Vásárba adták Szárhegy híres, neves káposztáját
Balázs Katalin •
2018. október 13., 16:10
• utolsó módosítás: 2018. október 15., 12:27
Nem szegi kedvét a szárhegyi embernek, ha kevés káposzta terem a háromszáz éves, vékony héjúból, lecserélni sem akarja a lapos fejeket más magra. Hálát ad a kicsiért is háromnapos fesztivállal.
Szárhegyen káposztát nem ültetnek, hangzik a káposztájáról híres gyergyói községben. Vendégmegviccelő kijelentés, ugyanis káposztát valóban nem, palántát viszont annál többet szoktak kijuttatni a cárinába. Az idén, amit a bőséges csapadék élni hagyott, azt ünnepelték meg, hagyományos fesztivállal, énekkel és tánccal a káposztáskertben, vásárral a piactéren.
Ilyenkor a regruták, a székely ruhás nagykorúvá vált fiatalok lesznek a kalákások. Lukács Géza káposztatermelő a gazda, Danguly Ervin polgármester pedig a vásárló. Alkuszik, pénze nincs, kalákásokat hozott, munkájuk fejében, na meg karikóperecért, pálinkáért akar káposztához jutni.
A termelő szabódik egy ideig, közben elmondja annak titkát is, mikor érdemes palántálni, mitől különleges a szárhegyi lapos fejű. Amikor a vásár megköttetik, már csak a plébános áldása hiányzik a munka és szórakozás kezdéséhez. Húzza a Cika zenekar, kézről kézre, onnan traktorra kerül a káposzta, majd ropják a táncot a székely ruhások. Aztán a lovakat a falu felé fordítják, mert a valós vásár bent, a községközpontban zajlik főzőversennyel, koncerttel, káposztabállal.
Sanyarú a termés, mondja a Szárhegyi Káposztatermelők Egyesületének elnöke, Lukács Géza. „Amikor már szinte csombolyodtak a fejek, akkora csapadék zúdult le, hogy állt a víz a cárinában. Erre ráadásul kiöntött a patak. Olyan is volt, hogy
a káposztaföldön három méter széles, nyolcvan centi mély árkot ásott a víz. Nemcsak a palántát, még a földet is elvitte.
Ami megmaradt, annak befülledt a gyökere, tápanyag nélkül maradt földben próbált életben maradni. Csak azokon a részeken lett káposzta, ahol nem a víz győzött.
Olyan is van, hogy negyven áron egy fej káposzta sincs”
– mondja a termelő. Ideális esetben harminc tonna is teremhet hektáronként, de a szárhegyi gazdák 15–20 tonnával is elégedettek. Ennek idén 30–40 százaléka lett csupán. Méret tekintetében van mindenféle, de Lukács ezt természetesnek veszi:
a szárhegyi káposztára nem az óriás fejek a jellemzők, így volt ez csinálva háromszáz éve is, hogy legyen nagy fej is, dugó is a kádba.
Idén nem kell megszámolni, mennyi lesz a jövedelem a káposzta után, még úgy sem, hogy a tavalyhoz képest egy lejjel emelték, és két lej ötven baniért adják kilóját. Így is sorban állnak a vásárlók a piactéren, a szárhegyiek pedig oda vitték a termény javát, hogy igazi vásári, fesztiváli hangulat lehessen. Piacolni sem kell majd a maradékkal, háztól elviszik, nagy tételben pedig alig van, aki ki tudna szolgálni vásárlókat.
Az országban elsőként levédett zöldség, a szárhegyi káposzta most még keresettebb, emiatt a hamisítók is nagyobb eséllyel lépnek akcióba. A községben a káposztatermelők közössége arra fordít nagy gondot, hogy ne kerüljön be másféle mag a cárinába, ezért tavasszal ingyen vetőmagot adtak a helybéli termelőknek. A környékbeli piacokon is követik, ki kiáltja ki a kovásznait szárhegyinek, és igyekeznek minimálisra csökkenteni a vásárlók becsapását.
A kevés termés ellenére érdemes szárhegyit tervezni elsózásra. A cárinában még maradtak fejek, jövő héten is tart még a híres, neves káposzta vágása.
Az idei, tizenkettedik káposztafesztivál különlegessége, hogy nemcsak a cárinában és a standokon, a sportcsarnokban is láthattunk káposztát – fényképeken. Szintén e székely konyhában nélkülözhetetlen alapanyagról készült kiadvány, amelyben története, tartósítása és elkészítése egyaránt szerepel. Ezzel is népszerűsíteni akarják a közösség értékeit, illetve itt is hangsúlyozni a község választott jelmondatát: Szárhegy szép.
24h
