Az elhúzódó tüneteket tapasztaló betegek számára nagy lelki terhet jelent a bizonytalanság. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
A koronavíruson átesett páciensek egy része hetekkel, sőt hónapokkal a megbetegedés után is tapasztalja magán a Covid-tüneteket. Az ilyen esetek előfordulása meglehetősen gyakori, akár a betegek húsz százalékát is érintheti, és sokaknak a kétségbeesés mellett a mindennapi életét is megkeseríti. Az általunk megkérdezett orvosok, akiknek egy része maga is átesett a megbetegedésen, a légzőszervi, emésztőrendszeri tüneteket sorolja a leggyakoribb elhúzódó szimptómák közé, de idegrendszeri tünetekről is beszámoltak. Olyan is előfordul, hogy a páciens hónapokkal a betegség után órákig, napokig olyan szagot érzékel, ami nincs jelen a környezetében.
2021. január 11., 22:122021. január 11., 22:12
Általában a betegség lefolyásának a súlyosságától függ az utólagos tünetek gyakorisága, illetve a tünetek súlyossága is – mondja Demeter Ferenc csíki háziorvos, aki maga is a betegség egy súlyosabb formáján esett át, és még most, négy hónap után is tapasztalja magán a tüneteket. Tapasztalata szerint
„A betegek nem mindig fordulnak ezekkel az enyhébbnek mondható tünetekkel orvoshoz, mert eleve megbeszéltük, amikor kijöttek a kórházból vagy betegszabadságot írtunk, beállítottuk az utókezelést, hogy lesznek ilyen tünetek, és ha súlyosbodnak, akkor jelentkezzenek” – fogalmazott az orvos.
– magyarázta az orvos, aki az említett tünetek mindegyikét tapasztalta magán. A környezetéből kapott információk, a betegek családtagjai, az ismerősök, kollégák beszámolói alapján úgy véli, az elhúzódó Covid a fertőzésen átesetteknek a húsz százalékát is érintheti. Utókezelésre ritkább esetben van szükség, inkább pszichoterápiára szorulnak ezek a páciensek. Lényegében megnyugtatásra van szükségük az orvos részéről – mutatott rá Demeter Ferenc –, illetve
Akiknél a betegség enyhe lefolyású volt, általában elmúlnak a tünetek is egy hónapon belül, de akiknél súlyosabb volt a lefolyása, még hónapok múlva is visszatérhetnek különböző tünetek, és nincs még elegendő orvosi tapasztalat arról, hogy ezek mikor múlhatnak el. Részben ez az, ami megkeseríti a korábbi betegek életét, de
– tudtuk meg Demeter Ferenctől.
Idegrendszeri panaszok is jelentkezhetnek az elhúzódó Covid során. „Van, aki hónapok után is csak az alapízeket érzi, az átmeneteket nem, és vannak furcsa szagérzések.
– magyarázta az orvos. Megjegyezte, ő is megtapasztalta mindezt: amikor a betegségből kilábalva kezdett visszatérni a szaglása, egy olyan szagot érzékelt gyakran, amit legutóbb iskolás korában érzett, és ez az elmúlt hónapokban számtalanszor megismétlődött és napokig is eltartott.
A tünetmentesség elérése érdekében az orvosok, de maguk a betegek is tehetnek – mondta el kérdésünkre a szakember, kiemelve
a máj regenerálódását serkentő táplálékok, táplálékkiegészítők,
vitaminok, aminosavak, ásványok,
pihenés,
a friss levegőn való tartózkodás és a páciens állapota által megengedett testmozgás – kezdetben könnyű, majd hosszabb séták
– fontosságát.
Utólagos, rendszerszintű tanulmányokra van még szükség ahhoz, hogy stratégiát lehessen kidolgozni a koronavíruson átesett páciensek esetleges utókezelésére – véli a szakember.
Abból kiindulva, hogy a Covid-betegek tünetei nagyon sokfélék, a betegség utáni elhúzódó szimptómák is rendkívül változatosak lehetnek.
– mondta el megkeresésünkre Csáki Mária székelyudvarhelyi háziorvos, aki szintén átesett a megbetegedésen.
„Akinek visszamarad bármilyen panasza, kell tartsa a kapcsolatot a szakorvossal, családorvossal. Bizonyos felülvizsgálatokra elküldjük ezeket a betegeket. Tudjuk jól, hogy a májfunkciós, vesefunkciós, gyulladást mutató értékek, a vérkép megváltozhat, és ezeket figyelemmel kell követni akkor is, amikor a betegre azt mondjuk, hogy meggyógyult és már nem fertőz.
