
Továbbra is több mint százezer új fertőzést igazolnak naponta a világon. A számok csökkenése érdekében fontos lenne az óvintézkedések tiszteletben tartása
Fotó: Veres Nándor
Ahogy telik az idő, a lakosság egyre kevésbé tart az egyébként még mindig tomboló világjárványtól, mi több, sokan már a létezésében sem hisznek. Gyakran hangoztatott meglátás, hogy a koronavírus-fertőzés nem súlyosabb az influenzánál, illetve az is, hogy a járvány már csak Romániában terjed hangsúlyosan, más országokban alig vannak fertőzöttek és új esetek. A valóság viszont ezektől fényévekre áll, és ha nem változik a mentalitás, a hazai helyzet is súlyosbodhat.
2020. július 08., 15:342020. július 08., 15:34
A koronavírus-járvány hazai megjelenését követően Romániában is eluralkodott a pánik, a lakosság komolyan vette a hatóságok ajánlásait, tiszteletben tartotta az óvintézkedéseket és a korlátozásokat. Aztán, ahogy telt az idő, a veszély egyre kisebbnek tűnt, főként Hargita megyében, ahol sokáig egyetlen esetet sem igazoltak. Mára a kezdeti aggodalom szinte teljesen eltűnt, és átvette a helyét a bizonytalanság, illetve a kételkedés. Ez azonban számos olyan álhírt eredményezett, amelyekben annak ellenére hisznek tömegesen az emberek, hogy valójában semmilyen valóságalapjuk nincs.
Az egyik sokat hangoztatott meglátás szerint a koronavírus-fertőzés semmivel sem súlyosabb a szezonális influenzánál, ezért nem is kell tartani tőle. Az tény, hogy mindkét betegséget vírus okozza, és hasonló légúti tüneteket eredményeznek, ám a lefolyásuk, a terjedésük és a halálozási arányuk már egyáltalán nem egyforma. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az influenza évente 290–650 ezer, átlagosan pedig 389 ezer személy halálát okozza világszerte. A koronavírus-járvány viszont csak egy fél éve tombol (az első halálesetet január 11-én jelentették Kínából), de máris több mint 541 ezren hunytak el a fertőzés miatt. Romániában a Fertőző Betegségeket Ellenőrző és Felügyelő Országos Központ (CNSCBT) adatai szerint
Egy másik tévhit amiatt alakulhatott ki, hogy a járvány kezdetén, amikor Romániában még nem jelent meg a vírus, a helyi hírportálok, újságok a külföldi helyzetet mutatták be részletesen, például a kínai és olaszországi adatokat közölték.
Miután nálunk is felütötte a fejét a fertőzés, értelemszerűen a hazai helyzet került előtérbe, és a más országokban jegyzett esetek háttérbe szorultak. Emiatt sokan azt gondolják, hogy már csak Romániában tombol a fertőzés, és az adatok torzításával vádolják a kormányt, az egészségügyet és a médiát. Valójában azonban a mai napig
Azóta már 12 millióhoz közelít a járvány kezdete óta azonosított fertőzések száma, és vannak olyan országok (például az Egyesült Államok és Brazília), ahol még mindig naponta több tízezer új esetet igazolnak. A járvány eddig a világ 215 országát érintette, ebből 211-ben vannak jelenleg is aktív esetek. Hétfőn 151 országban igazoltak új eseteket, összesen 171 508-öt. Ebből a legtöbbet, 50 586-at az Amerikai Egyesült Államokban, 22 510-et Indiában, 21 486-ot pedig Brazíliában. Románia lakosságával azonos népességű országokban szintén jóval több új fertőzést azonosítottak, a dél-amerikai Chilében (18 milliós lakosság) például 3025-öt.
Ahhoz, hogy a Romániában igazolt napi pár száz új eset ne növekedjen itt is több ezerre, a kételkedésbe és álhírterjesztésbe fektetett energiát inkább az egészségmegőrzésre kellene fordítani – hívta fel a figyelmet Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. A közösségi médiában látható híresztelésekkel kapcsolatosan megkeresésünkre elmondta, az összeesküvés-elméleteket gyártók alantas célokat követnek, általában el akarják terelni a figyelmet a lényegről, és megbontani a társadalom egységét, amivel azt érik el, hogy szétesik a szervezőmunka, a járvány elleni harc. Emellett
„Szomorú, hogy a politikai harcba bevetnek ilyen egységes és nemzeti érdeket jelentő problémákat, megosztva és bomlasztva ezzel a társadalmat.
