A dohányzáshoz kötött veszélyek valósak. Éppen ezért hasznos tájékozódni a veszélyek igazi okáról, hogy tudjuk, hogyan csökkentsük a dohányzással járó veszélyeket, amikor nem hagyhatjuk el teljes mértékben ezt a szokást.
Több dohányzó diákot is tetten értek azon az ellenőrzésen, amelyet a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal irányításával végzett egy vegyes – a tanfelügyelőség, a tanintézetek, a rendőrség és a csendőrség képviselőiből álló – ellenőrző bizottság a megye iskoláiban.
Mintegy 5,6 millióan gyújtanak rá napi rendszerességgel Romániában. A kampányok és szigorítások ellenére sem csökken a dohányzók száma az országban az utóbbi években: míg 2011-ben a 15 évnél idősebb lakosság 26,8 százaléka dohányzott rendszeresen, ez az érték 2018-ban 30,7 százalékra emelkedett.
Míg a felnőtt dohányzók számát illetően Románia nem lóg ki az európai átlagból, a kamaszoknál az első öt-hat ország között szerepel. Ennél is lesújtóbb a helyzet a cigarettázásról való leszokást illetően, ott sereghajtók vagyunk.
Dohányzásellenes kampányt indított a romániai rákbetegek egyesületeinek föderációja (FABC), mivel a cigarettázás az egyik legfőbb oka a rák kialakulásának.
A dohányzást a nyilvános, zárt helyeken betiltó törvény szigorításai miatt több csíkszeredai vendéglátóipari egység vezetője is befóliázott teraszokat alakított ki. Az a helyzet állt elő, hogy az említett teraszok „törvényesek is, meg nem is”.
Egy éve van érvényben a dohányzást nyilvános, zárt helyeken betiltó törvény. Bár kezdetben kellemetlenséget okozott az intézkedés a cigarettázók számára, illetve a vendéglátó egységekben is meglátszott a különbség, mára a legtöbben természetesnek tekintik, hogy nem lehet bent rágyújtani.
Fejlesztési tervet kért Székelyudvarhelytől Magyarország kormányának nevében Lázár János építési és közlekedési miniszter kedden. A gesztussal azt jelezte a politikus, hogy véget ért a Gálfi Árpád volt polgármester két mandátuma alatt tartott embargó.