Veszélyt jelentenek az álhírek az egészségügyre és a lakosságra nézve

A koronavírus-járvány hazai megjelenését követően Romániában is eluralkodott a pánik, a lakosság komolyan vette a hatóságok ajánlásait, tiszteletben tartotta az óvintézkedéseket és a korlátozásokat. Aztán, ahogy telt az idő, a veszély egyre kisebbnek tűnt, főként Hargita megyében, ahol sokáig egyetlen esetet sem igazoltak. Mára a kezdeti aggodalom szinte teljesen eltűnt, és átvette a helyét a bizonytalanság, illetve a kételkedés. Ez azonban számos olyan álhírt eredményezett, amelyekben annak ellenére hisznek tömegesen az emberek, hogy valójában semmilyen valóságalapjuk nincs.

Az egyik sokat hangoztatott meglátás szerint a koronavírus-fertőzés semmivel sem súlyosabb a szezonális influenzánál, ezért nem is kell tartani tőle. Az tény, hogy mindkét betegséget vírus okozza, és hasonló légúti tüneteket eredményeznek, ám a lefolyásuk, a terjedésük és a halálozási arányuk már egyáltalán nem egyforma. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az influenza évente 290–650 ezer, átlagosan pedig 389 ezer személy halálát okozza világszerte. A koronavírus-járvány viszont csak egy fél éve tombol (az első halálesetet január 11-én jelentették Kínából), de máris több mint 541 ezren hunytak el a fertőzés miatt. Romániában a Fertőző Betegségeket Ellenőrző és Felügyelő Országos Központ (CNSCBT) adatai szerint

a 2018–2019-es szezonban 199 haláleset történt influenza miatt, a koronavírus-járvány következtében viszont már több mint 1800 személy vesztette életét az országban.

Egy másik tévhit amiatt alakulhatott ki, hogy a járvány kezdetén, amikor Romániában még nem jelent meg a vírus, a helyi hírportálok, újságok a külföldi helyzetet mutatták be részletesen, például a kínai és olaszországi adatokat közölték.

Miután nálunk is felütötte a fejét a fertőzés, értelemszerűen a hazai helyzet került előtérbe, és a más országokban jegyzett esetek háttérbe szorultak. Emiatt sokan azt gondolják, hogy már csak Romániában tombol a fertőzés, és az adatok torzításával vádolják a kormányt, az egészségügyet és a médiát. Valójában azonban a mai napig

hangsúlyos a járvány terjedése globális szinten is, az igazolt esetek száma június 28-án meghaladta a 10 milliót, a haláleseteké pedig az 500 ezret.

Azóta már 12 millióhoz közelít a járvány kezdete óta azonosított fertőzések száma, és vannak olyan országok (például az Egyesült Államok és Brazília), ahol még mindig naponta több tízezer új esetet igazolnak. A járvány eddig a világ 215 országát érintette, ebből 211-ben vannak jelenleg is aktív esetek. Hétfőn 151 országban igazoltak új eseteket, összesen 171 508-öt. Ebből a legtöbbet, 50 586-at az Amerikai Egyesült Államokban, 22 510-et Indiában, 21 486-ot pedig Brazíliában. Románia lakosságával azonos népességű országokban szintén jóval több új fertőzést azonosítottak, a dél-amerikai Chilében (18 milliós lakosság) például 3025-öt.

Ahhoz, hogy a Romániában igazolt napi pár száz új eset ne növekedjen itt is több ezerre, a kételkedésbe és álhírterjesztésbe fektetett energiát inkább az egészségmegőrzésre kellene fordítani – hívta fel a figyelmet Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. A közösségi médiában látható híresztelésekkel kapcsolatosan megkeresésünkre elmondta, az összeesküvés-elméleteket gyártók alantas célokat követnek, általában el akarják terelni a figyelmet a lényegről, és megbontani a társadalom egységét, amivel azt érik el, hogy szétesik a szervezőmunka, a járvány elleni harc. Emellett

az ahhoz hasonló döntések, mint az alkotmánybíróság friss ítélete, amely az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette a miniszteri rendelettel bevezetett karantént és házi elkülönítést, szintén hozzájárulnak a bizonytalansághoz.

„Szomorú, hogy a politikai harcba bevetnek ilyen egységes és nemzeti érdeket jelentő problémákat, megosztva és bomlasztva ezzel a társadalmat.

Az egészségügynek ahhoz, hogy jól végezze a munkáját, egy stabil talajra, támogatásra és társadalmi összefogásra van szüksége. A bomlasztó dolgok, mind a tévhitkeltés, az elméletgyártás, a politikai csatározások, a félretájékoztatás ártanak az egészségügynek, és ezen keresztül a lakosságnak” – hangsúlyozta. Hozzátette, korántsem vagyunk túl a nehezén, jelenleg is növekvő tendenciát mutat az új fertőzések és a halálesetek száma.

„Volt egy kedvező időszak, amikor a karanténnak és a szigorú elkülönülésnek köszönhetően visszaesett az esetszám. Tudom, hogy nem lehet egy életen át szükségállapotban élni, de a társadalmi és az egyéni felelősségnek is vannak különböző megnyilvánulásai. Azt látjuk, hogy amikor az egyéni felelősség gyenge, akkor hatósági intézkedésekkel kell pótolni, és a térségben sem vizsgázunk jelesre, ha egyéni felelősségről van szó. Amíg vannak olyan emberek, csoportok, akik megszegik a szabályokat, és nem lehet a jóérzésre és a felelősségérzetre bízni a dolgokat, addig szükség van a hatósági szigorra” – magyarázta Tar Gyöngyi. Arra is kitért, hogy az eddigi lazítások már megmutatták kedvezőtlen hatásukat. Szerinte

ha még két hetet tartott volna a szükségállapot, egy jobb alapra helyezhettük volna a lazítást. Így azonban kissé korai volt,

és utólag a számok is azt mutatják, hogy nálunk következmények nélkül nem lehet lazítani a korlátozásokon. „El kellene kerülni az olyan, más országokban látott helyzeteket, hogy miután az egészségügyi infrastruktúra túlterheltté vált, az életkor szerint szabták meg, hogy ki részesülhet ellátásban, azaz kinek jut még lélegeztetőgép. Nálunk nem volt ilyen súlyos a helyzet, és pontosan az eddigi jó eredményeket használják ki az elméletgyártók.

A megelőzés paradoxona, hogy az, amit megelőzöl, gyakorlatilag nem történik meg.

Tehát utólag nem tudod bizonyítani, hogy mi történt volna, milyen tragédia következhetett volna be, ha nem lett volna megelőzés. Ezt használják ki, akik azt állítják, hogy nincs és nem is volt járvány” – zárta lényegre törően Tar Gyöngyi.