Az egészségügynek ahhoz, hogy jól végezze a munkáját, egy stabil talajra, támogatásra és társadalmi összefogásra van szüksége. A bomlasztó dolgok, mind a tévhitkeltés, az elméletgyártás, a politikai csatározások, a félretájékoztatás ártanak az egészségügynek, és ezen keresztül a lakosságnak” – hangsúlyozta. Hozzátette, korántsem vagyunk túl a nehezén, jelenleg is növekvő tendenciát mutat az új fertőzések és a halálesetek száma.
Hétfőn világszerte 151 országban igazoltak új eseteket, összesen 171 ezret. Képünk illusztráció
Fotó: Varga György/MTI
„Volt egy kedvező időszak, amikor a karanténnak és a szigorú elkülönülésnek köszönhetően visszaesett az esetszám. Tudom, hogy nem lehet egy életen át szükségállapotban élni, de a társadalmi és az egyéni felelősségnek is vannak különböző megnyilvánulásai. Azt látjuk, hogy amikor az egyéni felelősség gyenge, akkor hatósági intézkedésekkel kell pótolni, és a térségben sem vizsgázunk jelesre, ha egyéni felelősségről van szó. Amíg vannak olyan emberek, csoportok, akik megszegik a szabályokat, és nem lehet a jóérzésre és a felelősségérzetre bízni a dolgokat, addig szükség van a hatósági szigorra” – magyarázta Tar Gyöngyi. Arra is kitért, hogy az eddigi lazítások már megmutatták kedvezőtlen hatásukat. Szerinte
és utólag a számok is azt mutatják, hogy nálunk következmények nélkül nem lehet lazítani a korlátozásokon. „El kellene kerülni az olyan, más országokban látott helyzeteket, hogy miután az egészségügyi infrastruktúra túlterheltté vált, az életkor szerint szabták meg, hogy ki részesülhet ellátásban, azaz kinek jut még lélegeztetőgép. Nálunk nem volt ilyen súlyos a helyzet, és pontosan az eddigi jó eredményeket használják ki az elméletgyártók.
Tehát utólag nem tudod bizonyítani, hogy mi történt volna, milyen tragédia következhetett volna be, ha nem lett volna megelőzés. Ezt használják ki, akik azt állítják, hogy nincs és nem is volt járvány” – zárta lényegre törően Tar Gyöngyi.
Szent-Györgyi Albert pontosan 40 évvel ezelőtt, 1986. október 22-én hunyt el az Egyesült Államokban, Woods Hole-ban. Kevésbé köztudott, hogy az első Nobel-díjas magyar tudós székely felmenőkkel is büszkélkedett, sőt egy hónapot Székelyföldön töltött.
Egy 50 éves Botoșani megyei férfit meglőttek csütörtökön egy engedélyezett vadászat során – közölte a Botoșani megyei rendőrség.
Csütörtök este lezajlott a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülése – közölte az elnöki hivatal.
Az 1956-os tüntetők szabadság melletti kiállását méltatta beszédében Magyar Péter miniszterelnök a forradalom és szabadságharc 70. évfordulójának tiszteletére tartott ünnepi koszorúzáson a Bem téren csütörtökön.
Az egymásba vetett bizalom fontosságát hangsúlyozta ünnepi beszédében a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter az 1956-os forradalom 70. évfordulója alkalmából tartott emlékünnepségen a Műegyetemen csütörtökön.
Nicușor Dan államelnök csütörtökön kiemelte, hogy Romániának biztonságosabb iskolákra, megfelelően támogatott és a beavatkozásra felkészített tanárokra, valódi pszichológiai tanácsadáshoz való hozzáférésre van szüksége.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) csütörtökön elutasította öt romániai bíró és volt bíró panaszát, akik azt kifogásolták, hogy az állam nem fizette ki teljes egészében a jogerős bírósági ítéletekkel megítélt bérkülönbözeteket és kártérítéseket.
Az alkotmánybíróság csütörtökön megállapította, hogy az ügyvivő kormány túllépte alkotmányos hatáskörét, amikor sürgősségi rendeletet fogadott el az uniós SAFE-programról.
Őrizetbe vették 24 órára a rendőrök azt a 15 éves diákot, aki csütörtök reggel egy pitești-i középiskolában egy bozótvágó késsel megsebesítette egyik osztálytársát az alkarján, egy másikat pedig bántalmazott – tájékozatott az Argeș megyei rendőrség.
Tömbházak hőszigeteléséhez szükséges dokumentációk aktualizálásáról, a békényi vízbefogó fejlesztéséről, a GYERBUSZ közösségi közlekedési szolgáltatás előkészítéséről tárgyalt a gyergyószentmiklósi önkormányzati képviselő-testület.
6 hozzászólás