
Gergely Zsolt, a csíkszentimrei fürjtenyésztő
Fotó: D. Balázs Ildikó
Alig kilenc-tíz dekagramm a súlya, és mégis vitaminbombaként emlegetik, hiszen igen gazdag fehérjékben, ásványi anyagokban és vitaminokban. Fogyasztása – kúraszerűen – nyersen ajánlott, de főve és sütve is egyaránt ínyencfalat. Az apró, barna pettyes fürjtojásokig nem is kell messze mennünk. Gergely Zsoltot látogattam meg, aki fürjtenyésztéssel foglalkozik.
2019. július 31., 17:162019. július 31., 17:16
2019. augusztus 02., 17:422019. augusztus 02., 17:42
Nem igényel különösebb felszereltséget a fürjtenyésztés, a csíkszentmirei portán egy kis helyiségben, ketrecekben csivitelnek a kis állatok, főként a kakasok hangoskodnak. Gergely Zsoltnak tulajdonképpen a világháló böngészése közben született meg a fürjtenyésztés ötlete, bár az első lépések eléggé balul sültek el.
„Franciaországban dolgoztam a mezőgazdaságban, és mivel a hétvégénk szabad volt, volt idő nézelődni az interneten.
Érdekelni kezdett, miről is szól a fürjtartás, utánaolvastam a nevelésnek, a tojásnak, és eldöntöttem, hogy ezzel akarok foglalkozni. Novemberben hazajöttem, tavaly februárban megvásároltam az első ötven fürjet Székelyszenttamásról, de Szentimrére csak hét érkezett meg élve. Nagy havazó volt, kicsi dobozokba tettem, szerintem megfulladtak. Nagy volt a bánat, aztán a családom nagyon mellém állt, látták az elkeseredésemet, s hogy ne adjam fel az álmomat, ők is belepótoltak, s vásároltam újabb nekifutásra százat” – meséli a szentimrei portán a gazda.
Nagyon egészséges a kis barna pettyes fürjtojás
Fotó: D. Balázs Ildikó
Aztán a későbbiekben keltetett, még vásárolt is, s így mára a fürjállománya félezerre gyarapodott. Azt mondja, mifelénk nem nagyon van igény a fürjhúsra, inkább a román vidéken, főként Moldvában kedvelik ezt, itthon inkább a parányi kis tojást értékesíti. Ők szívesen megeszik a fürjet – jegyzi meg –, egy személyre két szárnyast kell számolni, de a tojásra is egyre nagyobb az igény. Persze nem volt ez mindig így – fűzi hozzá nevetve –, hiszen jól emlékszik, az első vásárban alig adott el ötven darab kis tojást.
Több típusú fürje van, ő személy szerint a japán fürjeket kedveli, igen jó tojók. A kis fürjek egyébként a kikeléstől számítva igen gyorsan fejlődnek, hat, de legtöbb nyolc hétre rá már tojnak is, nyilván az is számít, hogy mit esznek. A szentimrei gazdaságban reggelente mintegy 250 darab kis fürjtojást gyűjtenek be, ezek szobahőmérsékleten egy hónapig, hűtőszekrényben pedig két hónapig is tárolhatóak. Vásárló is akad, a családban is fogyasztják, de Gergely Zsolt megtalálta annak is a módját, hogy semmi se vesszen kárba. Fürjtojásból készít házi tésztát, azaz laskát is. „Mihelyt van egy kicsi időm, állok neki. Eleinte kézzel készítettem, de az sok időt felvett, most egy kis kapacitású gépem van, és azzal készül, csak fürjtojás felhasználásával” – mutatja, amint átsétálunk kis konyhájába.
Nem kényesek a fürjek. Kikelés után legtöbb nyolc hétre már tojnak is
Fotó: D. Balázs Ildikó
A fürjtojás nagyon egészséges, kúraszerűen fogyasztva csodákra képes – derül ki Gergely Zsolt szavaiból. Ő személy szerint reggelente, étkezés előtt öt tojást fogyaszt el nyersen, kúraszerűen. Egyébként négy-öt fürjtojás tesz ki egy normál méretű tyúktojást. Sütve, főzve már egyéves kortól adható a gyerekeknek. A tyúktojáshoz viszonyítva jóval több foszfort, vasat és B-vitamin-komplexet tartalmaz. „Nincsenek nagy vágyaim, gyermekeink családot alapítottak, ketten vagyunk a feleségemmel, azt szeretném, ha ebből meg tudnánk élni” – fedi fel tervét Gergely Zsolt.
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
szóljon hozzá!