Habár Borboly Csaba megyeitanács-elnök látatlanban azonnal vandalizmust kiáltott hétfő reggeli Facebook-bejegyzésében, kollégáink a Madarasi Hargitán nem tapasztaltak rongálást a hegycsúcson elhelyezett kopjafák és keresztek környékén. A terület gazdája szerint sem valószínű a károkozás.
2020. június 08., 17:192020. június 08., 17:19
Fotó: Erdély Bálint Előd
Habár Borboly Csaba megyeitanács-elnök látatlanban azonnal vandalizmust kiáltott hétfő reggeli Facebook-bejegyzésében, kollégáink a Madarasi Hargitán nem tapasztaltak rongálást a hegycsúcson elhelyezett kopjafák és keresztek környékén. A terület gazdája szerint sem valószínű a károkozás.
2020. június 08., 17:192020. június 08., 17:19
Fotó: Erdély Bálint Előd
„Keressük a tetteseket, akik a Hargita legmagasabb pontján rongáltak!” – ezzel a mondattal kezdte hétfői bejegyzését Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, akinek nem tartozik ugyan a hatáskörébe a Madarasi Hargita rendezése, illetve védelme, mégis összefogásra és
Fotó: Erdély Bálint Előd
Először hegyimentőkkel találkoztunk a Madarasi Hargita csúcsa felé vezető úton, akik szintén a közösségi médiában megjelent rongálás ügyében voltak vizsgálódni a helyszínen. Kérdésünkre elmondták, hogy jó eséllyel az erős szél és hó miatt dőlhettek ki az említett keresztek és kopjafák, amelyeket valakik egy helyre gyűjtöttek. Ez már csak azért is valószínű, mert a szimbólumokat egyszerűen csak kövekkel rakták körbe azok, akik ott elhelyezték.
– magyarázta Szőcs Tibor, a Hargita Megyei Hegyi- és Barlangimentő közszolgálat szentegyházi csapatának vezetője, hozzátéve, hogy ottjártukkor néhány szimbólumot helyre is állítottak.
A helyszínen rögtön feltűnt, hogy számtalan összetört üveg hever a földön, és több helyen tűzijáték-maradványokat is lehetett látni.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Szintén furcsa volt, hogy az elmúlt években jócskán megszaporodtak az elhelyezett kopjafák, keresztek, szobrok, faragványok és egyéb szimbólumok – így már érthetővé vált, hogy miért csúfolják „indiántemetőnek” az említett részt.
Bíró László csíkmadarasi polgármestertől, aki maga is járt hétfőn a helyszínen, megtudtuk, hogy a kérdéses terület a községük ügykezelésébe tartozik, ugyanakkor a helyi közbirtokosság tulajdona. A történtekkel kapcsolatban hasonló véleményen volt, mint a hegyimentők, hiszen
Tudomása szerint egyébként egy turistacsoport járt a helyszínen, akik összegyűjtötték egy helyre a szimbólumokat – ezt fotózta le valaki és közölte félreértelmezhető módon a közösségi médiában.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Néhány általunk megkérdezett turistához hasonlóan Bíró László is azon a véleményen volt, hogy bár fontosak a nemzeti összetartozást is jelképező szimbólumok, azoknak nem a hegy csúcsán van a helyük.
– fogalmazott. Utóbbira több elképzelés is van: vagy a Mária-út mentén helyeznék el a jelképeket, vagy egy direkt erre a célra használható területet jelölnének ki. Így ellenőrizhetőbbé és kulturáltabbá válna a kegyeletadás és a tisztelgés. A polgármester közölte, a hegycsúcson csak néhány fontosabb kopjafa és kereszt kellene maradjon, a többit az erre kijelölt helyre vihetnék. Ennek megoldása elsősorban a telek tulajdonosának a feladata, ugyanakkor a Natura 2000-es terület adminisztrátorának és a környékbeli önkormányzatok összefogására is szükség van.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
1 hozzászólás