
A bajusz teszi az embert. Hatos Vilmos, Szentegyháza, toldott vagy vendégbajusz
A Movember – a férfiegészség népszerűsítésének hónapja – apropóján mi sem találóbb, mint a különféle bajuszokról beszélni. Ez az alaptémája Fábián Andor fiatal székelyudvarhelyi filmes dokumentumfilmjének is, amelyet a héten a nagyérdemű is megtekinthet. Andort azonban nem hagyják nyugodni más filmes ambíciói sem, újabb merész és érdekes terveket sző.
2017. november 08., 15:002017. november 08., 15:00
Nemrégiben végzett Kolozsváron film-fotó szakon, és hazatért Székelyudvarhelyre Fábián Andor, mert úgy érzi, itthon alkotni és élni a legjobb dolog a világon.
A fiatal filmes szárnybontogatásainak már tanúja lehetett az udvarhelyi közönség, néhány éve a Trónok harca nagy sikerű sorozat apropóján one man show-t (egyszemélyes előadást) vitt színre a hajdani G. Caféban. A cél a nyilvánvaló önmegmutatáson túl az volt, hogy leküzdje a közönség előtti beszéléstől való félelmét. Majd az előadást követte az első dokumentumfilm tavaly nyáron: a Testszobrászok viadalában Both Richárd székelyudvarhelyi testépítővel ismerkedhetnek meg a nézők.
Hazaköltözött és otthon is marad a fiatal filmes
Fotó: Pál Árpád
„Nyilvánvalóan minden filmes leghőbb vágya a játékfilmkészítés, ez azonban nemcsak nagyon munkás, de rendkívül költséges is. Egyébként úgy látom, pályakezdőként sokkal megvalósíthatóbb dokumentumfilmet készíteni” – magyarázta Andor, majd hozzátette: megfogadta, hogy ha évente legalább egy projektet sikerül megvalósítania itthon, akkor elégedett lesz önmagával.
Legújabb, Elaludtam a bajuszomat című félórás dokfilmje a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont pályázati felhívására készült. A produkció filmterve elnyerte az bírálók tetszését, ezért Andor hozzáfogott a kutatómunkához.
„Megtudtam, hogy Hermann Ottónak egy egész tanulmánya van a bajuszok történetéről és fajtáiról, ezért erre alapozva fogtam hozzá a munkához.
Hamar kiderült, hogy ez egy téves elképzelés volt, hiszen az alanyok nem igazán tudták megfogalmazni, miért viselnek bajuszt” – árulta el.
A film tehát az udvarhelyszéki bajuszdivatok nyomába ered, a jelenből a múlt felé közeledve. A több udvarhelyszéki helyszín mellett az udvarhelyi Kováts Fényképészethez is elkalauzolja a nézőt, ahol archív fotográfiák segítségével mutat be néhány „nagyon karakteres bajuszt”.
A karakteres arcszőrzet fokozatosan ment ki divatból, a mai férfiak ugyan viselnek arcszőrzetet, de az jellemzően nemcsak bajusz, hanem ún. favágó stílusú teljes körszakáll” – ecsetelte Andor.
Simó István, Szentegyháza, csurgóra álló bajusz
A bajuszfilm pikantériája és a címválasztás indoklása is, hogy a fiatal filmes ún. bajuszkötőt készíttetett nagymamájával, amely szerinte úgy néz ki, mint egy kis méretű melltartó, funkciója azonban korántsem „komolytalan”: a komikus eszköz arra szolgált, hogy a bajuszok viselői éjszakára kikötözzék kackiás arcszőrzetüket, nehogy elaludják azt. „A forgatás minden helyszínére magunkkal vittük a bajuszkötőt, az alanyok reakciói vegyesek voltak, de erről majd a filmeben” – tette hozzá Andor.
Bár nem zárkózik el további dokumentumfilmek készítésétől, a fiatal filmes más projekten dolgozik. Mint mondta, az új produkció műfaji meghatározása nehézkes lenne, hiszen a Kampányok hajnala munkacímen futó alkotás egy western animációs szatíra, társadalomkritika, ami kicsit sci-fi is.
Következő projektje egy western és sci-fi elemekkel tarkított politikai szatíra lenne. Nem mindennapi téma
Fotó: Pál Árpád
„Az alapszituáció az, hogy a Donald Trump és Hillary Clinton közti választási csata utolsó estéjén, a szavazás után ellopják az urnákat. Innen indul a sztori, amelyben igazi westernelemek, cowboyok, indiánok, csaták is vannak” – csillant fel Andor szeme, ahogy hozzáfogott a meséléshez. A produkció még csak megszületőben van, Andor írja a forgatókönyvet, amelyben Ferenc Gergő, a Tamási Áron Gimnázium középiskolás diákja a partnere, illetve Hátszegi Zsolt dolgozik az animációval.
„Be kell vallanom, az ilyen saját és sajátos projektekre nem egyszerű finanszírozást szerezni. Ezért be kell vállalni más, mondhatni kötelező munkákat is” – jegyezte meg. Jó kapcsolatot ápol az udvarhelyi filmekesekkel, akik sokat segítettek neki. „Kissé azonban különutas vagyok” – vallotta be. Az eddigi produkciókban Farkas Antal operatőrrel működött együtt. „Székelyföldön nagyon erős a mindenhez is értek mentalitás, ezt nagyon nem szeretem. Viszont a filmgyártás területén vannak nagyon erős kapcsolódási pontok, például a forgatókönyvírás, a rendezés szervesen kapcsolódnak egymáshoz. De a színészet is érdekel. Mindhármat szeretem csinálni, de számomra a legfontosabb továbbra is az, hogy senki ne szóljon bele a dolgomba. A végső szó az enyém kell legyen, azért is, mert el kell követnem bizonyos hibákat ahhoz, hogy fejlődni tudjak. Ha mindig kivédenek ettől, akkor nem fogok tanulni a hibákból” – summázott Fábián Andor.
Betyárok és bajuszok a Zújgében
November 9-én, csütörtökön a betyároké és a bajuszoké lesz a főszerep a székelyudvarhelyi Zújgében, hiszen este kilenctől vetítik Fábián Andor Elaludtam a bajuszomat című dokumentumfilmjét, majd a bemutató után a Bohemian Betyars koncertje következik.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
szóljon hozzá!