Nyersen, sülve és főve. Fürjtojásban az egészség

Aztán a későbbiekben keltetett, még vásárolt is, s így mára a fürjállománya félezerre gyarapodott. Azt mondja, mifelénk nem nagyon van igény a fürjhúsra, inkább a román vidéken, főként Moldvában kedvelik ezt, itthon inkább a parányi kis tojást értékesíti. Ők szívesen megeszik a fürjet – jegyzi meg –, egy személyre két szárnyast kell számolni, de a tojásra is egyre nagyobb az igény. Persze nem volt ez mindig így – fűzi hozzá nevetve –, hiszen jól emlékszik, az első vásárban alig adott el ötven darab kis tojást.

Házi laska fürjtojásból

Több típusú fürje van, ő személy szerint a japán fürjeket kedveli, igen jó tojók. A kis fürjek egyébként a kikeléstől számítva igen gyorsan fejlődnek, hat, de legtöbb nyolc hétre rá már tojnak is, nyilván az is számít, hogy mit esznek. A szentimrei gazdaságban reggelente mintegy 250 darab kis fürjtojást gyűjtenek be, ezek szobahőmérsékleten egy hónapig, hűtőszekrényben pedig két hónapig is tárolhatóak. Vásárló is akad, a családban is fogyasztják, de Gergely Zsolt megtalálta annak is a módját, hogy semmi se vesszen kárba. Fürjtojásból készít házi tésztát, azaz laskát is. „Mihelyt van egy kicsi időm, állok neki. Eleinte kézzel készítettem, de az sok időt felvett, most egy kis kapacitású gépem van, és azzal készül, csak fürjtojás felhasználásával” – mutatja, amint átsétálunk kis konyhájába.

A fürjtojás nagyon egészséges, kúraszerűen fogyasztva csodákra képes – derül ki Gergely Zsolt szavaiból. Ő személy szerint reggelente, étkezés előtt öt tojást fogyaszt el nyersen, kúraszerűen. Egyébként négy-öt fürjtojás tesz ki egy normál méretű tyúktojást. Sütve, főzve már egyéves kortól adható a gyerekeknek. A tyúktojáshoz viszonyítva jóval több foszfort, vasat és B-vitamin-komplexet tartalmaz. „Nincsenek nagy vágyaim, gyermekeink családot alapítottak, ketten vagyunk a feleségemmel, azt szeretném, ha ebből meg tudnánk élni” – fedi fel tervét Gergely Zsolt.