Lovas, szekeres felvonulás az Ezer Székely Leány Napján Csíkszeredában. Szombaton is lesz
Fotó: Pinti Attila
Nem mindennapi előzmények után sikerült engedélyeztetnie a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatalnak, hogy a szombati Ezer Székely Leány Napja rendezvényre érkező székelyruhás csoportok szekéren és lóháton is végigvonulhassanak Csíkszereda központján. Ehhez döntően hozzájárult az a közfelháborodás, ami a nagy népszerűségnek örvendő felvonulás szüneteltetésének szándékát és az utána történt magyarázkodást kísérte.
2022. július 01., 10:162022. július 01., 10:16
2022. július 01., 11:142022. július 01., 11:14
12 éve – a járványidőszakot kivéve – hangulatos eseménye Csíkszeredának az Ezer Székely Leány Találkozóra a környező falvakból érkező, székelyruhát viselő csoportok szekereken, illetve lóháton történő bevonulása a hargitai megyeszékhely központjába, ahol a Szabadság téren közös táncot is bemutatnak a résztvevők. Mivel az esemény helyszínére, a csíksomlyói hegynyeregbe nem mindenki látogat ki, a parádét nagy érdeklődés kíséri.
A járványhelyzet miatt 2020-ban és tavaly is elmaradt a felvonulás, ezért is váltott ki felháborodást és értetlenséget az a hivatalos bejelentés, hogy idén sem tartják meg ezt. Az alapvető indok a 2002. évi sürgősségi kormányrendelettel elfogadott, azóta nagyon sokszor módosított és kiegészített Közlekedési Törvénykönyv 71-es cikkére való hivatkozás volt, ez ugyanis tiltja a szekerek és lovasok megyei jogú városok területén való közlekedését. A főszervező Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes honlapján megjelent tájékoztató szerint a rendőrség a jogszabályi tiltás miatt nem engedélyezheti a több mint 90 szekér, hintó, valamint 60-70 lovas felvonulását.
A homály akkor sem oszlott el, sőt, tovább sűrűsödött, amikor a szócsatába a városháza is bekapcsolódott a közösségi oldalon, és tovább magyarázkodott: „A járványt megelőzően bizalmi alapon, jól szervezetten mindig sikerült megoldást találni a hasonló megmozdulásokra. A járványhelyzet miatt azonban folyamatosan változott a törvényességi környezet, a lehetséges buktatókra pedig a prefektus intézményének 2021. június 3-i levele is felhívta a figyelmet, szigorúbb hatósági ellenőrzéseket vetítve előre” – hangzott az indoklás, amelyből nem derült ki, hogy akkor a törvény változott-e (egyébként nem), vagy a prefektus akar valamit a jogszabályhoz még hozzátenni, mint ahogy a bíróságok tették ezt a székely zászlók ellen indított perek során.
Bár idén szekeres felvonulás nem lesz, az Ezer Székely Leány Napja változatos programokkal várja a hagyományok kedvelőit szombaton a csíksomlyói nyeregben.
A végszó szerint mindent megtesznek annak érdekében, hogy törvénymódosítással elérjék az előírások megváltoztatását, és a hagyományos kulturális, egyházi és sportrendezvények esetében tegyenek kivételt a lovas, szekeres felvonulásokat illetően.
Ahogy ez történik egyébként más városokban, így például Brassóban is, ahol idén május elsején az óváros több utcáját időlegesen lezárták, hogy a népviseletbe öltözött fiatalabb és idősebb brassói férfiak (Junii Brașovului) csoportjainak hagyományos lovas felvonulását megtartsák, több mint 200 lovassal.
Az események csütörtökre felgyorsultak, ez abból is látszott, hogy alig két óra alatt teljesen megváltozott a helyzet. Füleki Zoltánnal, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes aligazgatójával, önkormányzati képviselővel történt kora délelőtti beszélgetésünkkor még úgy tűnt, nincs megoldás, ő egyébként adott egy magyarázatot arra is, hogy az utcák lezárása miért nem oldható meg. Mint kifejtette, korábban ezt polgármesteri rendelettel lehetett megtenni, amelyhez nem kellett a rendőrség beleegyezése, most viszont már tanácsi határozatra van szükség ehhez, amelyhez kell a rendőrségi jóváhagyás, ezt pedig nem fogják kiadni a törvény előírásai miatt. Így a helyi önkormányzat nem tud erre vonatkozó határozatot elfogadni – zárta a kört.
