Vandálok helyett inkább a természet rongálhatott a Madarasi Hargitán

„Keressük a tetteseket, akik a Hargita legmagasabb pontján rongáltak!” – ezzel a mondattal kezdte hétfői bejegyzését Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, akinek nem tartozik ugyan a hatáskörébe a Madarasi Hargita rendezése, illetve védelme, mégis összefogásra és

Először hegyimentőkkel találkoztunk a Madarasi Hargita csúcsa felé vezető úton, akik szintén a közösségi médiában megjelent rongálás ügyében voltak vizsgálódni a helyszínen. Kérdésünkre elmondták, hogy jó eséllyel az erős szél és hó miatt dőlhettek ki az említett keresztek és kopjafák, amelyeket valakik egy helyre gyűjtöttek. Ez már csak azért is valószínű, mert a szimbólumokat egyszerűen csak kövekkel rakták körbe azok, akik ott elhelyezték.

Szintén furcsa volt, hogy az elmúlt években jócskán megszaporodtak az elhelyezett kopjafák, keresztek, szobrok, faragványok és egyéb szimbólumok – így már érthetővé vált, hogy miért csúfolják „indiántemetőnek” az említett részt.

Bíró László csíkmadarasi polgármestertől, aki maga is járt hétfőn a helyszínen, megtudtuk, hogy a kérdéses terület a községük ügykezelésébe tartozik, ugyanakkor a helyi közbirtokosság tulajdona. A történtekkel kapcsolatban hasonló véleményen volt, mint a hegyimentők, hiszen

Tudomása szerint egyébként egy turistacsoport járt a helyszínen, akik összegyűjtötték egy helyre a szimbólumokat – ezt fotózta le valaki és közölte félreértelmezhető módon a közösségi médiában.

Néhány általunk megkérdezett turistához hasonlóan Bíró László is azon a véleményen volt, hogy bár fontosak a nemzeti összetartozást is jelképező szimbólumok, azoknak nem a hegy csúcsán van a helyük.