
Háromhektáros felületet fednének le napelemekkel a víztározó bal oldalán
Fotó: Pinti Attila
Zöldenergiát termelő, vízen úszó napelemeket szeretne telepíteni egy Maros megyei vállalkozó a zeteváraljai a víztározónál – az eszközök több hektáros területet foglalnának el a mesterséges tavon. Egyáltalán nem tetszik az ötlet a helyieknek, hiszen szerintük így kárt szenvedne a helyi érdekeltségű turisztikai zóna, a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület vezetőség ugyanakkor úgy gondolja, a víztározó élővilágára is negatív hatással lenne a projekt. A szállásadók petíció indításában gondolkodnak.
2024. március 06., 21:062024. március 06., 21:06
2024. március 07., 14:112024. március 07., 14:11
Valóban urbanisztikai bizonylatot kért a zetelaki polgármesteri hivataltól egy Maros megyei vállalkozó, amely úszó napelemeket helyezne el a zeteváraljai víztározó vízfelületén – erősítette meg lapunk információit Nagy Attila, a község polgármestere. Mint mondta,
A mesterséges tó vízfelülete egyébként összességében 137 hektáros.
„A tájképért aggódó helybélieket kérdezve azt látom, hogy egyáltalán nem rajonganak az ötletért, ahogy én magam sem. A projekt egyáltalán nem illik a mi világképünkbe, de nem igazán látjuk, hogy miként lehetne ezt megakadályozni” – fogalmazott a Székelyhonnak az elöljáró. Rámutatott,
Az urbanisztikai bizonylatot – a személyes adatok kitakarásával – a rendelkezésünkre bocsátotta a polgármester, amelyből kiderül, hogy egyebek mellett a víztározót ügykezelő Maros vízügyi hatóság, a környezetvédelmi szervek, az áramszolgáltató és az egészségügyi hatóság jóváhagyására, véleményezésére lesz szüksége a vállalkozónak. Mindemellett a beruházás kivitelezési terve is elengedhetetlen.
Ha ezeket a dokumentumokat nem szerzi be a cég, akkor nem kap építkezési engedélyt – jegyezte meg Nagy Attila. Közölte,
Ő egyébként úgy tudja, hogy más helyszíneken is hasonló beruházásokat tervez a Maros megyei cég.
Nagy Attila arról is beszélt lapunknak, hogy helyi érdekeltségű turisztikai zónának minősül a zeteváraljai víztározó, az új projekt pedig nem tenne jót az idegenforgalomnak. Közel nyolcszáz hivatalos szálláshely üzemel a községben, amely jelentős bevételforrást generál az érdekelteknek. Az ő jövedelmük is csökkenhet, amennyiben megváltozik a víztározó arculata. A polgármester szerint ugyanakkor a beruházás helyszíne eleve nem a legelőnyösebb, hiszen pont ott szoktak fotózkodni a kirándulók és nem biztos, hogy szívesen látnának napelemeket a háttérben.
– szögezte le az elöljáró. Hozzátette, ők egyáltalán nincsenek a zöldenergia-termelés ellen, de erre alkalmasabb helyszínt kell találni: legyen az egy épület teteje vagy akár a legelők.
A több mint 120 szállásadót és szolgáltatót képviselő Nagy Árpád felháborodását fejezte ki a tervezett beruházás okán, amit messze nem tart jó ötletnek. Közölte, divatossá vált ugyan a zöldenergia-termelés, de úgy érzi, hogy azzal nem igazán törődik senki, hogy egy adott projekt mekkora károkat okozhat. Példaként megemlítette: túrázóként számos alkalommal tapasztalta, hogy patakokat szabályoztak le egy-egy kisebb vízerőmű működtetése érdekében, ezzel pedig tönkretették az ottani élővilágot. Szerinte ugyanez történne a víztározónál is, ahol valaki profit reményében telepítene napelemeket. Attól tart, hogy bizonyos érdekek felülbírálhatják a hatóságok józan gondolkodását és gond nélkül megvalósulhat a projekt, aminek folytatása is lehet, és idővel még nagyobb vízfelületet fednek le.
Fotó: Bálint Előd Erdély
A projekt káros hatásaként ez esetben a turisztikai látványosság csorbulása mellett az élővilág pusztulása is jelentkezhet – véli.
– jegyezte meg.