Mégis lesz szekeres és lovas felvonulás az idei Ezer Székely Leány Napján, a résztvevők egy lezárt útszakaszon tudnak feljutni a kegytemplom irányába, majd a somlyói nyeregbe.
Szembesítettük a brassói eseményekkel is, amelyről úgy vélekedett, ez nem jó példa, hogy máshol nem tartják be a törvényt, és nem azt jelenti, hogy itt sem kell ezt betartani, mert ez büntetéseket von maga után.
Mielőtt a rendőrséghez fordultunk volna, Korodi Attila polgármestertől megtudtuk, folyamatban van a gyökeres változás, és elképzelhető, hogy mégis lesz felvonulás.
Nem marad el az Ezer Székely Leány Napi parádé Csíkszeredában
Fotó: Pinti Attila
Így a településekről érkező lovasok csoportjai, szekerek és hintók bevonulhatnak a Szabadság térre, a járműveket a Temesvári sugárút alsó szakaszán levő üres zöldövezeten lehet hagyni. Együtt indulnak tovább a csíksomlyói hegynyeregbe a lezárt utcákon. „Az útlezárással van egy biztonság jogszabályilag is, a rendőrség ugyanakkor segít a városba érkezők irányításában is” – vázolta a polgármester, aki szerint a törvénymódosítás elengedhetetlen, mert nem lehet, hogy egy kompromisszumos, a szabályozás határát súroló módon kelljen megszervezni ilyen fontos eseményeket. Úgy értékelte, megoldást igyekeztek találni egy helyzetre, amiért senki nem hibás. Azt is megtudtuk,
Kérdésünkre, hogy lehetett volna-e ezt a döntést néhány nappal korábban meghozni, a városvezető nemmel válaszolt, azzal indokolva, hogy több napig tartott a kérdés megtárgyalása, és meghatározók voltak más városok példái, ahol ezt meg tudták oldani. Ezért is szükség volt megegyezésre, mert ha nem történik meg, akkor nem a közösséget szolgálja senki, sem egy kormányzati intézmény, sem más – magyarázta.
Szombaton elment otthonról, és nem tért vissza az a 16 éves marosvásárhelyi fiú, akit vasárnap már a rendőrséggel kerestetnek.
Amit tudtunk megmutattunk: közvetítettük élőben, beszámoltunk róla, képtörténetben meséltük el, most pedig videóban foglaljuk össze. Idén ilyen volt a szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában. Jövőre ugyanitt, ugyanennyien?
Virágvasárnapi olajágszenteléssel és Szent Péter téri pápai áldással kísérve beszélgettünk a római Német–Magyar Kollégium spirituálisával, a csíkdánfalvi születésű Vízi Elemér atyával.
Sepsiszentgyörgyön is szabadtéren szentelték meg a húsvéti eledeleket vasárnap reggel. Az ünnepi pillanatokon több mint ezren vettek részt, köztük román ajkú hívek is.
A már jól bevált forgatókönyv szerint, békésen, fegyelmezetten zajlott le a magyar nyelvterület legnagyobb létszámú húsvéti eledelszentelése Csíkszeredában.
Ezrek részvételével tartották meg idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda főterén. Tamás József, nyugalmazott segédpüspök kiemelte: úgy üljünk asztalhoz, hogy ott magával Jézus Krisztussal találkozunk.
Csíkszeredaiak és más településekről érkezők ezrei népesítik be évek óta a Szabadság teret és környékét húsvétvasárnap reggel. Ünneplőben, katonás rendben sorakoznak fel egymás mellé, a húsvéti ételekkel megrakott kosaraikkal, hordozóikkal.
A kutatók abban többnyire egyetértenek, hogy a tojás a Kr. u. 4. századtól már biztosan kapcsolódik a húsvéthoz, miután bekerült a szentelmények közé. De már jóval a kereszténység előtt díszítették azokat, és az ősi motívumok még ma is használatosak.
Hargita megyei tűzszerészek szálltak ki szombaton Madéfalvára, ahonnan egy fel nem robbant, feltételezhetően második világháborús lövedéket szállítottak el egy mezőgazdasági területről.
Mintegy húsz hektáron szétterjedt tarlótűz megfékezéséhez riasztották a Hargita megyei tűzoltóság maroshévízi egységét és a környékbeli önkénteseket nagyszombat délután.
szóljon hozzá!