Hirdetés
Hirdetés

Veszélyt jelentenek az álhírek az egészségügyre és a lakosságra nézve

Továbbra is több mint százezer új fertőzést igazolnak naponta a világon. A számok csökkenése érdekében fontos lenne az óvintézkedések tiszteletben tartása •  Fotó: Veres Nándor

Továbbra is több mint százezer új fertőzést igazolnak naponta a világon. A számok csökkenése érdekében fontos lenne az óvintézkedések tiszteletben tartása

Fotó: Veres Nándor

Ahogy telik az idő, a lakosság egyre kevésbé tart az egyébként még mindig tomboló világjárványtól, mi több, sokan már a létezésében sem hisznek. Gyakran hangoztatott meglátás, hogy a koronavírus-fertőzés nem súlyosabb az influenzánál, illetve az is, hogy a járvány már csak Romániában terjed hangsúlyosan, más országokban alig vannak fertőzöttek és új esetek. A valóság viszont ezektől fényévekre áll, és ha nem változik a mentalitás, a hazai helyzet is súlyosbodhat.

Iszlai Katalin

2020. július 08., 15:342020. július 08., 15:34

A koronavírus-járvány hazai megjelenését követően Romániában is eluralkodott a pánik, a lakosság komolyan vette a hatóságok ajánlásait, tiszteletben tartotta az óvintézkedéseket és a korlátozásokat. Aztán, ahogy telt az idő, a veszély egyre kisebbnek tűnt, főként Hargita megyében, ahol sokáig egyetlen esetet sem igazoltak. Mára a kezdeti aggodalom szinte teljesen eltűnt, és átvette a helyét a bizonytalanság, illetve a kételkedés. Ez azonban számos olyan álhírt eredményezett, amelyekben annak ellenére hisznek tömegesen az emberek, hogy valójában semmilyen valóságalapjuk nincs.

A számok mást mondanak

Az egyik sokat hangoztatott meglátás szerint a koronavírus-fertőzés semmivel sem súlyosabb a szezonális influenzánál, ezért nem is kell tartani tőle. Az tény, hogy mindkét betegséget vírus okozza, és hasonló légúti tüneteket eredményeznek, ám a lefolyásuk, a terjedésük és a halálozási arányuk már egyáltalán nem egyforma. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az influenza évente 290–650 ezer, átlagosan pedig 389 ezer személy halálát okozza világszerte. A koronavírus-járvány viszont csak egy fél éve tombol (az első halálesetet január 11-én jelentették Kínából), de máris több mint 541 ezren hunytak el a fertőzés miatt. Romániában a Fertőző Betegségeket Ellenőrző és Felügyelő Országos Központ (CNSCBT) adatai szerint

a 2018–2019-es szezonban 199 haláleset történt influenza miatt, a koronavírus-járvány következtében viszont már több mint 1800 személy vesztette életét az országban.

Egy másik tévhit amiatt alakulhatott ki, hogy a járvány kezdetén, amikor Romániában még nem jelent meg a vírus, a helyi hírportálok, újságok a külföldi helyzetet mutatták be részletesen, például a kínai és olaszországi adatokat közölték.

Hirdetés

Miután nálunk is felütötte a fejét a fertőzés, értelemszerűen a hazai helyzet került előtérbe, és a más országokban jegyzett esetek háttérbe szorultak. Emiatt sokan azt gondolják, hogy már csak Romániában tombol a fertőzés, és az adatok torzításával vádolják a kormányt, az egészségügyet és a médiát. Valójában azonban a mai napig

hangsúlyos a járvány terjedése globális szinten is, az igazolt esetek száma június 28-án meghaladta a 10 milliót, a haláleseteké pedig az 500 ezret.

Azóta már 12 millióhoz közelít a járvány kezdete óta azonosított fertőzések száma, és vannak olyan országok (például az Egyesült Államok és Brazília), ahol még mindig naponta több tízezer új esetet igazolnak. A járvány eddig a világ 215 országát érintette, ebből 211-ben vannak jelenleg is aktív esetek. Hétfőn 151 országban igazoltak új eseteket, összesen 171 508-öt. Ebből a legtöbbet, 50 586-at az Amerikai Egyesült Államokban, 22 510-et Indiában, 21 486-ot pedig Brazíliában. Románia lakosságával azonos népességű országokban szintén jóval több új fertőzést azonosítottak, a dél-amerikai Chilében (18 milliós lakosság) például 3025-öt.