Nagy tapasztalatunk még nincsen, csak ez a pár hónapos, nem lehet tudni, hogy hosszú távon még mi jelentkezhet, de amit tudunk uralni, amin tudunk segíteni, azt legalább oldjuk meg” – fogalmazott a páciensek állapotának az utánkövetési fontosságáról a háziorvos, kitérve arra, hogy
A hónapokig visszamaradó tünetek esetében közrejátszanak a társbetegségek is. Tapasztalata szerint a légzési panaszok, fáradékonyság, gyengeség, szédülés akkor is jelentkezhet elhúzódó tünetként, ha a betegség lefolyása főként emésztőrendszeri tüneteket okozott, nem csak akkor, ha légzőszervi tünetekkel járt a fertőzés. Becslése szerint
„Van, hogy hónapokig. Lehet, hogy már normalizálódott minden laboreredményük, de még mindig fáradékonyságot éreznek” – fogalmazott Csáki Mária. Ritkábban, de előfordul – erősítette meg – a koncentrációs képesség csökkenése, figyelemzavar is, továbbá az is, hogy a páciens szaglása nem tér vissza teljesen, de utóbbival kapcsolatban tudni kell, hogy bármilyen erős felső légúti virózis esetén romolhat a beteg szaglása, és megtörténik, hogy később sem lesz már tökéletes. A háziorvos reméli, lesz elég koronavírus elleni oltóanyag, és az emberek felfogják, milyen fontos, hogy beoltassák magukat.
A Hargita Megyei Orvosi kollégium elnöke, Biró László háziorvos szerint jó volna, ha a hazai egészségügyi rendszernek lenne megfelelő kapacitása a betegek állapotának az utánkövetésére. „Szinte mindegyik, több tünetes betegnél vannak hasonló panaszok.
– fogalmazott az orvos. Elmondta, az ő, koronavírus megbetegedésen átesett páciensei körében a fáradékonyság, kimerültség, légzési problémák, az étvágytalanság, a szaglás, ízlelés elhúzódó elvesztése, illetve a lecsökkent fizikai terhelhetőség a leggyakoribb visszamaradó tünetek. Olyan betege is van,
„Biztos, hogy érdekes dolgokat eredményezne, ha lenne egy platform, ahol ezeket a tüneteket összesíteni tudnánk, vagy a betegek állapotát jobban és nagyobb arányban tudnánk követni. És kérdés az is, hogy ez majd hosszú távon még mit vetít előre. Egy ilyen fertőzés után van egy úgymond megváltozott immunválaszunk, amiről nem tudjuk, hogy esetleg egy más típusú fertőzés vagy betegség esetén hogyan reagál. Ezek mind olyan kérdések, amelyekkel foglalkozni kell a jövőben.
Ez a mi feladatunk lenne, a családorvosoké, de nagyon sok esetben hozzánk nem jön vissza a beteg, vagy ha visszajön, akkor nem ehhez a betegséghez köthető problémák miatt, viszont érdekes lenne megvizsgálni, hogy nincs-e összefüggés a kettő között” – fogalmazott az orvos.
Ugyanakkor kitért arra is, hogy a kapacitásproblémák mellett kollaborációs problémák is akadályozzák az utánkövetést, a tünetekkel rendelkező páciensek ugyan legtöbb esetben elfogadják a kezelést, de általánosságban még mindig gyakran előfordul, hogy megnehezíti az orvosi segítségnyújtást az, hogy a páciens járványtagadó.
Az uniós források befagyasztása egy adott tagállam esetében nagyon hosszú folyamat, és Románia nem fog ebbe a helyzetbe kerülni – jelentette ki csütörtökön Tánczos Barna pénzügyminiszter.
A telefon rendszerint éjjel csörren – a sürgősségi osztályról hívják Dr. Adrian Dobrică mellkassebészt: műteni kell. A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban 15 éve hozták létre a mellkassebészetet, ennek apropóján szimpózium volt csütörtökön.
Amerikai vendéget fogad a Mathias Corvinus Collegium Csíkszeredában. Charles Yockey kutatóként tevékenykedett Budapesten, a beszélgetésen visszatekint, hogy az elmúlt egy évben hogyan alakult a magyar társadalomról és Európáról alkotott képe.
Versenyvizsgát hirdet az Országos Egészségbiztosító Pénztár (CNAS) három meghatározott idejű IT-szakértői állás betöltésére; a felajánlott bruttó fizetés összege az országos bruttó átlagbér ötszöröse: 43 100 lej (nettó: 25 213 lej).
Új útvonalat iktatott kínálatába a Brassó-Vidombáki nemzetközi repülőtér: októbertől Nürnbergbe is közvetlen járattal lehet repülni, a jegyek árusítását már meg is kezdte a Wizz Air légitársaság.
Ilie Bolojan ügyvivő államelnök csütörtökön kihirdette a törvényt, amely szerint a helyi önkormányzatok hozzájárulhatnak az alárendeltségükben levő kórházak működési és személyzeti költségeihez.
Szexuális erőszak és tisztség szexuális visszaélésre történő felhasználásának gyanúja miatt őrizetbe vette a rendőrség a Beszterce-Naszód megyei mentőszolgálat orvosigazgatóját.
Tilos a választáson felvételeket készíteni a szavazólapról, az önállóan szavazni képtelen választóknak pedig joguk van kísérővel voksolni – többek között ezek a szabályok érvényesek az elnökválasztás vasárnapi második fordulójában.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Rajzpályázatot hirdetnek a külhoni és magyarországi középiskolások, középfokú oktatási intézményekben tanuló diákok számára Magyarok a Kárpát-medencében címmel. A legjobb alkotások tulajdonosait értékes nyereményekkel jutalmazzák.
szóljon hozzá!