Életre szóló élmény – fogalmazták meg többen is a zetelaki amatőr színjátszók mintegy nyolcvan szereplőt felsorakoztató nagyprodukciójáról. A Pro Zetea Egyesület társulata legutóbb a maroshévízi közönséget örvendeztette meg a nagy sikerű A dzsungel könyve című előadásával. Elkísértük.
2024. december 10., 19:292024. december 10., 19:29
Fotó: Forrás: Pro Zetea Egyesület
Életre szóló élmény – fogalmazták meg többen is a zetelaki amatőr színjátszók mintegy nyolcvan szereplőt felsorakoztató nagyprodukciójáról. A Pro Zetea Egyesület társulata legutóbb a maroshévízi közönséget örvendeztette meg a nagy sikerű A dzsungel könyve című előadásával. Elkísértük.
2024. december 10., 19:292024. december 10., 19:29
Fotó: Forrás: Pro Zetea Egyesület
„Nagyon nagy a kultúrház, itt nagyobb a színpad, mint nálunk, szélesebb, több a nyitás, ezért most tartunk egy bejárópróbát, egymás után megyünk az énekekkel és táncokkal” – magyarázta Lőrincz József rendező-koreográfus, a zetelaki kultúrotthon vezetője a maroshévízi kultúrotthon nézőterén összesereglett szereplőknek.
Kicsik és nagyok izgatottan készültek az esti előadásra.
Fotó: Forrás: Pro Zetea Egyesület
Zetalaka községben a hetvenes évek óta létezik színjátszócsoport, amely annak idején országos fesztivált is nyert az Énekes madár című darabbal. Néhány éve új lendületet vett az amatőr társulat működése, történt ugyanis, hogy Lőrincz József – aki hosszú éveken keresztül volt a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház koreográfusa – elvállalta a helyi kultúrotthon vezetését.
„Koreográfiát végeztem, de sok rendezővel dolgoztam az évek során, sokat tanultam tőlük, és úgy gondoltam, hogy megbirkózom a feladattal. Akkor még az anyagi keret nem engedte meg, hogy rendezőt hívjunk, de úgy gondoltuk, hogy próbáljunk meg énekben és táncban is, színházban is egy magasabb színvonalú előadást létrehozni. Tehát csak úgy csináljuk meg, ha tényleg úgy érezzük, hogy lesz” – elevenítette fel a kezdeteket, amikor Maroshévízen a próba szünetében leültünk beszélgetni.
Fotó: Forrás: Pro Zetea Egyesület
Mint mondta, a zenés színház világa mindig is közel állt hozzá, és arra szerette volna ezt a műfajt „használni”, hogy közösséget építsen. A másik fontos szempont az volt, hogy helybéliekkel, tehát azokkal valósítsa meg mindezt, akik zetelakiak. A Légy jó mindhalálig című előadásban 32 szereplő játszott, és a bemutató után egyértelmű volt: sikerült bizonyítani.
„Jó úton haladunk, és jó úton haladnak a színjátszók. Drámapedagógiai foglalkozásokat, workshopokat tartunk, tanulni fognak beszédtechnikát is. Elégtétel az is, hogy a mostani előadás szereplői közül hárman a Tomcsa Sándor Színház Zakariás Zalán rendezte Timon című produkciójában is játszanak. Ha tíz emberből kettő ezt a pályát választja, úgy, hogy mi mutattuk meg nekik az utat, akkor azt mondom, hogy a szakma felé is dolgoztunk egy nagyon picit.
Nagyon szeretik a színjátszók. Persze, vannak nagyon nehéz feladataim, szigorú is szoktam lenni, másképp nem működik. Tudják, hogy nem személyes okokból, hanem amiatt, hogy ami a színpadon van, az nagyon jó kell legyen.” Elmesélte, a Légy jó mindhalálig című előadást, amellyel Magyarországon is turnéztak, 21 alkalommal játszották, mintegy 8000 néző előtt. Az idén tavasszal bemutatott Dés László – Geszti Péter – Békés Pál musicaljét, A dzsungel könyvét – a maroshévízivel együtt – tíz alkalommal láthatta már a közönség, legközelebb Gyergyóditróban lépnek fel vele.
Fotó: Forrás: Pro Zetea Egyesület
Fotó: Forrás: Pro Zetea Egyesület
Fotó: Péter Beáta
„Nagyon érdekes volt, mert amikor elkezdtük a Légy jó mindhaláligot próbálni, a szülők kérdezősködtek, nem értették, hogy mi lesz ebből. A bemutatókor nagy volt a döbbenet, mondták, hogy ilyen itt még nem volt soha, és már kérdezték, hogy mikor lesz a következő. A Nyilas Misit játszó szereplőnk nagymamája az összes előadást megnézte, amit Zetelakán játszottunk. Ezek nagyon fontos dolgok. S látom, hogy mindez összefogja a közösséget. S ez a legfontosabb számunkra. Úgy látom, van igény ezekre az előadásokra, és amíg van igény, addig csináljuk” – összegzett Lőrincz József.
