
Gergely Zsolt, a csíkszentimrei fürjtenyésztő
Fotó: D. Balázs Ildikó
Alig kilenc-tíz dekagramm a súlya, és mégis vitaminbombaként emlegetik, hiszen igen gazdag fehérjékben, ásványi anyagokban és vitaminokban. Fogyasztása – kúraszerűen – nyersen ajánlott, de főve és sütve is egyaránt ínyencfalat. Az apró, barna pettyes fürjtojásokig nem is kell messze mennünk. Gergely Zsoltot látogattam meg, aki fürjtenyésztéssel foglalkozik.
2019. július 31., 17:162019. július 31., 17:16
2019. augusztus 02., 17:422019. augusztus 02., 17:42
Nem igényel különösebb felszereltséget a fürjtenyésztés, a csíkszentmirei portán egy kis helyiségben, ketrecekben csivitelnek a kis állatok, főként a kakasok hangoskodnak. Gergely Zsoltnak tulajdonképpen a világháló böngészése közben született meg a fürjtenyésztés ötlete, bár az első lépések eléggé balul sültek el.
„Franciaországban dolgoztam a mezőgazdaságban, és mivel a hétvégénk szabad volt, volt idő nézelődni az interneten.
Érdekelni kezdett, miről is szól a fürjtartás, utánaolvastam a nevelésnek, a tojásnak, és eldöntöttem, hogy ezzel akarok foglalkozni. Novemberben hazajöttem, tavaly februárban megvásároltam az első ötven fürjet Székelyszenttamásról, de Szentimrére csak hét érkezett meg élve. Nagy havazó volt, kicsi dobozokba tettem, szerintem megfulladtak. Nagy volt a bánat, aztán a családom nagyon mellém állt, látták az elkeseredésemet, s hogy ne adjam fel az álmomat, ők is belepótoltak, s vásároltam újabb nekifutásra százat” – meséli a szentimrei portán a gazda.
Nagyon egészséges a kis barna pettyes fürjtojás
Fotó: D. Balázs Ildikó
Aztán a későbbiekben keltetett, még vásárolt is, s így mára a fürjállománya félezerre gyarapodott. Azt mondja, mifelénk nem nagyon van igény a fürjhúsra, inkább a román vidéken, főként Moldvában kedvelik ezt, itthon inkább a parányi kis tojást értékesíti. Ők szívesen megeszik a fürjet – jegyzi meg –, egy személyre két szárnyast kell számolni, de a tojásra is egyre nagyobb az igény. Persze nem volt ez mindig így – fűzi hozzá nevetve –, hiszen jól emlékszik, az első vásárban alig adott el ötven darab kis tojást.
Több típusú fürje van, ő személy szerint a japán fürjeket kedveli, igen jó tojók. A kis fürjek egyébként a kikeléstől számítva igen gyorsan fejlődnek, hat, de legtöbb nyolc hétre rá már tojnak is, nyilván az is számít, hogy mit esznek. A szentimrei gazdaságban reggelente mintegy 250 darab kis fürjtojást gyűjtenek be, ezek szobahőmérsékleten egy hónapig, hűtőszekrényben pedig két hónapig is tárolhatóak. Vásárló is akad, a családban is fogyasztják, de Gergely Zsolt megtalálta annak is a módját, hogy semmi se vesszen kárba. Fürjtojásból készít házi tésztát, azaz laskát is. „Mihelyt van egy kicsi időm, állok neki. Eleinte kézzel készítettem, de az sok időt felvett, most egy kis kapacitású gépem van, és azzal készül, csak fürjtojás felhasználásával” – mutatja, amint átsétálunk kis konyhájába.
Nem kényesek a fürjek. Kikelés után legtöbb nyolc hétre már tojnak is
Fotó: D. Balázs Ildikó
A fürjtojás nagyon egészséges, kúraszerűen fogyasztva csodákra képes – derül ki Gergely Zsolt szavaiból. Ő személy szerint reggelente, étkezés előtt öt tojást fogyaszt el nyersen, kúraszerűen. Egyébként négy-öt fürjtojás tesz ki egy normál méretű tyúktojást. Sütve, főzve már egyéves kortól adható a gyerekeknek. A tyúktojáshoz viszonyítva jóval több foszfort, vasat és B-vitamin-komplexet tartalmaz. „Nincsenek nagy vágyaim, gyermekeink családot alapítottak, ketten vagyunk a feleségemmel, azt szeretném, ha ebből meg tudnánk élni” – fedi fel tervét Gergely Zsolt.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!