Nem vagyunk túl a nehezén

Ahhoz, hogy a Romániában igazolt napi pár száz új eset ne növekedjen itt is több ezerre, a kételkedésbe és álhírterjesztésbe fektetett energiát inkább az egészségmegőrzésre kellene fordítani – hívta fel a figyelmet Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. A közösségi médiában látható híresztelésekkel kapcsolatosan megkeresésünkre elmondta, az összeesküvés-elméleteket gyártók alantas célokat követnek, általában el akarják terelni a figyelmet a lényegről, és megbontani a társadalom egységét, amivel azt érik el, hogy szétesik a szervezőmunka, a járvány elleni harc. Emellett

az ahhoz hasonló döntések, mint az alkotmánybíróság friss ítélete, amely az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette a miniszteri rendelettel bevezetett karantént és házi elkülönítést, szintén hozzájárulnak a bizonytalansághoz.

„Szomorú, hogy a politikai harcba bevetnek ilyen egységes és nemzeti érdeket jelentő problémákat, megosztva és bomlasztva ezzel a társadalmat.

Idézet
A szakma lába alól minden úton-módon rángatják ki a biztos talajt.

Az egészségügynek ahhoz, hogy jól végezze a munkáját, egy stabil talajra, támogatásra és társadalmi összefogásra van szüksége. A bomlasztó dolgok, mind a tévhitkeltés, az elméletgyártás, a politikai csatározások, a félretájékoztatás ártanak az egészségügynek, és ezen keresztül a lakosságnak” – hangsúlyozta. Hozzátette, korántsem vagyunk túl a nehezén, jelenleg is növekvő tendenciát mutat az új fertőzések és a halálesetek száma.

Hétfőn világszerte 151 országban igazoltak új eseteket, összesen 171 ezret. Képünk illusztráció •  Fotó: Varga György/MTI Galéria

Hétfőn világszerte 151 országban igazoltak új eseteket, összesen 171 ezret. Képünk illusztráció

Fotó: Varga György/MTI

„Volt egy kedvező időszak, amikor a karanténnak és a szigorú elkülönülésnek köszönhetően visszaesett az esetszám. Tudom, hogy nem lehet egy életen át szükségállapotban élni, de a társadalmi és az egyéni felelősségnek is vannak különböző megnyilvánulásai. Azt látjuk, hogy amikor az egyéni felelősség gyenge, akkor hatósági intézkedésekkel kell pótolni, és a térségben sem vizsgázunk jelesre, ha egyéni felelősségről van szó. Amíg vannak olyan emberek, csoportok, akik megszegik a szabályokat, és nem lehet a jóérzésre és a felelősségérzetre bízni a dolgokat, addig szükség van a hatósági szigorra” – magyarázta Tar Gyöngyi. Arra is kitért, hogy az eddigi lazítások már megmutatták kedvezőtlen hatásukat. Szerinte

ha még két hetet tartott volna a szükségállapot, egy jobb alapra helyezhettük volna a lazítást. Így azonban kissé korai volt,

és utólag a számok is azt mutatják, hogy nálunk következmények nélkül nem lehet lazítani a korlátozásokon. „El kellene kerülni az olyan, más országokban látott helyzeteket, hogy miután az egészségügyi infrastruktúra túlterheltté vált, az életkor szerint szabták meg, hogy ki részesülhet ellátásban, azaz kinek jut még lélegeztetőgép. Nálunk nem volt ilyen súlyos a helyzet, és pontosan az eddigi jó eredményeket használják ki az elméletgyártók.

A megelőzés paradoxona, hogy az, amit megelőzöl, gyakorlatilag nem történik meg.

Tehát utólag nem tudod bizonyítani, hogy mi történt volna, milyen tragédia következhetett volna be, ha nem lett volna megelőzés. Ezt használják ki, akik azt állítják, hogy nincs és nem is volt járvány” – zárta lényegre törően Tar Gyöngyi.

Hirdetés
6 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 23., szerda

Az 1956-os forradalom egyházi emlékeit ajándékozza a pápának Magyar Péter miniszterelnök

XII. Piusz pápa 1956. november 10-én elmondott rádióbeszédének kalligráfus által kézzel készített leiratát is viszi személyes ajándékként vatikáni látogatása alkalmából XIV. Leó pápának Magyar Péter miniszterelnök.

