
Az udvarhelyszéki községek felében nincs még működőképes csatornahálózat
Fotó: Veres Nándor
Az udvarhelyszéki községekhez tartozó falvak szinte mindegyikében van már vezetékes víz, csatornahálózattal azonban csak a községek fele rendelkezik. Saját forrásból nem tudják finanszírozni a fejlesztést, pályázati, illetve állami pénzekben reménykednek a településeken. Van, ahol csak a szomszéd községekkel összefogva tudnák kiépíteni a szennyvízhálózatot, ugyanis önállóan még fenntartani sem tudnák.
2017. július 27., 13:032017. július 27., 13:03
A Hargita Megyei Prefektusi Hivatal legutóbbi, tavaly készített felmérése szerint a vezetékesvíz-ellátás tekintetében jól áll Udvarhelyszék, ugyanis szinte minden faluban kiépítették már a rendszert. A prefektúra összesítésében az áll, hogy
– tájékoztatott Adrian Pănescu. Ennél lényegesen rosszabb a helyzet az udvarhelyszéki lakosság csatornahálózathoz való hozzáférése tekintetében, tudtuk meg a prefektusi hivatal szóvivőjétől.
Az udvarhelyszéki községeknek mindössze fele rendelkezik kiépített szennyvízhálózattal, továbbá van néhány, ahol még csak részlegesen kiépített rendszer működik.
– tudtuk meg Adrian Pănescutól. Utóbbiakon egy-egy kisebb szakaszon már működtetik is a rendszereket, amennyiben építettek szennyvíztisztítót. Néhány községben a falvak közti távolság és a nem megfelelő terepviszonyok miatt nagyon költséges lenne egy központi ülepítőbe pumpálni a szennyvizet, ezekben több kis helyi ülepítő telepítésével oldották meg a problémát. A beruházásra általában a közműszolgáltató cég pályázik pénzt, de számos községben a településvezetés próbálja előteremteni a beruházáshoz szükséges összeget állami forrásokból, illetve pályázatok által.
Fotó: Veres Nándor
– magyarázta Pănescu.
Homoródszentmárton községben a településvezetés próbál pénzt szerezni a víz- és a csatornahálózat bővítésére. Európai uniós alapokból 1,5 millió eurós összegre pályáztak a fejlesztés megvalósítása érdekében. Kedvező elbírálás esetén jövő évben foghatnak hozzá a kivitelezéshez – mondta el Jakab Attila, a község polgármestere.
A községben a főút mentén fekvő falvakban már le van fektetve a szennyvízhálózat gerincvezetéke, ám a települések utcáiban még nincsenek elvezetve a csövek. A főút menti falvakban építenék ki teljesen a szennyvízhálózatot, amennyiben a pályázat által finanszírozáshoz jutnak – részletezte a terveket Jakab Attila.
Nehezebb helyzetben van a Kányád községi önkormányzat, ugyanis
– tudtuk meg György Sándortól. A polgármester szerint a szomszédos községekkel társulva kellene pályázniuk a telep megépítésére. A falvankénti kis helyi ülepítők telepítése a nyolc faluból álló Kányád községben nem lenne ésszerű megoldás: „nincs annyi pénz, hogy nyolc különálló rendszert kiépítsünk” – fogalmazott a településvezető. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy
Egyébként a község nyolc települése közül hatban már van vezetékes víz, és rövidesen a maradék két faluban is kiépíthetik azt, ugyanis a napokban Kányád község is jóváhagyást kapott az Országos Vidékfejlesztési Programban (PNDL) benyújtott finanszírozási kérésére. Erre a célra több mint 2,7 millió lejt kap a település. A polgármester reméli, hogy idén megköthetik a kivitelezési szerződést.
Hálózaton kívül a lakosság fele
Az ország lakosságának kevesebb mint fele, 49 százaléka fér hozzá a csatornázási rendszerhez, azaz csak mintegy 9,7 millió ember otthona van rácsatlakozva a szennyvízelvezető hálózatra – derült ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb, 2016-ra vonatkozó felméréséből. Ez viszont még mindig jobb arány a 2015-ösnél, két évvel ezelőtt ugyanis 9,4 millió lakost, Románia népességének 47 százalékát érte el a szolgáltatás. A statisztikából az is kiderül, hogy tavaly az előző évhez képest 2600 kilométerrel bővült az ország csatornázási rendszere, ebből 1150 kilométer vezetéket a városokban, 1500 kilométert pedig vidéki környezetben fektettek le.
Csatlakozva az országos szintű energiatakarékossági mozgalomhoz – amelyre az energiaügyi minisztérium kérte fel a lakosságot és a nagyfogyasztókat –, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is visszafogja energiafogyasztását.
Magyar Menyasszony címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, ahol nem csak az elmúlt 500 év menyasszonyi ruháit, levelezéseket tekinthetik meg az érdeklődők, hanem történetekkel is gazdagodnak.
Elkezdődött a pótérettségi írásbeli szakasza: Székelyföldön majdnem kétezer diák vizsgázik. Hétfőn a román írásbelivel kezdik. Egy romántanár tanácsokat is ad a román nyelv gyakorlásához, amelyhez elengedhetetlen az élő román beszéd gyakorlása.
Nicușor Dan államfő pénteken visszaküldte a parlamentnek újratárgyalásra a 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövését lehetővé tevő törvényt.
A kormány pénteken megteremtette a jogalapot arra, hogy a Transelectrica az országos villamosenergia-diszpécserszolgálaton keresztül augusztus 31-éig biztonsági intézkedéseket rendeljen el, ha ezt a villamosenergia-rendszer helyzete indokolja.
Medvebiztos hulladéktárolókat helyezett ki Gyergyószentmiklós önkormányzata a 4-es kilométerként ismert üdülőövezetben. Ezzel már jól bevált példát követnek, és a medvék mellett az illegális hulladéklerakást is visszaszorítanák.
A helyreállítási forrásokból elkülönített összeg kimerüléséig ingyenes marad az első elektronikus személyi igazolvány kiállítása. Az erről szóló határozatot pénteki ülésén fogadta el a kormány.
A Richter-skála szerint 3,2-as erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 23 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi katasztrófavédelmi bizottság.
A Duna vízhozama Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába, pénteken továbbra is 1400 köbméter másodpercenként, amely az 1985-ben jegyzett történelmi mélypontnak felel meg – közölte pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
szóljon hozzá!