Az ökológiai mezőgazdaság, más néven a biogazdálkodás elveinek terjesztését és fejlesztését tűzte ki célul dr. Drexler Dóra Magyarországon és a Kárpát-medencében, ennek érdekében pedig múlt hét végén Maros megyébe is ellátogatott, hogy a gazdákkal megismertesse a lehetőségeket.
2011. november 16., 17:172011. november 16., 17:17
2011. november 16., 17:342011. november 16., 17:34
„Célunk az, hogy alkalmazott kutatások révén segítsük a gazdákat a hatékony biogazdálkodás megvalósításában. A mostani út célja pedig elsősorban az ismeretterjesztés, az ökológiai gazdálkodás bemutatása, úgy a gazdák, mint a nagyközönség számára. A biogazdálkodás történetének ismertetése mellett tájékoztatjuk a gazdákat az intézetünk tevékenységéről is, így az on-farm hálózatban való részvétel lehetőségeiről” – mondta, amikor arról kérdeztem, hogy mi a célja az intézetnek és az előadás-sorozatnak. No de mit jelent ez konkrétan? – szegeztem a kérdést a tájépítész mérnöknek.
Az erdélyi talaj kedvező
„Azt, hogy egy olyan hálózatot szeretnénk kialakítani, amelyben a biogazdák a segítségünkkel a napi gazdálkodás részeként nagyon egyszerű kísérleteket is megvalósítanak a gazdaságukban. Ezek a kísérletek révén a gazdák kipróbálják és értékelik például ugyanannak a növénynek, így a kukoricának, vagy éppen a paradicsomnak a különböző fajtáit a saját ökológiai gazdálkodásuk körülményei között. Ebből megtudhatják, hogy számukra melyik fajtát érdemes leginkább termeszteni, illetve egymástól is értesülnek a megszerzett tapasztalatokról. Sokszorozódik és terjed az információ. A fajtakísérleteknél törekszünk arra, hogy a gazdák tájfajtákat is kipróbáljanak, vagyis olyan régi fajtákat is teszteljenek, amelyek a vegyszeres ipari mezőgazdaság és részben a vetőmag-üzletág hatására mára már jórészt kiszorultak a használatból. A tájfajták olyan növények, amelyek minden valószínűség szerint jól bírják a műtrágya- és növényvédőszer-mentes gazdálkodást, hiszen akkor használták őket, amikor ezek még nem léteztek. Valószínűleg az intenzív fajtáknál hatékonyabban hasznosítják a talaj természetes tápanyagtartalmát is. Közülük több ezért alkalmas lehet a mai ökológiai gazdálkodás számára, vagy legalábbis az ökológiai növénynemesítésre. Tájfajták sokszor már csak génbankokban léteznek: ennek a hátránya, hogy sokan alig ismerik őket. További kísérlet lehet például a piacon kapható \"csodaszerek\" (termésfokozók, talajoltó anyagok stb.) tesztelése, de ugyanígy az eltérő termesztési technológiák (pl. a mulcsolás, azaz talajtakarás) kipróbálása is. Az ökológiai mezőgazdaság alapja a talaj, a növény, az ember egészségének megőrzése, a káros anyagok használatának mellőzése. Ez fenntartható termelési forma” – magyarázta a szakember, aki Marosvásárhelyre a Kemény Zsigmond Társaság meghívására érkezett, Hármasfaluban pedig az RMGE-MAROS elnökének, Csomós Attilának a meghívására tartott előadást, mert a községben sokan megkezdték az átállást az ökológiai, vagy ahogy Romániában mondják, eco-gazdálkodásra.
Gazdagabbak vitaminokban
„Az ökológiai termesztés révén a bio-növényeknek kedvezőbbek a beltartalmi értékeik és vitaminokban is gazdagabbak, ami táplálkozási szempontból fontos. Továbbá a biogazdálkodásban nem megengedett a vegyszerezés, a műtrágya használata. Ezért a biotermelés környezetbarát, és nem utolsó sorban olcsóbb is a konvencionálisnál. Erdély különösen alkalmas az ökogazdálkodásra, mivel még megmaradt az a gazdálkodási tudás, amely máshol már kiveszett, ráadásul az ökogazdálkodás jó hozamot, érték-hatékonyságot biztosít a hegy- és dombvidéki térségekben is” – mondta Drexler Dóra, a gödöllői Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője. Hozzátette, a kereskedelmi termelést vegző biogazdák mindenhol a világon, így Romániában is minősített rendszerben dolgoznak, azaz évente ellenőrzésen mennek keresztül. A biotermékek csomagolásán a vásárlók megtalálják a biologót és az ellenőrző szervezet kódját, amely garantálja, hogy ökológiai módon termelt élelmiszerrel állnak szemben.
A biogazdálkodásról többet itt olvashatnak.
Átszervezési terv miatt mulasztással és nemtörődömséggel vádolják a mikházi Felnőtt Neuropszichiátriai Rehabilitációs Központ vezetőségét az alkalmazottak. Szerintük nem néhány beteget helyeztek volna át, hanem teljesen ki akarták üríteni az intézményt.
Látványetetésekkel, sportvetélkedőkkel és rendhagyó divatbemutatóval ünnepli 62. születésnapját a marosvásárhelyi állatkert.
Őrizetbe vették a rendőrök azt az 54 éves, szászrégeni férfit, akit egy kilencéves kislánnyal szembeni molesztálással gyanúsítanak.
Mintegy 400 négyzetméteren pusztított a tűz péntekre virradó éjszaka Balavásáron: egy ipari csarnok és a közelében álló lakóház is lángra kapott. A tűzoltók több egységgel, órákon át küzdöttek a lángokkal.
Az alapítvány szerint a marosvásárhelyi reptéren nem jelennek meg magyar nyelven is a közérdekű információt tartalmazó feliratok, ezért annak vezetője bírósághoz fordult. A reptér igazgatója szerint a panasz nem valós, el is magyarázta, miért.
Újabb részleteket közölt a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság a csütörtök délutáni marosvásárhelyi ejtőernyős incidensről.
Tizenharmadik alkalommal is elrajtolt Marosvásárhely magyar közösségének legnagyobb rendezvénye, a Vásárhelyi Forgatag csütörtök este. Összesen 370 programmal várja a látogatókat a következő napokban a város több helyszínén, de főként a Várudvarban.
Marad a kilométerenkénti 41 banis támogatás azoknak a Maros megyei diákoknak, akik ősztől nem tudnak tömegközlekedéssel iskolába ingázni. A megyei önkormányzat a szeptember 7-én kezdődő tanévre is változatlan összegű átalánydíjat hagyott jóvá.
Két katona megsérült csütörtök délután egy ejtőernyős gyakorlat során Marosvásárhelyen – közölte a különleges műveleti erők parancsnoksága.
Tiltakoznak a mikházi neuropszichiátriai intézet alkalmazottai a megkezdett átszervezés ellen, mert a gondozottak áthelyezésével együtt őket is más településekre küldenék dolgozni. Az igazgatóság szerint ideiglenes intézkedésről van szó.
szóljon hozzá!