
Gergely Zsolt, a csíkszentimrei fürjtenyésztő
Fotó: D. Balázs Ildikó
Alig kilenc-tíz dekagramm a súlya, és mégis vitaminbombaként emlegetik, hiszen igen gazdag fehérjékben, ásványi anyagokban és vitaminokban. Fogyasztása – kúraszerűen – nyersen ajánlott, de főve és sütve is egyaránt ínyencfalat. Az apró, barna pettyes fürjtojásokig nem is kell messze mennünk. Gergely Zsoltot látogattam meg, aki fürjtenyésztéssel foglalkozik.
2019. július 31., 17:162019. július 31., 17:16
2019. augusztus 02., 17:422019. augusztus 02., 17:42
Nem igényel különösebb felszereltséget a fürjtenyésztés, a csíkszentmirei portán egy kis helyiségben, ketrecekben csivitelnek a kis állatok, főként a kakasok hangoskodnak. Gergely Zsoltnak tulajdonképpen a világháló böngészése közben született meg a fürjtenyésztés ötlete, bár az első lépések eléggé balul sültek el.
„Franciaországban dolgoztam a mezőgazdaságban, és mivel a hétvégénk szabad volt, volt idő nézelődni az interneten.
Érdekelni kezdett, miről is szól a fürjtartás, utánaolvastam a nevelésnek, a tojásnak, és eldöntöttem, hogy ezzel akarok foglalkozni. Novemberben hazajöttem, tavaly februárban megvásároltam az első ötven fürjet Székelyszenttamásról, de Szentimrére csak hét érkezett meg élve. Nagy havazó volt, kicsi dobozokba tettem, szerintem megfulladtak. Nagy volt a bánat, aztán a családom nagyon mellém állt, látták az elkeseredésemet, s hogy ne adjam fel az álmomat, ők is belepótoltak, s vásároltam újabb nekifutásra százat” – meséli a szentimrei portán a gazda.
Nagyon egészséges a kis barna pettyes fürjtojás
Fotó: D. Balázs Ildikó
Aztán a későbbiekben keltetett, még vásárolt is, s így mára a fürjállománya félezerre gyarapodott. Azt mondja, mifelénk nem nagyon van igény a fürjhúsra, inkább a román vidéken, főként Moldvában kedvelik ezt, itthon inkább a parányi kis tojást értékesíti. Ők szívesen megeszik a fürjet – jegyzi meg –, egy személyre két szárnyast kell számolni, de a tojásra is egyre nagyobb az igény. Persze nem volt ez mindig így – fűzi hozzá nevetve –, hiszen jól emlékszik, az első vásárban alig adott el ötven darab kis tojást.
Több típusú fürje van, ő személy szerint a japán fürjeket kedveli, igen jó tojók. A kis fürjek egyébként a kikeléstől számítva igen gyorsan fejlődnek, hat, de legtöbb nyolc hétre rá már tojnak is, nyilván az is számít, hogy mit esznek. A szentimrei gazdaságban reggelente mintegy 250 darab kis fürjtojást gyűjtenek be, ezek szobahőmérsékleten egy hónapig, hűtőszekrényben pedig két hónapig is tárolhatóak. Vásárló is akad, a családban is fogyasztják, de Gergely Zsolt megtalálta annak is a módját, hogy semmi se vesszen kárba. Fürjtojásból készít házi tésztát, azaz laskát is. „Mihelyt van egy kicsi időm, állok neki. Eleinte kézzel készítettem, de az sok időt felvett, most egy kis kapacitású gépem van, és azzal készül, csak fürjtojás felhasználásával” – mutatja, amint átsétálunk kis konyhájába.
Nem kényesek a fürjek. Kikelés után legtöbb nyolc hétre már tojnak is
Fotó: D. Balázs Ildikó
A fürjtojás nagyon egészséges, kúraszerűen fogyasztva csodákra képes – derül ki Gergely Zsolt szavaiból. Ő személy szerint reggelente, étkezés előtt öt tojást fogyaszt el nyersen, kúraszerűen. Egyébként négy-öt fürjtojás tesz ki egy normál méretű tyúktojást. Sütve, főzve már egyéves kortól adható a gyerekeknek. A tyúktojáshoz viszonyítva jóval több foszfort, vasat és B-vitamin-komplexet tartalmaz. „Nincsenek nagy vágyaim, gyermekeink családot alapítottak, ketten vagyunk a feleségemmel, azt szeretném, ha ebből meg tudnánk élni” – fedi fel tervét Gergely Zsolt.
Az 1956-os forradalom erdélyi következményeiről, a fiatalok szabadságvágyáról és a kommunista diktatúra megtorlásairól tartottak konferenciát Csíkszeredában, ahol a történészek előadásai mellett a személyes emlékezet átadása is hangsúlyt kapott.
Miért történhet meg, hogy egyesek tíz év nyelvtanulás után sem mernek megszólalni, mások fél év alatt megtanulnak kommunikálni? Kovásznai Ágnes angoltanár szerint a titok a rendszerességben, az élő nyelvi környezetben és a tanulási módszerekben rejlik.
Ha már esősre fordult az időjárás, és úgy döntöttünk, hogy nem mozdulunk ki a hétvégén, akkor itt az ideje felütni valamelyik streamingplatformot. Szerintünk most ezeknek az újdonságoknak érdemes esélyt adni.
Kijött az első előzetes kedd este a Netflixnél készülő új, Narnia filmhez, amit Greta Gerwig, a Barbie, a Kisasszonyok és a Lady Bird rendezője írt és rendezett.
A pedagógusok számára a tanítás napjainkban már jóval többet jelent a tananyag átadásánál: egyszerre kell nevelniük, támogatniuk és alkalmazkodniuk a gyerekek eltérő igényeihez. Két szakembert kérdeztünk a hivatás nehézségeiről és szépségeiről.
A toxoplazmózis hallatán sok gazdi és leendő szülő megijed. De valóban a macska jelenti a legnagyobb veszélyt? Rus Patricia állatorvos segítségével bemutatjuk, hogyan terjed a fertőzés, mikor jelent kockázatot és hogyan védekezhetünk ellene.
Digger – avagy a közöny meglepő ereje. Így is lehetne parafrazálni az Oscar-díjas Birdman rendezőjének új filmjét ami nem azért lett ordas nagy bukás mert rossz, hanem mert az érdektelenség lengte körbe. Képbehozó.
Új sorozattal rukkol elő a Vikingek készítője, legújabb folytatásos története, a szintén a viking-korszakban játszódó Bloodaxe a Prime Video-ra érkezik január 20-án.
Gods Don’t Give Gifts (Az Istenek nem ajándékoznak – szerk. ford.) címmel jelenik meg a YouTube-on másfél millió feliratkozóval rendelkező Gossip Goblin néven ismert Zack London egész estés filmje, ami teljes egészében AI használatával készült.
A mai napig a legjobb akció-szerepjáték, ami sok szempontból egyáltalán nem öregedett. Szeptember végén Remastered kiadást kapott a legendás Witcher III, így most a gamerek teljes pompájában vethetik bele ismét magukat. Képbehozó.
szóljon hozzá!