Víz nélkül a gyümölcsfák is csak erre képesek

„Az is stresszhatást fejtett ki a növényekre, hogy a hőmérsékletet tekintve szinte egyből nyár lett a télből” – fogalmazott.

Érzik a gazdák

A székelyudvarhelyi piacon sétálva egy idős hölggyel találkoztunk, aki éppen szatmári eperért állt sorba, noha maga is termeszti a gyümölcsöt. Kérdésünkre azt felelte, sajnálja, hogy vásárolnia kell, de sajnos a kertjében nagyon kevés eper lett, ráadásul apróra nőttek, így nincs választása. Úgy véli, a szárazság az oka a silány termésnek. Hozzá hasonlóan pórul járt az oroszhegyi Kovács Levente is, aki a

„Noha a fagyokat megúsztuk, ez lett az eredménye az esőzések elmaradásának” – magyarázta. Más gyümölcsfákon is látja, hogy nincs minden rendben, a virágzás után megjelenő termések jó része elszárad és a földre hullik. Ezenkívül pedig úgy tűnik, hogy tavalyhoz képest a környékbeli kaszálókban és a veteményesekben is kevesebbet kell fáradozni betakarításkor.

Védekezési mechanizmus, kártevők

Különösen a korai érésű gyümölcsfák – cseresznye, meggy – érezték meg a szárazságot – jelentette ki Székely Csaba nyikómalomfalvi agrármérnök, aki maga is gyümölcsfákat nevel. Rámutatott, korán beérett például a cseresznye, ám csak apró, kevésbé „húsos” termény lett. Ez fog történni a meggyel is, amely már elkezdett sárgulni. A többi gyümölcsfa kissé jobb helyzetben van, hiszen azoknak mélyebben vannak a gyökereik.

„Ez egy fajta védekező mechanizmus egyes fajok részéről, ugyanis ha nem kapnak elég vizet, akkor elhullatják a termény egy részét, azért hogy a megmaradók jobban fejlődhessenek” – magyarázta Székely. Sajnálja, hogy idén ez történt, hiszen ritka jól alakult a virágzás.

Erős volt a szilvadarazsak rajzása is: virágzás után belepetéztek a búzaszem nagyságú gyümölcsbe, amelyek várhatóan rövid időn belül a földre hullanak – közölte Székely Csaba, aki több gazdához hasonlóan maga is tapasztalta a jelenséget. Ez ellen csak úgy lehet védekezni, ha sziromhullás után rögtön megpermetezzük a fákat rovarölő szerrel. A szakember egyébként úgy látja, hogy

Arra is kitért, hogy a cserjenövények esetében – ribizli, málna stb. – is gondokat okozhat a szárazság, hiszen gyökereik nagyon közel vannak a talaj felszíni rétegéhez.

hiszen van víztartaléka a gumókban a fejlődő növényeknek. Az ugyanakkor lehet, hogy egyenlőtlenebbül kelnek ki a többi évhez képest.

Kapálni, locsolni kell

„Ahogy a régi mondás tartja, egy jó kapálás felér egy esővel” – értett egyet az agrármérnök és a mezőgazdasági igazgatóság vezetője. Úgy vélik, jót tesz a sorokba ültetett haszonnövényeknek – sőt a cserjéknek is – a talaj felső rétegének fellazítása, valamint a gyomok eltüntetése. A terményveszteséget ugyanakkor locsolással is lehet csökkenteni, ha van rá lehetőségük a gazdáknak.