Visszamaradó tünetek keserítik meg a Covid-fertőzésen átesett páciensek egy részének az életét

„A betegek nem mindig fordulnak ezekkel az enyhébbnek mondható tünetekkel orvoshoz, mert eleve megbeszéltük, amikor kijöttek a kórházból vagy betegszabadságot írtunk, beállítottuk az utókezelést, hogy lesznek ilyen tünetek, és ha súlyosbodnak, akkor jelentkezzenek” – fogalmazott az orvos.

– magyarázta az orvos, aki az említett tünetek mindegyikét tapasztalta magán. A környezetéből kapott információk, a betegek családtagjai, az ismerősök, kollégák beszámolói alapján úgy véli, az elhúzódó Covid a fertőzésen átesetteknek a húsz százalékát is érintheti. Utókezelésre ritkább esetben van szükség, inkább pszichoterápiára szorulnak ezek a páciensek. Lényegében megnyugtatásra van szükségük az orvos részéről – mutatott rá Demeter Ferenc –, illetve

Akiknél a betegség enyhe lefolyású volt, általában elmúlnak a tünetek is egy hónapon belül, de akiknél súlyosabb volt a lefolyása, még hónapok múlva is visszatérhetnek különböző tünetek, és nincs még elegendő orvosi tapasztalat arról, hogy ezek mikor múlhatnak el. Részben ez az, ami megkeseríti a korábbi betegek életét, de

– tudtuk meg Demeter Ferenctől.

Furcsa szagérzések

Idegrendszeri panaszok is jelentkezhetnek az elhúzódó Covid során. „Van, aki hónapok után is csak az alapízeket érzi, az átmeneteket nem, és vannak furcsa szagérzések.

– magyarázta az orvos. Megjegyezte, ő is megtapasztalta mindezt: amikor a betegségből kilábalva kezdett visszatérni a szaglása, egy olyan szagot érzékelt gyakran, amit legutóbb iskolás korában érzett, és ez az elmúlt hónapokban számtalanszor megismétlődött és napokig is eltartott.

A tünetmentesség elérése érdekében az orvosok, de maguk a betegek is tehetnek – mondta el kérdésünkre a szakember, kiemelve

• a máj regenerálódását serkentő táplálékok, táplálékkiegészítők,

• vitaminok, aminosavak, ásványok,

• pihenés,

• a friss levegőn való tartózkodás és a páciens állapota által megengedett testmozgás – kezdetben könnyű, majd hosszabb séták

– fontosságát.

Utólagos, rendszerszintű tanulmányokra van még szükség ahhoz, hogy stratégiát lehessen kidolgozni a koronavíruson átesett páciensek esetleges utókezelésére – véli a szakember.

Sokfélék lehetnek az elhúzódó tünetek

Abból kiindulva, hogy a Covid-betegek tünetei nagyon sokfélék, a betegség utáni elhúzódó szimptómák is rendkívül változatosak lehetnek.

– mondta el megkeresésünkre Csáki Mária székelyudvarhelyi háziorvos, aki szintén átesett a megbetegedésen.

„Akinek visszamarad bármilyen panasza, kell tartsa a kapcsolatot a szakorvossal, családorvossal. Bizonyos felülvizsgálatokra elküldjük ezeket a betegeket. Tudjuk jól, hogy a májfunkciós, vesefunkciós, gyulladást mutató értékek, a vérkép megváltozhat, és ezeket figyelemmel kell követni akkor is, amikor a betegre azt mondjuk, hogy meggyógyult és már nem fertőz.

Nagy tapasztalatunk még nincsen, csak ez a pár hónapos, nem lehet tudni, hogy hosszú távon még mi jelentkezhet, de amit tudunk uralni, amin tudunk segíteni, azt legalább oldjuk meg” – fogalmazott a páciensek állapotának az utánkövetési fontosságáról a háziorvos, kitérve arra, hogy

A hónapokig visszamaradó tünetek esetében közrejátszanak a társbetegségek is. Tapasztalata szerint a légzési panaszok, fáradékonyság, gyengeség, szédülés akkor is jelentkezhet elhúzódó tünetként, ha a betegség lefolyása főként emésztőrendszeri tüneteket okozott, nem csak akkor, ha légzőszervi tünetekkel járt a fertőzés. Becslése szerint

„Van, hogy hónapokig. Lehet, hogy már normalizálódott minden laboreredményük, de még mindig fáradékonyságot éreznek” – fogalmazott Csáki Mária. Ritkábban, de előfordul – erősítette meg – a koncentrációs képesség csökkenése, figyelemzavar is, továbbá az is, hogy a páciens szaglása nem tér vissza teljesen, de utóbbival kapcsolatban tudni kell, hogy bármilyen erős felső légúti virózis esetén romolhat a beteg szaglása, és megtörténik, hogy később sem lesz már tökéletes. A háziorvos reméli, lesz elég koronavírus elleni oltóanyag, és az emberek felfogják, milyen fontos, hogy beoltassák magukat.

Kapacitásproblémák akadályozzák az utánkövetést

A Hargita Megyei Orvosi kollégium elnöke, Biró László háziorvos szerint jó volna, ha a hazai egészségügyi rendszernek lenne megfelelő kapacitása a betegek állapotának az utánkövetésére. „Szinte mindegyik, több tünetes betegnél vannak hasonló panaszok.

– fogalmazott az orvos. Elmondta, az ő, koronavírus megbetegedésen átesett páciensei körében a fáradékonyság, kimerültség, légzési problémák, az étvágytalanság, a szaglás, ízlelés elhúzódó elvesztése, illetve a lecsökkent fizikai terhelhetőség a leggyakoribb visszamaradó tünetek. Olyan betege is van,

„Biztos, hogy érdekes dolgokat eredményezne, ha lenne egy platform, ahol ezeket a tüneteket összesíteni tudnánk, vagy a betegek állapotát jobban és nagyobb arányban tudnánk követni. És kérdés az is, hogy ez majd hosszú távon még mit vetít előre. Egy ilyen fertőzés után van egy úgymond megváltozott immunválaszunk, amiről nem tudjuk, hogy esetleg egy más típusú fertőzés vagy betegség esetén hogyan reagál. Ezek mind olyan kérdések, amelyekkel foglalkozni kell a jövőben.

Ez a mi feladatunk lenne, a családorvosoké, de nagyon sok esetben hozzánk nem jön vissza a beteg, vagy ha visszajön, akkor nem ehhez a betegséghez köthető problémák miatt, viszont érdekes lenne megvizsgálni, hogy nincs-e összefüggés a kettő között” – fogalmazott az orvos.

Ugyanakkor kitért arra is, hogy a kapacitásproblémák mellett kollaborációs problémák is akadályozzák az utánkövetést, a tünetekkel rendelkező páciensek ugyan legtöbb esetben elfogadják a kezelést, de általánosságban még mindig gyakran előfordul, hogy megnehezíti az orvosi segítségnyújtást az, hogy a páciens járványtagadó.