Az 1956-os forradalom egyházi emlékeit ajándékozza a pápának Magyar Péter miniszterelnök
Hirdetés
2026. szeptember 23., szerda

Százezernél is több szarvasmarha után igényeltek támogatást a székelyföldi megyékben

Országszerte Hargita megyében igényelte a legtöbb gazda a legtöbb állat után azt az új támogatást, melyet a szarvasmarhatartóknak biztosít az állam. Hargita, Maros, Kovászna megyében több mint százezer állat után várják a 68 eurós juttatást a gazdák.

Százezernél is több szarvasmarha után igényeltek támogatást a székelyföldi megyékben
2026. szeptember 23., szerda

Ha kijelölt kormányfő lenne, Grindeanu „mindent megtenne”, hogy megszerezze a parlament bizalmát

Sorin Grindeanu szerdán kijelentette, hogy ha Nicușor Dan államfő őt bízza meg kormányalakítással, mindent megtesz azért, hogy olyan kabinetet állítson össze, amely megszerzi a parlament bizalmát.

Ha kijelölt kormányfő lenne, Grindeanu „mindent megtenne”, hogy megszerezze a parlament bizalmát
2026. szeptember 23., szerda

Szünetel az ivóvíz-szolgáltatás csütörtökön Székelykeresztúron

Az elosztóhálózaton végzett munkálatok miatt szünetel az ivóvíz-szolgáltatás szeptember 24-én, csütörtökön 8 és 20 óra között Székelykeresztúron és a környező településeken – közölte az Aquaserv szolgáltató.

Szünetel az ivóvíz-szolgáltatás csütörtökön Székelykeresztúron
Hirdetés
2026. szeptember 23., szerda

Magyar Péter: hétfő délelőttre összehívják az Országgyűlés rendkívüli ülését a mentelmi jogok felfüggesztése ügyében

Hétfő délelőttre összehívják az Országgyűlés rendkívüli ülését, amelyen a képviselők dönthetnek a miniszterelnök, Hankó Balázs (Fidesz) és Seszták Miklós (KDNP) mentelmi jogának felfüggesztéséről.

Magyar Péter: hétfő délelőttre összehívják az Országgyűlés rendkívüli ülését a mentelmi jogok felfüggesztése ügyében
2026. szeptember 23., szerda

Sorin Grindeanu egyértelművé tette, hogy a kijelölt miniszterelnök nem számíthat a PSD szavazataira

Sorin Grindeanu szerdán 17 óráig várta Siegfried Mureșant a Szociáldemokrata Párt (PSD) székházában. Miután kijelölt miniszterelnök nem jelent meg, a PSD elnöke ismét felszólította, hogy adja vissza kormányalakítási megbízását.

Sorin Grindeanu egyértelművé tette, hogy a kijelölt miniszterelnök nem számíthat a PSD szavazataira
2026. szeptember 23., szerda

Nicușor Dan az ENSZ-közgyűlésén: Oroszország nem csak Ukrajnát fenyegeti, Európa hibrid háború célpontja

Oroszország nem csak Ukrajnát fenyegeti, Európa kibertámadásokkal, dezinformációs műveletekkel, szabotázsakciókkal és a kritikus infrastruktúra működésének megzavarásával vívott hibrid háború célpontja – jelentette ki Nicușor Dan az ENSZ-közgyűlésen.

Nicușor Dan az ENSZ-közgyűlésén: Oroszország nem csak Ukrajnát fenyegeti, Európa hibrid háború célpontja
Hirdetés
2026. szeptember 23., szerda

Nőtt a halálos kimenetelű lakástüzek száma

Romániában 2026 első nyolc hónapjában 127-en vesztették életüket lakástűzben míg 2025 első nyolc hónapjában 122 halálos áldozatot jegyeztek. A tűzoltóság figyelmeztetésekkel fordul az emberekhez az ilyen esetek elkerülésére.

Nőtt a halálos kimenetelű lakástüzek száma
2026. szeptember 23., szerda

A hét végéig megtudhatjuk, hogy kik lennének Siegfried Mureșan miniszterei

Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a hét végéig benyújtja a parlamentbe kormánya programját és a miniszterjelöltek listáját – közölte szerdán a Facebook-oldalán Mircea Abrudean.

A hét végéig megtudhatjuk, hogy kik lennének Siegfried Mureșan miniszterei
2026. szeptember 23., szerda

„Nyugodjon meg, itt Románia van, nem Magyarország” – magyarul is odaszúrt Dan Tanasă az RMDSZ-nek

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, mely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol az arányuk 20 százalék alá csökken.

„Nyugodjon meg, itt Románia van, nem Magyarország” – magyarul is odaszúrt Dan Tanasă az RMDSZ-nek
Hirdetés