Amelyik gyerek szereti a táncot, előbb-utóbb csatlakozik

Az 1930-as években működött már néptánccsoport Csíkcsicsóban, és nem csak a faluban, de a szomszédos községekben is felléptek – elevenítette fel Szabó Kálmán, a Vadvirágok Hagyományőrző Néptánccsoport alapítója és vezetője.

„A kommunizmusban betiltották, de nem is volt kedve a népnek táncolni, megtáncoltatták őket másképp. A hetvenes években, amikor kezdték szervezni a Megéneklünk, Románia elnevezésű vetélkedőket, akkor időszakosan hamar összeverbuváltak pár lányt és fiút, egy tanítónő betanított valamilyen táncot, és azzal felléptek, de nem volt állandó csoport. 1993-ban már időszakosan összejött egy ilyen társaság, aztán 1994-ben jött az ötlet, hogy legyen egy aktív, állandó tánccsoport a faluban. Volt egy nagyszerű osztályom, gondoltam, hogy legyen elfoglaltságuk az iskolán kívül is olyan, ami összetartja, összekovácsolja őket.”

A megalakulás után Antal Zsoltot, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes egyik táncosát hívták oktatónak, aki öt-hat éven keresztül tanította a csicsói gyerekeket táncolni. A csoportból aztán két lány – Becze Julianna és Sándor Kata – az együttes táncosa lett, és ők jártak vissza tanítani később. Majd ismét Antal Zsolt volt az oktató, őt követően Fodor Csaba néhány évig, majd rövid ideig Kósa Levente.

A Vadvirágok tagjai

Becze Hajnalka, Becze Attila, Becze Zsolt, Boros Botond, Both Bodó Hajnalka, Bozán Melinda, Fülöp Csongor, Gheorghiţa Alice, Imecs Zoltán, Lutz Ákos, Mezei Henrietta, Mihály István, Részeg Szabolcs, Sárosi Renáta, Szász Ildikó, Tankó Kitti, Zerkula Andrea, Lutz Eszter, Tankó Tímea, Szőcs Szilvia, Kelemen Győző.

Jelenleg ismét az együttes két táncosa, Benedek Lackó Tünde és Bara Szabolcs tanítja a lépéseket, forgásokat. „Ügyesen kialakult, hisz olyan táncosok nevelődtek ki, akik aztán az együttesnél táncoltak, vagy jelenleg is táncolnak. De a legfontosabb, hogy ez a tevékenység összefogja a fiatalokat, kell egy ilyen a faluközösségbe” – mutatott rá az alapító. A nyugalmazott tanár az utóbbi években egyéb elfoglaltságai miatt már nem irányította a csoportot – ez idő alatt Lutz Levente volt alpolgármester vezette –, jelenleg ismét segít a szervezésben.

A település jelenlegi alpolgármestere, Csutak Gáspár elmondta, három korosztály számára működik tánccsoport. A kicsik csoportjába a kisdiákok, a középcsoportba ötödik osztályosoktól nyolcadikosokig, a nagycsoportba a középiskolások járnak. Mindenik csoportban húszan, harmincan ropják a táncot. A csoportok működését a helyi polgármesteri hivatal és a közbirtokosság támogatja.

Ez nem mindig volt így, amíg Kelemen Gábor vállalkozó és Bereczi István plébános fel nem karolta őket, még termük sem volt, ahol próbálhattak volna A Vadvirágok számos helyi és megyei rendezvényen, külföldi vendégszereplésen és néptánctalálkozón vett részt. „Alapító tagjai vagyunk a megyei farsangtemetésnek, minden évben részt veszünk a rendezvényen, és néhány alkalommal – amíg úgy láttuk, hogy igény van rá – betlehemeztünk is a faluban, és kosaras bált rendeztünk” – sorolta Szabó Kámán.

Mint mesélte, volt egy időszak, amikor azok a fiatalok, akik nem voltak tagjai a tánccsoportnak, ellenségesen viselkedtek a táncosokkal szemben. „Irigykedtek talán, megtörtént, hogy bejöttek próbára és csúfolódtak. Ez mostanra megszűnt, zavartalanul folynak a próbák. Úgy látszik, beépült a köztudatba a tánccsoport” – magyarázta. Úgy véli, ez egy rendkívül jó tevékenység a közösség összefogására. A létszám állandóan változik, mert a felnövő gyermekek egyetemre vagy dolgozni mennek, de mindig jönnek újak.

„Volt egy harmadik osztályos fiú, a szülei is táncoltak annak idején. Hívtam próbára, nem jött el, elküldtem néhány gyereket, nézzék meg, otthon van-e. Nem találták, mert elbújt fent az istállóban a szénában. Aztán eltelt egy év, és kikenve, megfésülködve, hát megjelent a legényke” – mesélte kacagva a csoport vezetője, majd hozzátette, nem szabad erőltetni, mert amelyik gyerek szereti a táncot, előbb-utóbb csatlakozik.