
Krimit elevenít meg a Tompa Miklós Társulat
Fotó: Bereczky Sándor
Szilveszterre készült, de azóta is nagy sikerrel megy a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház A láthatatlan hóhér című előadása, amely bizonyítja, hogy nem csak a televízió vonzza a krimirajongókat. Agatha Christie talán legizgalmasabb krimijére most a Liget játékosai is jegyet nyerhetnek.
2019. március 14., 16:172019. március 14., 16:17
2019. március 14., 18:152019. március 14., 18:15
A krimi egy olyan műfaj, amely nálunk inkább filmben ismerősebb, s az az igazság, nem is könnyű a színpadon fenntartani végig a feszültséget – ismerte el korábban a darab rendezője, Gáspárik Attila, aki úgy érzi, a Tompa Miklós Társulat azonban megért arra, hogy „borzongva szórakoztasson” a Nemzetiben. A produkciót szilveszterkor mutatta be a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, amelynek nagyon rég volt azelőtt krimi a műsorán, most azonban a krimi koronázatlan királynőjétől, Agatha Christietől az A láthatatlan hóhér című darabra esett választás.
Agatha Christie (1890–1976) a világirodalom egyik legolvasottabb szerzője. Regényeihez, színműveihez többnyire színes, fordulatokban gazdag magánéletéből merített ihletet. Második férje mellett dolgozott közel-keleti ásatásokon, járt Szíriában, Irakban, Egyiptomban, hajózott a Níluson, utazott az Orient Expresszen, kedvelte a kalandokat és az izgalmakat. Lételeme volt az utazás és az élménygyűjtés. Élete során kilencven regényt, közel 150 kisregényt és 15 drámát írt, Mary Westmacott álnéven pedig számos romantikus regényt publikált. Színműveit a mai napig nagy sikerrel játsszák a színházak.
Agatha Christie talán legizgalmasabb krimije, a Tíz kicsi néger regényként indult világhódító útjára 1939-ben. Az írónő 1943-ban készítette el a színpadi változatot, amelyet általában ...És már senki sem! címen játszanak világszerte, majd több filmváltozat is készült belőle. Magyarországon először 1941-ben jelent meg a regény A láthatatlan hóhér címmel. Ezt választotta címként a Tompa Miklós Társulat is, így egy-egy estére a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház színpada rövid időre átalakul egy sirályok által körülrepült, magányos angol szigetté. Erre a szigetre érkezik tíz vendég, akikről kiderül, hogy feltételezett gyilkosok. Ezek a feltételezett gyilkosok az előadás folyamán áldozatokká lesznek…
Szereplők: Meszesi Oszkár, Kovács Botond, P. Béres Ildikó, Simon Boglárka Katalin, Varga Balázs, Kádár L. Gellért, Galló Ernő, Tollas Gábor, Moldován Orsolya, Kilyén László és László Csaba.
Díszlettervező: Maria Miu; Jelmeztervező: Moldován Orsolya; Zene: Boros Csaba; Video: Sebesi Sándor; Rendezőasszisztens: Fülöp Bea.
Játssz a jegyekért!
Az előadást ebben a hónapban március 15-én és 18-án játssza a társulat a színház nagytermében 19 órától. A Liget olvasói a 18-ai, hétfői előadásra nyerhetnek jegyet, méghozzá két szerencsés nyertes gazdagodhat egy-egy kétszemélyes belépővel. Ehhez nem kell mást tenni, mint a Liget Facebook-oldalán a jelen cikket népszerűsítő bejegyzést lájkolni, és hozzászólásban beírni/bejelölni, hogy kivel mennénk el Agatha Christie krimijére hétfőn este. A játékban való részvétel határideje március 15., péntek 15 óra, a nyertesek kilétéről még aznap sorsolással döntünk.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!