
Az előadás során a gyerekek előtt élőben bontakozik ki egy képzeletbeli meseország, a történelmen túli Székelyföld
Fotó: Hagyományok Háza
A budapesti Hagyományok Házában lép fel gyermekműsorával november 24-én a Bekecs Néptáncegyüttes. Előadásukban Székelyföld mondái elevenednek meg.
2019. november 20., 13:312019. november 20., 13:31
A Fölszállott a páva népzenei versenyen is sikeresen szerepelt nyárádszeredai Bekecs Néptáncegyüttes november 24-én a Hagyományok Háza Corvin téri székházában lép fel. Előadásuk a közel száznyolcvan legendát és mondát tartalmazó Székelyföldi Legendáriumon alapul, s alkotói fontos céljuknak tekintik, hogy ezt a gazdag örökséget fenntartsák és továbbadják az ifjabb nemzedéknek. A színpadon bemutatott legenda-füzér a játék során egy kerek egész történetté formálódik.
„A két éve bemutatott, eddig mintegy nyolcvan előadást megért sikeres produkcióval érkezünk a fővárosba – ajánlja a rendezvényt Benő Barna-Zsolt, a Bekecs Néptáncegyüttes igazgatója. – Az eddigi tapasztalatok alapján a legkisebbek is nagyon élvezik a darabot, hiszen számukra is ismerős témakörökkel találkozhatnak.
A gyerekek előtt élőben bontakozik ki egy képzeletbeli meseország, a történelmen túli Székelyföld. Olyan történetekkel ismerkedhetnek meg, amelyek földrajzi helyszínekhez, településekhez, személyekhez kötődnek. Tartalmuk a történelmi valóság és a képzelet sajátos ötvözete. Ezekben a legendákban és mondákban őseink mesélnek ünnepnapjaikról és mindennapjaikról egyaránt, megosztva küzdelmeiket és nehézségeiket a mai kor gyermekével.
A Hagyományok Háza programja felhőtlen szórakozást ígér a család minden tagja számára. A néptáncos elemekből építkező gyermekelőadások a mesék birodalmába repítik kis nézőiket, az előadást követő kézműves foglalkozás és táncház pedig közös szórakozásra ad lehetőséget.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!