A zeteváraljai projektet ellenezve online-petíciót szeretne indítani, ahol az emberek kinyilváníthatják véleményüket. Bízik benne, hogy ez hatásos lesz, hiszen ellenkező esetben drasztikusabb megoldásban kell gondolkodjanak a környezet megóvása érdekében – hangsúlyozta Nagy Árpád.
Mărmurean-Bíró Leonárd, a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület igazgatója kifejtette, ők egyáltalán nincsenek a zöldenergia-termelés ellen, de
„Legyen zöldenergia, de egyszer meg kellene vizsgálni, hogy mi fog történni a vízi élőlényekkel és növényekkel azon a háromhektáros területen, amelyet elzárnak a napfény elől” – fogalmazott. Hangsúlyozta, ennek tisztázása érdekében egy átfogó, szakemberek által készített hatástanulmányra van szükség, amelyet „nem egy nap alatt állítanak össze, távol innen”. Ez alapján kellene kiállítani a környezetvédelmi engedélyt. Természetesen a témával kapcsolatos egyeztetésekből a horgászegyesület is kivenné a részét.
– nyilatkozta az igazgató. Szerinte arra sincs garancia, hogy a háromhektáros felület befedése után nem akar majd tovább terjeszkedni a vállalkozó. Utóbbi esetben még inkább háttérbe szorulnának az olyan turisztikai tevékenységek, mint például a horgászat. Éppen ezért az esetleges terjeszkedésre is ki kellene térjen a hatástanulmány. Az egyesület egyébként arra is készen áll, hogy ők maguk is összeállítsanak egy hasonló dokumentumot halszakértők (ichthiológusok) bevonásával.
Fotó: Bálint Előd Erdély
Mărmurean-Bíró felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy már eleve termelnek zöldenergiát a gátnál a víz erejét hasznosítva, a mostani projekt további pluszt jelentene a meglévőhöz képest.
– szögezte le.
Ilie Bolojan szerint egy ügyvivő kormány miniszterelnökének vagy minisztereinek lemondása csak elmélyítené a válságot és a kormányzati tevékenységeket is megbénítaná.
Római katolikus, görögkatolikus és ortodox egyházi méltóságok vettek részt szombaton Gyulafehérváron a Márton Áron emlékére szervezett rendezvényen. A püspök a múlt századi erdélyi közélet egyik meghatározó szellemi vezetője volt.
Lezuhant szombaton egy drón a Suceava megyei Botoșenița Mare térségében, egy kukoricásban. A becsapódás helyén mintegy egy méter átmérőjű és 30 centiméter mély kráter keletkezett.
Súlyos gondok jelentkeztek a kórházak, különösen a sürgősségi betegellátó egységek finanszírozásában, és fennáll a veszélye annak, hogy október 1-jétől a mentőszolgálatoknak nem lesz pénzük üzemanyagra – figyelmeztetett Alexandru Rogobete.
Az a dolgunk, hogy készen álljunk, ha az országnak szüksége van ránk, akkor ránk lehet számítani – mondta Orbán Viktor a Somogy vármegyei Kötcsén szombaton.
Halálos gázolás történt a Maros megyei Erdőlibánfalva községben péntek este: egy 63 éves sofőr elütött egy 82 éves nőt, aki szabálytalan helyen próbált átkelni az úttesten.
Jelentős lehűlést hozott az országot hétvégén elérő hideg légtömeg: míg pénteken még nyárias, 30 Celsius-fok fölötti meleget mértek Székelyföldön, szombatra 8–10 fokot hűlt a levegő, de olyan település is van, ahol megfeleződött a hőmérséklet.
Nagyszabású rendőrségi és csendőrségi akciót hajtottak végre Hargita megyében a hatóságok pénteken. 117 személyt igazoltattak és 17 gépjárművet vizsgáltak át, a feltárt szabálysértésekért pedig 13 bírságot szabtak ki több mint 25 600 lej értékben.
Húsz néptánccsoport, több mint négyszáz táncos, és egy olyan előadás, amelyhez méltó színpadot is kellett építeni: 30. kiadásához érkezett a Botorka Néptáncfesztivál. Az eseménysorozat pénteki gálaműsora minden korábbi produkciót felülmúlt.
A Doicești-re tervezett kisméretű moduláris atomreaktorok (SMR) erőmű költségbecslése 2025 decemberében 6,5 milliárd dollár volt, mintegy 3,8 milliárd dollárral több az eredeti becslésnél – derül ki a miniszterelnök ellenőrző testületének jelentéséből.
2 hozzászólás