
A legfrissebb tanulmány szerint, az e-cigarettát szívók körében egyharmaddal nőtt a tüdőbetegségek kialakulásának a kockázata
Fotó: Gecse Noémi
Az elektromos cigaretta jelentősen növelheti a asztma, a bronchitisz és más krónikus tüdőbetegségek kockázatát.
2019. december 17., 12:592019. december 17., 12:59
2019. december 17., 13:042019. december 17., 13:04
Akik e-cigarettát használnak és dohányoznak is, még nagyobb a krónikus tüdőbetegségek kockázata, mint akik csak az egyik terméket szívják – ezt a Kaliforniai Egyetem tudósainak új tanulmányára hivatkozva adta hírül az MTI. A felnőtt e-cigarettázók körében igen gyakori, hogy mindkét szenvedélynek hódolnak.
Az American Journal of Preventive Medicine című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmány 2013 és 2016 között újonnan diagnosztizált tüdőbetegek adataira és az amerikai lakosság dohányzási szokásait jegyző adatokra épül. A szakemberek olyan embereket vontak be a kutatásba, akiknek korábban nem volt feljegyzett tüdőbetegségük, de e-cigarettát szívtak és dohányoztak is, három évig követték figyelemmel őket.
– mondta Stanton Glantz professzor, a tanulmány egyik vezető szerzője.
„Így arra a következtetésre jutottunk, hogy az e-cigaretta magában is káros, és ez a hatás független attól, hogy az illető dohányzik-e hagyományosan” – tette hozzá. A kutatók azt is kimutatták, hogy a dohányzók esetében a tüdőbetegségek kockázata több mint kétszeresére nő, a mindkét terméket használók esetében pedig több mint háromszorosára nő a kockázat.
A tanulmány készítői azt találták, hogy a dohánytermékek szívásáról az e-cigarettára való áttérés csökkentette ugyan a tüdőbetegségek kockázatát, de a tanulmányba bevont dohányosoknak csak kevesebb mint egy százaléka volt olyan, aki teljesen áttért az e-cigarettára.
„A hagyományos cigarettákról e-cigarettákra való áttérés csökkentheti a tüdőbetegségek kockázatát, de csak nagyon kevés ember tér át. A dohányzók többsége e-cigarettát is szív, azaz kettős használóvá válik, amivel jelentősen növeli a tüdőbetegségek kialakulásának a kockázatát” – magyarázta Glantz.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!