
Háromhektáros felületet fednének le napelemekkel a víztározó bal oldalán
Fotó: Pinti Attila
Zöldenergiát termelő, vízen úszó napelemeket szeretne telepíteni egy Maros megyei vállalkozó a zeteváraljai a víztározónál – az eszközök több hektáros területet foglalnának el a mesterséges tavon. Egyáltalán nem tetszik az ötlet a helyieknek, hiszen szerintük így kárt szenvedne a helyi érdekeltségű turisztikai zóna, a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület vezetőség ugyanakkor úgy gondolja, a víztározó élővilágára is negatív hatással lenne a projekt. A szállásadók petíció indításában gondolkodnak.
2024. március 06., 21:062024. március 06., 21:06
2024. március 07., 14:112024. március 07., 14:11
Valóban urbanisztikai bizonylatot kért a zetelaki polgármesteri hivataltól egy Maros megyei vállalkozó, amely úszó napelemeket helyezne el a zeteváraljai víztározó vízfelületén – erősítette meg lapunk információit Nagy Attila, a község polgármestere. Mint mondta,
A mesterséges tó vízfelülete egyébként összességében 137 hektáros.
„A tájképért aggódó helybélieket kérdezve azt látom, hogy egyáltalán nem rajonganak az ötletért, ahogy én magam sem. A projekt egyáltalán nem illik a mi világképünkbe, de nem igazán látjuk, hogy miként lehetne ezt megakadályozni” – fogalmazott a Székelyhonnak az elöljáró. Rámutatott,
Az urbanisztikai bizonylatot – a személyes adatok kitakarásával – a rendelkezésünkre bocsátotta a polgármester, amelyből kiderül, hogy egyebek mellett a víztározót ügykezelő Maros vízügyi hatóság, a környezetvédelmi szervek, az áramszolgáltató és az egészségügyi hatóság jóváhagyására, véleményezésére lesz szüksége a vállalkozónak. Mindemellett a beruházás kivitelezési terve is elengedhetetlen.
Ha ezeket a dokumentumokat nem szerzi be a cég, akkor nem kap építkezési engedélyt – jegyezte meg Nagy Attila. Közölte,
Ő egyébként úgy tudja, hogy más helyszíneken is hasonló beruházásokat tervez a Maros megyei cég.
Nagy Attila arról is beszélt lapunknak, hogy helyi érdekeltségű turisztikai zónának minősül a zeteváraljai víztározó, az új projekt pedig nem tenne jót az idegenforgalomnak. Közel nyolcszáz hivatalos szálláshely üzemel a községben, amely jelentős bevételforrást generál az érdekelteknek. Az ő jövedelmük is csökkenhet, amennyiben megváltozik a víztározó arculata. A polgármester szerint ugyanakkor a beruházás helyszíne eleve nem a legelőnyösebb, hiszen pont ott szoktak fotózkodni a kirándulók és nem biztos, hogy szívesen látnának napelemeket a háttérben.
– szögezte le az elöljáró. Hozzátette, ők egyáltalán nincsenek a zöldenergia-termelés ellen, de erre alkalmasabb helyszínt kell találni: legyen az egy épület teteje vagy akár a legelők.
A több mint 120 szállásadót és szolgáltatót képviselő Nagy Árpád felháborodását fejezte ki a tervezett beruházás okán, amit messze nem tart jó ötletnek. Közölte, divatossá vált ugyan a zöldenergia-termelés, de úgy érzi, hogy azzal nem igazán törődik senki, hogy egy adott projekt mekkora károkat okozhat. Példaként megemlítette: túrázóként számos alkalommal tapasztalta, hogy patakokat szabályoztak le egy-egy kisebb vízerőmű működtetése érdekében, ezzel pedig tönkretették az ottani élővilágot. Szerinte ugyanez történne a víztározónál is, ahol valaki profit reményében telepítene napelemeket. Attól tart, hogy bizonyos érdekek felülbírálhatják a hatóságok józan gondolkodását és gond nélkül megvalósulhat a projekt, aminek folytatása is lehet, és idővel még nagyobb vízfelületet fednek le.
