
Az udvarhelyszéki községek felében nincs még működőképes csatornahálózat
Fotó: Veres Nándor
Az udvarhelyszéki községekhez tartozó falvak szinte mindegyikében van már vezetékes víz, csatornahálózattal azonban csak a községek fele rendelkezik. Saját forrásból nem tudják finanszírozni a fejlesztést, pályázati, illetve állami pénzekben reménykednek a településeken. Van, ahol csak a szomszéd községekkel összefogva tudnák kiépíteni a szennyvízhálózatot, ugyanis önállóan még fenntartani sem tudnák.
2017. július 27., 13:032017. július 27., 13:03
A Hargita Megyei Prefektusi Hivatal legutóbbi, tavaly készített felmérése szerint a vezetékesvíz-ellátás tekintetében jól áll Udvarhelyszék, ugyanis szinte minden faluban kiépítették már a rendszert. A prefektúra összesítésében az áll, hogy
– tájékoztatott Adrian Pănescu. Ennél lényegesen rosszabb a helyzet az udvarhelyszéki lakosság csatornahálózathoz való hozzáférése tekintetében, tudtuk meg a prefektusi hivatal szóvivőjétől.
Az udvarhelyszéki községeknek mindössze fele rendelkezik kiépített szennyvízhálózattal, továbbá van néhány, ahol még csak részlegesen kiépített rendszer működik.
– tudtuk meg Adrian Pănescutól. Utóbbiakon egy-egy kisebb szakaszon már működtetik is a rendszereket, amennyiben építettek szennyvíztisztítót. Néhány községben a falvak közti távolság és a nem megfelelő terepviszonyok miatt nagyon költséges lenne egy központi ülepítőbe pumpálni a szennyvizet, ezekben több kis helyi ülepítő telepítésével oldották meg a problémát. A beruházásra általában a közműszolgáltató cég pályázik pénzt, de számos községben a településvezetés próbálja előteremteni a beruházáshoz szükséges összeget állami forrásokból, illetve pályázatok által.
Fotó: Veres Nándor
– magyarázta Pănescu.
Homoródszentmárton községben a településvezetés próbál pénzt szerezni a víz- és a csatornahálózat bővítésére. Európai uniós alapokból 1,5 millió eurós összegre pályáztak a fejlesztés megvalósítása érdekében. Kedvező elbírálás esetén jövő évben foghatnak hozzá a kivitelezéshez – mondta el Jakab Attila, a község polgármestere.
A községben a főút mentén fekvő falvakban már le van fektetve a szennyvízhálózat gerincvezetéke, ám a települések utcáiban még nincsenek elvezetve a csövek. A főút menti falvakban építenék ki teljesen a szennyvízhálózatot, amennyiben a pályázat által finanszírozáshoz jutnak – részletezte a terveket Jakab Attila.
Nehezebb helyzetben van a Kányád községi önkormányzat, ugyanis
– tudtuk meg György Sándortól. A polgármester szerint a szomszédos községekkel társulva kellene pályázniuk a telep megépítésére. A falvankénti kis helyi ülepítők telepítése a nyolc faluból álló Kányád községben nem lenne ésszerű megoldás: „nincs annyi pénz, hogy nyolc különálló rendszert kiépítsünk” – fogalmazott a településvezető. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy
Egyébként a község nyolc települése közül hatban már van vezetékes víz, és rövidesen a maradék két faluban is kiépíthetik azt, ugyanis a napokban Kányád község is jóváhagyást kapott az Országos Vidékfejlesztési Programban (PNDL) benyújtott finanszírozási kérésére. Erre a célra több mint 2,7 millió lejt kap a település. A polgármester reméli, hogy idén megköthetik a kivitelezési szerződést.
Hálózaton kívül a lakosság fele
Az ország lakosságának kevesebb mint fele, 49 százaléka fér hozzá a csatornázási rendszerhez, azaz csak mintegy 9,7 millió ember otthona van rácsatlakozva a szennyvízelvezető hálózatra – derült ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb, 2016-ra vonatkozó felméréséből. Ez viszont még mindig jobb arány a 2015-ösnél, két évvel ezelőtt ugyanis 9,4 millió lakost, Románia népességének 47 százalékát érte el a szolgáltatás. A statisztikából az is kiderül, hogy tavaly az előző évhez képest 2600 kilométerrel bővült az ország csatornázási rendszere, ebből 1150 kilométer vezetéket a városokban, 1500 kilométert pedig vidéki környezetben fektettek le.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!