
Az udvarhelyszéki községek felében nincs még működőképes csatornahálózat
Fotó: Veres Nándor
Az udvarhelyszéki községekhez tartozó falvak szinte mindegyikében van már vezetékes víz, csatornahálózattal azonban csak a községek fele rendelkezik. Saját forrásból nem tudják finanszírozni a fejlesztést, pályázati, illetve állami pénzekben reménykednek a településeken. Van, ahol csak a szomszéd községekkel összefogva tudnák kiépíteni a szennyvízhálózatot, ugyanis önállóan még fenntartani sem tudnák.
2017. július 27., 13:032017. július 27., 13:03
A Hargita Megyei Prefektusi Hivatal legutóbbi, tavaly készített felmérése szerint a vezetékesvíz-ellátás tekintetében jól áll Udvarhelyszék, ugyanis szinte minden faluban kiépítették már a rendszert. A prefektúra összesítésében az áll, hogy
– tájékoztatott Adrian Pănescu. Ennél lényegesen rosszabb a helyzet az udvarhelyszéki lakosság csatornahálózathoz való hozzáférése tekintetében, tudtuk meg a prefektusi hivatal szóvivőjétől.
Az udvarhelyszéki községeknek mindössze fele rendelkezik kiépített szennyvízhálózattal, továbbá van néhány, ahol még csak részlegesen kiépített rendszer működik.
– tudtuk meg Adrian Pănescutól. Utóbbiakon egy-egy kisebb szakaszon már működtetik is a rendszereket, amennyiben építettek szennyvíztisztítót. Néhány községben a falvak közti távolság és a nem megfelelő terepviszonyok miatt nagyon költséges lenne egy központi ülepítőbe pumpálni a szennyvizet, ezekben több kis helyi ülepítő telepítésével oldották meg a problémát. A beruházásra általában a közműszolgáltató cég pályázik pénzt, de számos községben a településvezetés próbálja előteremteni a beruházáshoz szükséges összeget állami forrásokból, illetve pályázatok által.
Fotó: Veres Nándor
– magyarázta Pănescu.
Homoródszentmárton községben a településvezetés próbál pénzt szerezni a víz- és a csatornahálózat bővítésére. Európai uniós alapokból 1,5 millió eurós összegre pályáztak a fejlesztés megvalósítása érdekében. Kedvező elbírálás esetén jövő évben foghatnak hozzá a kivitelezéshez – mondta el Jakab Attila, a község polgármestere.
A községben a főút mentén fekvő falvakban már le van fektetve a szennyvízhálózat gerincvezetéke, ám a települések utcáiban még nincsenek elvezetve a csövek. A főút menti falvakban építenék ki teljesen a szennyvízhálózatot, amennyiben a pályázat által finanszírozáshoz jutnak – részletezte a terveket Jakab Attila.
Nehezebb helyzetben van a Kányád községi önkormányzat, ugyanis
– tudtuk meg György Sándortól. A polgármester szerint a szomszédos községekkel társulva kellene pályázniuk a telep megépítésére. A falvankénti kis helyi ülepítők telepítése a nyolc faluból álló Kányád községben nem lenne ésszerű megoldás: „nincs annyi pénz, hogy nyolc különálló rendszert kiépítsünk” – fogalmazott a településvezető. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy
Egyébként a község nyolc települése közül hatban már van vezetékes víz, és rövidesen a maradék két faluban is kiépíthetik azt, ugyanis a napokban Kányád község is jóváhagyást kapott az Országos Vidékfejlesztési Programban (PNDL) benyújtott finanszírozási kérésére. Erre a célra több mint 2,7 millió lejt kap a település. A polgármester reméli, hogy idén megköthetik a kivitelezési szerződést.
Hálózaton kívül a lakosság fele
Az ország lakosságának kevesebb mint fele, 49 százaléka fér hozzá a csatornázási rendszerhez, azaz csak mintegy 9,7 millió ember otthona van rácsatlakozva a szennyvízelvezető hálózatra – derült ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb, 2016-ra vonatkozó felméréséből. Ez viszont még mindig jobb arány a 2015-ösnél, két évvel ezelőtt ugyanis 9,4 millió lakost, Románia népességének 47 százalékát érte el a szolgáltatás. A statisztikából az is kiderül, hogy tavaly az előző évhez képest 2600 kilométerrel bővült az ország csatornázási rendszere, ebből 1150 kilométer vezetéket a városokban, 1500 kilométert pedig vidéki környezetben fektettek le.
A Hargita megyei tűzoltók összesen 18 sürgősségi esethez vonultak ki a hét első két napján, miközben 16 Ro-Alert figyelmeztetést is kiadtak a településeken megjelenő medvék miatt.
Két órára felfüggesztik tevékenységüket csütörtökön az ország igazságügyi orvosszakértői és a törvényszéki orvostani szolgálatok munkatársai. A tiltakozó akcióhoz a Hargita Megyei Törvényszéki Orvostani Szolgálat is csatlakozik.
A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.
A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 14 megyéjében.
Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.
A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.
Az Európai Unióban 2025-ben 0,1 százalékponttal, 6 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Idén áprilisban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének.
szóljon hozzá!