Fotó: Bálint Előd Erdély
A projekt káros hatásaként ez esetben a turisztikai látványosság csorbulása mellett az élővilág pusztulása is jelentkezhet – véli.
– jegyezte meg.
A zeteváraljai projektet ellenezve online-petíciót szeretne indítani, ahol az emberek kinyilváníthatják véleményüket. Bízik benne, hogy ez hatásos lesz, hiszen ellenkező esetben drasztikusabb megoldásban kell gondolkodjanak a környezet megóvása érdekében – hangsúlyozta Nagy Árpád.
Mărmurean-Bíró Leonárd, a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület igazgatója kifejtette, ők egyáltalán nincsenek a zöldenergia-termelés ellen, de
„Legyen zöldenergia, de egyszer meg kellene vizsgálni, hogy mi fog történni a vízi élőlényekkel és növényekkel azon a háromhektáros területen, amelyet elzárnak a napfény elől” – fogalmazott. Hangsúlyozta, ennek tisztázása érdekében egy átfogó, szakemberek által készített hatástanulmányra van szükség, amelyet „nem egy nap alatt állítanak össze, távol innen”. Ez alapján kellene kiállítani a környezetvédelmi engedélyt. Természetesen a témával kapcsolatos egyeztetésekből a horgászegyesület is kivenné a részét.
– nyilatkozta az igazgató. Szerinte arra sincs garancia, hogy a háromhektáros felület befedése után nem akar majd tovább terjeszkedni a vállalkozó. Utóbbi esetben még inkább háttérbe szorulnának az olyan turisztikai tevékenységek, mint például a horgászat. Éppen ezért az esetleges terjeszkedésre is ki kellene térjen a hatástanulmány. Az egyesület egyébként arra is készen áll, hogy ők maguk is összeállítsanak egy hasonló dokumentumot halszakértők (ichthiológusok) bevonásával.
Fotó: Bálint Előd Erdély
Mărmurean-Bíró felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy már eleve termelnek zöldenergiát a gátnál a víz erejét hasznosítva, a mostani projekt további pluszt jelentene a meglévőhöz képest.
– szögezte le.
A parajdi sóbánya katasztrófájáról, a távolsági buszjáratok működtetésének újragondolásáról, a megyei hulladékgazdálkodásról esett szó többek között a Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnökével való év végi beszélgetésen.
Még karácsony előtt átadják a forgalomnak a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Országszerte több mint 7 millió lej értékben rótt ki bírságot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a december 15. és 19. között végzett ellenőrzések nyomán.
Idén csaknem 3,6 millió peres ügyet tárgyaltak a romániai bíróságok, miközben a bírói álláshelyek közel 20 százaléka nincs betöltve – közölte pénteken a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM).
Pénzügyi bizonytalanságok és kormányzati megszorítások jellemezték Csíkszereda 2025-ös esztendejét, amelyet Korodi Attila polgármester az év utolsó rendes havi tanácsülésén értékelt pénteken.
Ünnepélyes díjátadón ismerte el Hargita megye tanácsa a megye három tűzoltóját és két kiváló sportolóját. Az ülés alatt költségvetésről, európai uniós projektekről és útépítésről is tárgyaltak a megye önkormányzati képviselői.
Évente 859 barnamedve kilövését tennék lehetővé Romániában az RMDSZ törvénytervezete. Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes sepsiszentgyörgyi látogatásán beszélt a medvekilövési kvóta megduplázását célzó javaslat részleteiről.
Jótékonysági futással és kosárlabdameccsel gyűjt adományokat az eltérő fejlődésű gyermekekért a Gyulafehérvári Caritas december 20–23. között Marosvásárhelyen és környékén. Futással vagy akár kerékpározással is csatlakozhat bárki az akcióhoz.
Cantus figuratus címmel tart előadóestet Laczkó Vass Róbert kolozsvári színművész Székely Norbert zongoraművész közreműködésével advent utolsó vasárnapján, december 21-én 18 órától a marosvásárhelyi Gecse utcai református templomban.
Aláírta pénteken Daniel David oktatási miniszter az új középiskolai tanterveket jóváhagyó rendeletet – közölte a szaktárca.
2 hozzászólás