Veszélybe kerülhetnek a kis falusi iskolák

Eme rendelkezés mögött az a megfontolás áll, hogy mivel az érintett diákok képességvizsga előtt állnak, számukra kedvezőbb körülményeket kell teremteni a felkészülésükhöz. Ebből kifolyólag azonban visszás helyzetek is kialakulhatnak, amikre nem tér ki a módszertan. Nőhet a tanárok óraszáma, illetve az állások száma is, mondta a főtanfelügyelő, de jelenleg külön-külön elemzik a kis iskolákban előforduló helyzeteket és azt, hogy ezek hogyan kezelhetők, illetve a beiskolázási tervet milyen mértékben befolyásolják.

„Lehet, hogy egy iskolában 13 öt-nyolcadikos diák tanul – példázta a lehetséges bonyodalmakat a főtanfelügyelő. – Ha vannak évfolyamonként négyen, de közülük csak egy nyolcadikos, akkor eddig ebből két osztály volt kiállítható, egy nyolcas és egy ötös létszámú. Ha most a nyolcadikos külön osztályba kerül, akkor – hogy ne nőjön a tanárok óraszáma – vagy marad mellette egy összevont osztályom, amibe három évfolyam kerül (ez is nemkívánatos), vagy lenne egy két évfolyamos szimultán osztály, egy második négy diákkal, illetve egy mindössze egyetlen nyolcadikossal működő osztály. Ebből újból plusz órák származnak.”

Az egyik háromszéki kis iskola igazgatója, aki csak névtelenül vállalta, hogy megszólal ez ügyben, bevallotta, sok fejfájást okoz neki ez a rendelkezés, mely szerinte csak arra való, hogy a vidéki kis iskolákat felszámolják. Emellett az a rendkívül nemkívánatos hozadéka is megvan, hogy

A nyolcadikosoknak különben a fő tantárgyakat eddig is külön oktatták, erről viszont nem sok szó esik – cáfolta az új módszertan jogosultságát. Az is előrevetíthető, hogy ezután a gyermekekért az eddigieknél is nagyobb verseny folyik majd a falusi iskolákban, és már nemcsak a városi iskolákkal kell „harcolniuk”, hanem a szomszéd falvak tanintézményeivel is – sorolta ellenvetéseit az igazgató.