
A szorongásnak mind testi, mind érzelmi/motivációs és viselkedésbeli megnyilvánulási formái is vannak
Fotó: Freeimages.com/Ayleene de Monn
A mentális problémák közül világszerte a szorongásos megbetegedések a leggyakoribbak. Ha le akarjuk küzdeni, el kell fogadnunk, hogy az élet nem tökéletes, és környezetünk aktív részévé kell válnunk. Pordea Anett kolozsvári pszichológussal a betegség lefolyásáról és hatékony kezelési módszereiről beszélgettünk.
2017. augusztus 01., 13:572017. augusztus 01., 13:57
Az Egészségügyi Világszervezet felmérései szerint a lakosság 25–30 százaléka tapasztal meg valamilyen szorongásos zavart élete során, amely gyakran gyermekkorban, illetve serdülőkorban alakul ki. Vannak bizonyos típusok, amelyek kifejezetten életkorhoz kötöttek, illetve amelyek átmeneti jellegűek. A betegség más formái azonban a felnőttkorhoz közeledve súlyosbodnak. Hogy miért, hogyan és milyen gyakorisággal alakul ki szorongásos zavar, az érintett személy kulturális közegétől, családi és szociális környezetétől is függ, ezek pedig a betegség súlyosbodásában is meghatározó szerephez jutnak – tudjuk meg Pordea Anett kolozsvári pszichoterapeutától.
– magyarázta a szakember. Hozzátette, a felsoroltak mellett a mindennapi apró kellemetlenségek is okozhatnak problémát, mint a nagy zaj, tömeg, munkahelyi gondok, de a jelentős események – szülés, válás, költözés, hozzátartozó halála, betegség –, illetve olyan traumatikus helyzetek is, amelyek testi épségünket fenyegetik.
A szorongásnak mind testi, mind érzelmi/motivációs és viselkedésbeli megnyilvánulási formái is vannak. Leggyakoribb fizikai tünetei közé tartozik a légszomj, nehéz légzés, gyors szívverés, gombócérzés a torokban, mellkasi nyomás, gyomorideg, emésztési panaszok, remegés, izzadás, szájszárasság, hideg-meleg hullámok, szédülés és látásproblémák, izomfájdalmak, vizelési inger, de a bőrön is kiüthet – ismertette a szakember.
de a másokhoz való viszonyában is észrevehetőek a változások: többnyire az elkerülés, menekülő, visszahúzódó magatartás, rossz tájékozódás jellemzi. A betegségnek ugyanakkor kognitív tünetei is vannak, mint a túlzott éberség és készenléti állapot, összpontosítási nehézségek, ködös gondolkodás, a tárgyilagos hozzáállás elvesztése, gondolkodási hibák vagy az élete, tettei feletti irányítás elvesztésétől való félelem.
Az általános szorongásos zavar is gyakoribb a nőknél
Fotó: Pixabay.com
Pordea Anett szerint a tünetek sokszínűsége mellett a betegségnek is több típusa van. A pánikbetegség a nyílt tértől, tömegtől való félelmet jelentő agorafóbiával társulva általában 16–45 éves kor között jelentkezik, és kétszer több nőt érint, mint férfit. Az általános szorongásos zavar is gyakoribb a nőknél, fokozatosan fejlődik ki többnyire gyerekkori szorongás következtében. A nyilvános szerepléskor vagy társaságban érzett erős félelemmel járó szociális fóbia pedig már tíz éves kor előtt is jelentkezhet.
A poszttraumás stressz a lakosság akár 14 százalékát is érintheti. Bármilyen korban megjelenhet közvetlenül, de akár hónapokkal, évekkel a traumatikus esemény, például háborús tapasztalatok, baleset, természeti katasztrófa, erőszak után. A különleges fóbiák – például tűtől, vértől, kutyától, magasságtól, rovaroktól, természeti jelenségektől való félelem – a felnőttek körében is gyakoriak. Ugyanakkor a rendszeresen visszatérő fenyegető gondolatokkal, képzetekkel és az ezek miatti kényszeres cselekedetekkel jellemezhető kényszerbetegség mindkét nemet egyformán érinti, bár nem a leggyakoribb szorongásos zavar.
„A kezeletlen vagy a nem megfelelően kezelt szorongás következményeit a probléma típusa, súlyossága és régisége is befolyásolja. De nyilván meghatározó az is, hogy a beteg más zavarral küzd-e, hajlandó-e terápiára járni, milyenek az életkörülményei, illetve milyen szociális támaszt kap.
