Vik János: az évezred eseménye a pápalátogatás

„Ferenc pápa jelenleg bolygónk legismertebb és legelismertebb személyiségei közé tartozik, és nemcsak ismert, hanem a világ egyik legkedveltebb személye is, aki egyben az egyetemes katolikus egyháznak a vezetője, Róma püspöke és Szent Péter utódja” – ezekkel a szavakkal jellemezte a római katolikus egyházfőt Vik János docens. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karának dékánja szerint

az évezred eseményének számít, hogy Erdélybe látogat a világegyház feje.

„Az evangélium tanítása szerint Szent Péternek külön szolgálatot ad Jézus, és ez elsősorban abban áll, hogy ő erősíti meg hitükben az apostolokat és az egyház tagjait” – magyarázta az egyetemi oktató. Szent Péter utódjaként Ferenc pápa is ezt a szolgálatot teljesíti erdélyi látogatásakor, hiszen ez egy kifejezetten apostoli, lelkipásztori, pasztorális látogatás lesz.

– fogalmazott Vik János. Hozzátette, amikor 1999-ben először jött el pápa Romániába, az egy ökumenikus látogatás volt, akkor először jöhetett pápa egy többségében ortodox felekezetű keresztény állam területére.

Az államvezetés és az ortodox egyház vezetése, diplomatikusan fogalmazva nem járult hozzá, hogy II. János Pál Erdélybe is ellátogasson, a római katolikusok többségéhez, ezért sem lehetett azt az eseményt apostoli látogatásnak nevezni.

Ezért is nagy a jelentősége annak, hogy most Ferenc pápa ellátogathat híveihez Erdélybe. Az egyházfő eddig főként olyan európai országokban járt, ahol korábban kommunista diktatúra miatt a kisebbségben lévő katolikusok évtizedeken keresztül elnyomás alatt voltak.

A csíksomlyói nyeregben június elsején tartandó szentmisén

Ferenc pápa várhatóan értékelni fogja azt, hogy a helyiek a kommunista diktatúra, azaz a teljesen ateista, antiklerikális diktatúra idején is kitartottak hitük mellett, legyen szó római katolikusokról vagy más felekezetű keresztényekről.

„Ez a hit áthagyományozódott, de nemcsak folklórként, hanem élő hitként, hiszen Erdélyben a hívők többsége erőforrásként éli azt meg, nap mint nap úgy ápolja Istenbe vetett hitét, hogy abból erőt is tud meríteni” – mondta a dékán. Hozzátette, ezt a pápa mindenképpen el fogja ismerni, és feltételezi, hogy

az egykori egyházi vezetőknek és Márton Áron püspöknek a nevét is említeni fogja, aki ennek a kitartásnak a mintaképe és példakép az erdélyi katolikusok számára.

A múltba tekintően valószínűleg kitér majd az évszázadok viharaira is, és főként a diktatúra nehéz időszakára, amelyen keresztülment ez a régió.

Vik János a pápa korábbi prédikációit véve alapul úgy gondolja, a csíksomlyói szentmisén a pápa homíliájában próbálja felnyitni a szemünket arra, hogy egy értékközpontú társadalmat érdemes építeni a 21. században, azaz oda kell figyelnünk azokra is, akik valamilyen formában a peremre szorultak, nem tudnak felzárkózni.

– emelte ki, hozzáfűzve, hogy a kiengesztelődés, az egymás felé közeledés fontosságára is felhívhatja majd a figyelmet. „Erdélyben katolikus keresztényként, magyar anyanyelvűként reális és józan elvárás, hogy valamilyen formában meg kell maradnunk a békés együttélésben a többségi etnikum képviselőivel és a nálunk is nagyobb kisebbségben lévőkkel.

– vélte a docens.  Hozzátette, az egyházfő beszédében ugyanakkor számíthatunk arra is, hogy környezetünk törékenységét is meg fogja említeni, amelynek hatásai nálunk is érezhetők. Viszont azt is fontos tudni, hogy az egyházfő korábbi beszédeiben soha nem úgy szólalt meg, hogy valakiket megdorgáljon, szavai mindig a bátorítók.

Mint Vik Jánostól megtudtuk, Ferenc pápa mindig jelenthet pozitív értelemben valamilyen meglepetést, tud spontán lenni. Érdemes lesz odafigyelni csendes gesztusaira is, amelyeket főleg képernyőn keresztül lehet igazán követni:

egy tekintet, egy mosoly, egy hatásszünet, egy váratlan megállás, mert fölfigyelt valamire vagy valakire, ezekre mind érdemes odafigyelni, hiszen sokat jelentenek az ő esetében.

„A pápa nagyon éberen van jelen mindenhol, ez összefügg azzal is, hogy egy jezsuita szerzetes. Nem dönt elhamarkodottan, mindig mérlegel, megfigyel, és próbál jó döntéseket hozni. Szerzetesi életvitele, gondolkodása olyan belső szabadságot eredményez, aminek gyümölcse, hogy olyan spontán gesztusokat is megenged magának, amelyeket elődeitől soha nem láthattunk, például egyszerűen megengedi, hogy megöleljék, vagy határozottan szemébe néz, és úgy szól ahhoz, aki hozzá fordul” – jellemezte Ferenc pápát a dékán. Arról is szót ejtett, hogy voltak, akik kritikusan fogadták a hírt, miszerint a pápa Erdélybe látogat, ezzel kapcsolatban azt mondta,

tudatosítani kell szükségleteinket, kéréseinket, amelyek kisebbségi létünkből fakadnak, ezeket kulturált módon érdemes megfogalmazni, és nem szint alatti módon, amely nem méltó hozzánk.

A jelen lévő római katolikusok számára a csíksomlyói liturgia, az eucharisztia egy olyan ünnep lesz, amelynek középpontjában a feltámadt Jézus Krisztus áll, aki a kenyér és bor színében ajándékozni akarja önmagát, az emberek pedig a szentáldozás által részesülhetnek ebben. „A bensőségesebb élmények mellett az énekek, az imák, a szentírási részek az értelmünket is megszólítják.

Mindenkit arra bátorítok, hogy vegyen részt a szentmisén, mert gazdagító élményben lehet része” – biztatott Vik János.