
A szarvasbika jellegzetes hangja a tehenek terelgetését szolgálja, és jelzés a többi bikának arról, hogy ki a hárem ura
Fotó: 123RF
Az erdő lakói egész évben szinte észrevétlenül bújnak meg a sűrű, vagy nehezen megközelíthető részeken, szeptember végén, október elején viszont a gímszarvas bikák a rejtőzködéssel mit sem törődve, hangos bőgéssel riogatják vetélytársaikat, és kápráztatják el a háremükbe tartozó szarvasteheneket. A szarvasbikák párzási rituáléját nevezzük szarvasbőgésnek, az erdőzúgást okozó hang megdobogtatja a vadászok szívét, de különleges élmény az egyszerű természetkedvelő embereknek is.
2018. október 02., 17:132018. október 02., 17:13
2018. október 02., 17:142018. október 02., 17:14
A szarvasbőgés a vadászember egyik legkedvesebb hangja – állítja Székely Béres Szilárd vadgazda, a Cervus Vadásztársaság igazgatója. Az erdőszentgyörgyi erdőjáró embertől megtudjuk, a szarvasbőgés időszakának vége felé járunk már, de még van esélye bárkinek ebbe a különleges élménybe belekóstolni, ugyanis
A legerősebb akkor a bőgés, amikor a párzási idő van, amikor a teheneknek peteérésük van. Minél nagyobb a bőgés, annál több szarvasbika van.
A szarvasbőgés a vadászember egyik legkedvesebb hangja
Fotó: Danis János
A gímszarvas párzási rituáléját nevezzük szarvasbőgésnek. A szarvasbika jellegzetes hangja a tehenek terelgetését szolgálja, és jelzés a többi bikának arról, hogy ki a hárem ura. A gímszarvas bika jelzi a többi bikának a tehenek feletti kizárólagos szaporodási jogát. Így a bőgés alapján a bikák információt szereznek egymás testi erejéről, elszántságáról és nem utolsó sorban pozíciójukról.
– magyarázza a vadgazda. A versengés a tehenekért több szinten mehet végbe, amelynek a bőgés az első fázisa. Amennyiben hang alapján a hárem ura hasonlóan erősnek ígérkezik, mint a trónkövetelő, úgy utóbbi felkeresi legyőzendő ellenfelét.
Minél hangosabb, erőteljesebb egy bika, annál erősebb, azt jelenti, hogy ő a domináns hím
A személyes találkozás során felmérik az erőviszonyokat egy párhuzamos séta során, ahol egymás mellett ballagva, bőgve, agancsot mutogatva próbálják eldönteni, melyikük a rátermettebb. Amennyiben még itt sem egyértelmű, hogy melyikük az erősebb, úgy összecsapnak az agancsok, megkezdődik a birkózás. Az erdőszentgyörgyi vadgazda elmondja, bár alakjából adódóan nem a sérülések okozására, hanem éppen a sérülések elkerülésére szolgál az agancs, mégis
megszúrják egymást az agancsokkal, de olyan is történt már, hogy összeakasztották a trófeáikat, s nem tudtak szétválni, elpusztult mindkét szarvasbika.
12 évesen a legszebb a bika trófeája
Fotó: 123RF
Hegyvidéken és dombvidéken egészen más a bőgés intenzitása – mondja Székely Béres Szilárd. A dombvidéken, ahol van mezőgazdasági terület, ott este levonulnak a lucernára táplálkozni, s reggel korán hajnalban tartanak vissza az erdőbe, a búvóhelyre, ahol csendet s nyugalmat találnak. „Ha csendes helyet találnak, bőgnek nappal is a szarvasbikák, de ez nálunk ritka, Magyarországra jellemző, Gemencen például nappal is gyakran lehet szarvasbőgést hallani, mert ott ragadozó sincs, és az állomány sűrűsége is sokkal nagyobb. Nálunk inkább csak éjszaka van erre lehetőség” – mondja a vadgazda.
Tőle tudjuk meg azt is, hogy Maros megyében a Nyárád és a Küküllő mentén, Görgény környékén vannak inkább szarvasok, inkább a hegyvidékes, dombvidékes területeken, a mezőségen is van elvétve, ahol erdő található, ahol megfelelő búvóhelyet, nyugalmat, életteret talál az állat, de ott ritkább. Hogy konkrétan hol lehet hallgatni jelenleg szarvasbőgést, azt Székely Béres Szilárd nem árulta el, mint mondta, könnyű ilyenkor megzavarni az állatokat, amelyek, ha veszélyt éreznek, többé nem bőgnek. Aki tényleg részt szeretne venni egy szarvasbőgésen, annak érdemes egy vadásztársasággal felvennie a kapcsolatot, amelyek szoktak szervezett túrákat indítani szarvasbőgés idején.
Nagyobb óvatosságra intik az autósokat is ilyenkor szarvasbőgés idején, ugyanis ilyenkor a szarvasbikák jóval figyelmetlenebbek, semmi nem érdekli őket a teheneken kívül, ezért könnyen betévednek az úttestre. Főleg a hajnali és az esti órákban találkozhatunk úttesten kószáló vadakkal, de a nap bármely szakában érdemes figyelni, főleg azért, mert ha egy szarvas kilép az útra, nagy valószínűséggel több társa is követni fogja. A bika ilyenkor nem figyelmes, a tehén figyelmezteti a veszélyre.
Ilyenkor a szarvasbikák jóval figyelmetlenebbek, könnyen betévednek az úttestre
Fotó: Pál Árpád
„Erdőszentgyörgy, Makfalva és Hármasfalu között figyelmeztető táblák is vannak, mert ebben az időszakban bizony könnyű elütni egy szarvast” – figyelmeztet a Cervus Vadásztársaság igazgatója.
Az erdőzúgást okozó szarvasbőgés nem csak azért különleges, mert ha az ember kiáll egy dombtetőre, kilométerekről hallatszik az egész. A vadászembernek ez az a hang, ami igazán megdobogtatja a szívét – állítja Székely Béres Szilárd –, egyrészt azért, mert különleges, ugyanis a többi fajnál nincs ilyen hangeffektus, másrészt ez az időszak a vadászidényt is jelenti számukra.
– mondja a vadgazda, felhívva a figyelmet, hogy gazdasági jelentősége rendkívül nagy a bikának, az ebből befolyt összeg a vadak élelmezése szempontjából is jelentős.
Minden vadász vágya egy szarvasbika
Fotó: Danis János
Ugyanakkor a bőgési időszak az, amikor az egyedszámlálást is végzik. A Cervus vadásztársasághoz tartozó állomány mintegy 180 egyedet jelent. A most megtermékenyített tehenek júniusban fognak majd borjakat a világra hozni.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!