind-mind jó a jövőre nézve. Az is jó, ha kialakul az egyensúlyérzék, a vízbiztonság. Kiteljesedett a diákok számára szervezett kori-úszás program. Romániában 2013-ban úttörők voltunk ilyen tekintetben, sokan próbálták ezt kisebb nagyobb sikerrel lemásolni, de végül elmondhatjuk, hogy a mi mintánkra ez rendszeres lett a térségben” – mondja Ráduly.
A felújított Erőss Zsolt Aréna a teremlabdarúgók és a kosárlabdázók otthona
Fotó: Gábos Albin
Ami a teljesítménysportot illeti, arról kell dönteni – jegyzi meg – hogy hol, milyen téren, milyen területen képzeljük el a kiválóságot.
„Hol, milyen módon gondoljuk úgy, hogy a térségünket mások azonosítani tudják bizonyos sportágakkal, sportolóink segítségével, és itt – tetszik, nem tetszik – a legfontosabb immáron 1931 óta a jégkorong. Ez egy olyan márkaneve, sajátossága a térségünknek, ami a rendszerektől függetlenül megmaradt.
Ez a csapat adja a város egyik márkanevét, most éppen Sportklubnak hívják, korábban több más neve volt” – mondja az elöljáró.
Keressék a teljes interjút az Erdélyi Sport mellékletben.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!