A kicsik is ismerikmár a teljes koreográfiát
Fotó: Péter Beáta
A dzsungel könyve előadás, a próbafolyamat, a kiszállások és turnék a különböző generációkat is összehozza, hiszen játszanak gyerekek, ifjak és idősebb szereplők is benne: a legfiatalabb a kicsi Mauglit játszó Milán tíz éves, a legidősebb 67. Van, hogy egy család több tagja, vagy éppen az egész család szerepel a produkcióban.
– mondta egyik kislány, aki a majmócák csapatát erősíti a történetben, miközben egyik társával ők maguk is járták a nézőtéren a színpadon épp próbált koreográfiát. Huncutok ezek a majmócák, előfordult, hogy előadás előtt elcsenték és megették a kellékalmákat – mesélték nevetve a felnőttek.
Zajlik a próba a maroshévízi kultúrotthonban
Fotó: Péter Beáta
A (felnőtt) Mauglit játszó Szegedi Simon tizedik osztályos, jelenleg Székelyudvarhelyen jár iskolába, de ízig-vérig zetelaki, ott született, ahogy a szülei és nagyszülei is. Még 2019-ben jelentkezett a Légy jó mindhalálig előadás castingjára, és be is került az előadásba.
És az is, hogy nyolcvan ember együtt mozogjon. Nem az van, hogy egyeseknek megvan a dolguk, és mások nem csinálnak semmit, hanem együttesen kell mozogjunk, mindenkinek megvan a szerepe, amiért ő felel, és nagyon fontos, hogy ez összeálljon. Ez az egész nagyon összekovácsolt bennünket, és feltárul itt egy generációs spektrum is, sok mindent megtudtunk egymásról, megtanultunk egymásról felelni, egymásért tenni, és ettől a szikrától, ami összehozott – a kicsi gyerektől is az idősebbekig –, egyek tudunk lenni” – mesélte lelkesen, már jelmezben, hiszen hamarosan kezdődött az előadás.
A sminkek elkészítése több órás folyamat
Fotó: Péter Beáta
„Ezelőtt két évvel már szerepelt nálunk a Pro Zetea Egyesület színjátszótársulata, a Légy jó mindhalálig című előadással. Ezúttal egy másik remekmű elevenedik meg a színpadon. Köszönet Lőrincz József rendező-koreográfusnak és Lukács Mária elnöknek, hogy amikor ennek az előadásnak a bemutatóhelyszíneit tárgyalták, a mi szórványtelepülésünkre is gondoltak. Ők tudják, hogy településünkön a magyar nyelvű kulturális program korlátozottak, és azt is tudják, hogy a színház, ami egyben a kultúra legfontosabb eleme, fenntartja és erősíti a magyar identitástudatot” – ezt már Deme Károly, a Maroshévízi Magyarok Egyesületének elnöke mondta az előadás előtti köszöntőjében a szép számmal összegyűlt közönségnek.
Fotó: Péter Beáta
„Először is azért csináljuk, hogy a kulturális élet megpendüljön. Ugyanakkor, összefogjuk a gyermekeket, kicsit kovácsolódjanak, ismerjék meg a közösséget, az együtt dolgozás, az együtt létezés, együtt szórakozás élményét, ne magányosodjon el mindenki, hogy hazamegy és beül a tévé elé.
Szerencsére vannak támogatóink, a zetelaki vállalkozók, a polgármesteri hivatal, a közbirtokosság, a Bethlen Gábor Alap, hiszen meg kell támasztani anyagilag ezt az egész alkotmányt, hogy ne dőljön fel. Nélkülük és nagyon sok háttérmunka nélkül ezek a produkciók nem tudnának létrejönni” – magyarázta Lukács Mária, a Pro Zetea Egyesület elnöke.
Készülnek a frizurák is az előadáshoz
Fotó: Péter Beáta
Hozzátette, nagyon fontos a szülők támogatása is, hogy hetente próbára vigyék, engedjék a gyerekeket, hogy előadások előtt előkészítsék a szükséges dolgokat. „Mellettünk van az egész közösség. És szeretni kell a közösséget, az otthonunkat, és egymást is. Nézem mindig, ahogy a színpadon táncolnak, énekelnek, és amikor mindenki együtt énekel, annyira csodálatos, hogy elkönyvelem magamban, hogy ez az én fizetésem, és hogy tényleg megérte.
Tapsrend
Fotó: Forrás: Pro Zetea Egyesület
Előadás előtt Maroshévízen
Fotó: Péter Beáta
Szép számú közönség gyűlt be
Fotó: Péter Beáta
Kijárt a vastaps
Fotó: Péter Beáta
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!