
Kisebb ijedtség és bizonytalanság volt az elmúlt héten Kászonaltízen, amikor egy három évvel ezelőtti – de még napjainkban sem lezárt – ügy kapcsán több tucatnyi helybéli lakost idézett be a községi rendőrség. Az érintetteknek igazolniuk kellett, hogy évekkel ezelőtt maguk írták alá a kőbánya nyitását ellenző állásfoglalást.
2011. május 25., 16:512011. május 25., 16:51
2011. május 25., 17:112011. május 25., 17:11
Egy kászonimpéri telephelyen várakozó kőtörő gépek. Sorsukra hagyott magyarországi eszközök.
Több mint ezerkétszáz kászoni írta alá pár évvel ezelőtt azt az állásfoglalást, amelyben az impéri közbirtokosság által kezdeményezett kőbánya nyitása ellen tiltakoztak. Az akkori események máig hatnak: a helybéliek számítása szerint mintegy kétszázan kaptak beidézést a kászoni rendőrségre, ahol igazolniuk kell, hogy saját maguk írták alá a tiltakozó íveket.
„Az emberek meg voltak rémülve a kihallgatástól. A múlt csütörtöki nap kísértetiesen hasonlított a Securitate 1981-ben Kászonaltízen lebonyolított akciójára. Akkor épp ötvenéves kortárstalálkozót szerveztek a faluban, és annak kapcsán bekérették a szervezőket a rendőrségre. Az volt a hivatali szervek problémája, hogy a találkozó résztvevőinek ruhájára piros szegfű volt ragasztva, amelynek ugyebár zöld a szára, amit fehér szalaggal kötöttek át. Az akkori és mostani akció kísértetiesen hasonlít egymásra, mivel mindkét esetben érződött a megfélemlítés” – von párhuzamot a két eset között egy kászonimpéri, neve elhallgatását kérő férfi.
„Hívattak a milíciára”
A múltheti kihallgatás célja, hogy kiderüljön, a három évvel ezelőtt aláírt állásfoglalást a valós személyek látták-e el kézjegyükkel? „Azt kérdezték tőlem, hogy felismerem-e saját aláírásomat, és most is egyetértek-e azzal, amit akkor aláírtam. Volt olyan személy, aki a férje nevében is aláírta a papírt, de nem titokban tette, hanem a férje belegyezésével. Legalább kétszáz személy kaphatott idézést a rendőrségre. A kihallgatás gyorsan ment, nem voltak gorombák a Csíkszeredából érkező személyek” – meséli portálunknak az esetet az egyik érintett kászonimpéri nő.
A történésekről a Hargita megyei rendőrség szóvivőjétől érdeklődtünk. Filip Gheorghe is tud a múlt heti meghallgatásokról, ám – mint mondja – tudomása szerint csak mintegy harminc személyt kérettek be a kászonaltízi rendőrségre. Az eseményen jelen volt egy csíkszeredai ügyész is.
Hároméves hercehurca
A Hargita megyei sajtó 2008 óta többször is cikkezett a Kászonimpéri Közbirtokosság akkori vezetőinek azon tervéről, hogy egy magyarországi vállalkozóval közösen kőbányát nyissanak Kászonimpér közelében. Az elképzelések a civil ellenállásnak köszönhetően csak tervek maradtak. Néhány kászoni lakos – összefogva a kolozsvári Zöld Erdély Egyesülettel – aláírásgyűjtésbe kezdett, amelyben azt szerették volna kideríteni, hogy hányan ellenzik a bányanyitást. Összesen több mint ezerkétszáz kászoni személy látta el kézjegyével a bányanyitást ellenző íveket. Tiltakozásukat többek között a kőbánya gazdasági, szociális és környezetre gyakorolt negatív hatásával indokolták.
Időközben az impéri közbirtokosság éléről leváltották a bányanyitást kezdeményező vezetőket – a közbirtokosság elnökét és titkárát –, akik rögtön törvénytelennek vélték az ő eltávolításukat, így beperelték az új vezetőséget. A jogerős végzés értelmében a leváltás törvényesen zajlott.
Nemrég egy újabb per indult, amelyben a bányanyitást kezdeményező magyarországi cég követeli a közbirtokosságtól, hogy térítse meg a bánya működtetésére Magyarországról Kászonimpérbe hozott munkagépek szállítási költségét. Ennek a cégnek az ügyvédje – aláírás-hamisításra hivatkozva – kezdeményezte az állásfoglaló aláírások felülvizsgálatát is. Így kerültek tehát a kászoni emberek a helyi rendőrségre.
Noha a csatószegi új vasúti híd már a helyére került, az Újtusnád és Csíkszentsimon közötti vasútvonalon a vágányzár az eredeti határidőig, szeptember 16-ig biztosan tart. Addig továbbra is autóbuszok szállítják az utasokat Csíkszereda és Újtusnád között.
Életének 77. évében elhunyt Major Ágoston, Guszti bácsi, a csíkszeredai sportélet meghatározó alakja. A labdarúgóedző 38 éven át foglalkozott gyerekekkel, több száz csíki fiatal labdarúgó nevelésében vett részt.
Megemlékezést tartanak szerdán, augusztus 26-án az úzvölgyi katonai temetőben – tájékoztatott Csíkszentmárton Község Polgármesteri Hivatala.
Közel két éve működnek Csíkszeredában a digitális hulladékgyűjtőpontok. Noha a szelektív hulladékgyűjtés terén vannak kedvező tapasztalatok, a rendszer működésével továbbra sem elégedett a városvezetés, és a rongálások is aggasztók.
Elkezdődhet jövő héten a csíkszentmártoni korai fejlesztő és rehabilitációs központ teljes felújítása. A 60,7 millió lejes beruházás során nemcsak az épületegyüttest korszerűsítik, hanem új rehabilitációs szolgáltatásokat is kialakítanak.
Átmeneti vagy időszakos vízellátási szünetre kell számítani Csíkszeredában több utcában is kedden, javítási munkálatok miatt.
Egyre nehezebb megélni Hargitafürdőn, hiszen munkahelyek szűntek meg, vállalkozások zártak be, a turizmus pedig túlzottan a téli idényre épül. A településen már keresik a kapaszkodókat a nagy sítervektől a négy évszakos turizmusig.
Elfogadták Csíkszereda városközpontjának védett övezeti rendezési tervét, amely szűkíti a védett központi övezetet, több helyen lazítja az építkezési előírásokat, és a tömbháznegyedek esetében is csökkentheti a bürokráciát.
Visszaköltözhet néhány héten belül a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség a csíkszeredai székházába, ahol már csak az utolsó simításokat és a tereprendezést végzik a teljes korszerűsítés után.
Színpadra állítja Márton Áron püspök életét, hitét és örökségét az Én népem című folkopera, amelyet szombaton 20 órától mutatnak be a csíkszeredai gyorskorcsolyapályán. Az összművészeti produkcióban 130 néptáncos és szereplő vesz részt.
szóljon hozzá!