– magyarázta a szakember. A környezetében élőket egyre fokozottabban elkerülő beteg könnyen az öngyilkosságban láthatja a megoldást, vagy káros öngyógyítási eljárásba kezd, túlzásba viszi az orvosi vizsgálatokat. Az erős fizikai tünetek miatt a szorongás akár szív-és érrendszeri megbetegedéseket is okozhat.
Kis mértékben a stressznek pozitív hatása is lehet: mozgósít, feldob, elősegíti a teljesítményt. A stresszhormonok – kortizon, adrenalin – rendszeres termelődése viszont aláássák immunrendszerünket, elősegítik a gyulladásos folyamatok elindulását, és legyengítik szervezetünket. A stresszel szembeni hatékony küzdelem módszerei azonban hozzáértő segítséggel megtanulhatóak.
A terapeuta hangsúlyozza, különbséget kell tennünk félelem és szorongás között: míg előbbi a szervezet ösztönös reakciója veszélyhelyzetben, addig a szorongás indokolatlan, káros, túlzásba vitt vészjelzések együtteseként írható le. Szakemberhez akkor javasolt segítségért fordulni, amikor irracionális módon olyan helyzetek miatt rettegünk, amelyek különben nem jelentenek valódi fenyegetést épségünkre, illetve amikor ez a félelem rendszeres, a fentiekben már felsorolt tünetekkel jelentkezik.
– emelte ki a terapeuta. Pordea Anett elmondta, a román pszichológia jócskán hiányos az olyan, mindenki által hozzáférhető útmutatók terén, amelyek tájékoztatnának a mentális eredetű problémák megbízható és tudományos alapokon nyugvó hatékony kezelési módjairól. A jó angol nyelvtudással rendelkező szakemberek előnyben vannak, hiszen ők tájékozódhatnak az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) és az Egyesült Királyságbeli Nemzeti Mentális Egészségügyi Intézet (NIMH) útmutatásaiból. Az említett szakirodalom egyhangúan a kognitív-és viselkedésterápiák módszereit tartja a szorongás leghatékonyabb kezelési formájának, amelyet súlyosabb esetekben gyógyszeres kezeléssel társít pszichiáter bevonásával.
Terápiák során a beteg téves, félelem szempontjából eltúlzott gondolati mintáit igyekszik beazonosítani, majd megváltoztatni, a tudatosság, erős önkontroll fejlesztését. Bizonyos megváltoztathatatlan helyzetek elfogadását célozza meg relaxációs és légzésgyakorlatok elsajátítása, illetve a fizikai aktivitás előmozdítása mellett – részletezte a pszichológus. „Mernünk kell szakemberhez fordulni. Tájékozódnunk kell az elfogadott pszichológiai kezelések terén is, hiszen egy rosszul választott gyógymód vagy indokolatlan esetben fenntartott terápia többet ronthat a páciens helyzetén, sőt könnyen komolyabb pszichés problémát is okozhat” – hívja fel a figyelmet a terapeuta.
Szorongás esetén a gyógyszeres kezelés antidepresszánsokból és benzodiazepinekből áll
Fotó: Pixabay.com
„Fontos, hogy ne hadakozzunk a szorongással, és főként ne próbáljuk elkerülni, mert éppen így erősítjük meg és tartjuk fenn. Helyette igyekezzünk magunkhoz közel engedni, elfogadni a negatív tapasztalatokat, tudatosan és nyitottan értékeljünk, viszonyítsunk, ítélkezzünk a nehezebb helyzetekben. Fogadjuk el, nem vagyunk tökéletesek és hibák, problémák jöhetnek. Inkább kezdjünk el gondoskodni magunkról: táplálkozzunk egészségesebben, mozogjunk, legyünk minél többet a szabadban, érjen minket napsütés, töltekezzünk a természetből” – javasolja a szakember. Emellett rengeteget segít, ha éberebben figyelünk az apró, hétköznapi pozitív élményekre, ha rendszeres relaxáló tevékenységet iktatunk az órarendünkbe. Örömöt szerző hobbit válasszunk, és folyamatosan figyeljünk belső párbeszédeinkre: mit gondolunk a jövőnkről és másokról, milyen érzelmek uralkodnak el rajtunk.
Ezért előfordulhatnak kellemetlen mellékhatások, mint izzadás, remegés, hevesebb szívverés, emésztési problémák, szédülés, ködös látás, tompaság, érzelmi-motivációs változások. A pszichoterapeuta szerint a kezelések többségében a kognitív viselkedésterápia legalább olyan hatásos, mint a gyógyszeres kezelés, s bár hatáskezdete lassúbb, de tartósabb, és nem jár függőséggel, káros mellékhatásokkal.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
szóljon hozzá!