
Fotó: Önkéntes egyesület
Ukrajnába, a kárpátaljai Dercenbe utaztak a hét elején a székelykeresztúri önkéntes tűzoltók, hogy épületekre veszélyes fákat vágjanak ki – az ottani fiatalokat ugyanis besorozták katonának a háború miatt. Tapasztalataikat olvasóinkkal is megosztják.
2024. november 28., 07:552024. november 28., 07:55
Első hallásra talán érthetetlen, hogy miért nem oldották meg a helyi tűzoltók azt a rutinfeladatot, amit a székelykeresztúri önkéntes tűzoltóknak kellett. De csak elsőre.
Magyarországi kapcsolataik által ismerték meg évekkel ezelőtt a Derceni Egyházi Önkéntes Tűzoltóság tagjait, akik idén nyár végén kértek segítséget kilenc veszélyesnek ítélt fenyőfa kivágásában, hiszen
– tudtuk meg Szali Mózestől, a Székelykeresztúri Villám-Fulger Önkéntes Tűzoltó Egyesület vezetőjétől.
Probléma ugyanis az Oroszországgal háborúban álló Ukrajnában (és itt jön a válasz a fenti kérdésre), hogy
Akiket még nem sikerült katonai szolgálatra kötelezzenek az ukrán erők, azok elmenekültek, próbálják elkerülni a folyamatosan járőröző hatóságokat. Így csak kiskorú fiúk és 65 évnél idősebb férfiak vannak a faluban.
A helyzetet mérlegelve és családjaikkal hosszasan egyeztetve a székelykeresztúri önkéntes tűzoltók hét tagja úgy döntött, hogy hétfőn elutazik Dercenbe és segítenek az ottaniaknak.
„Tudtuk, hogy a munkát el kell végezni, ezt pedig nem tudják megoldani sem az idősek, sem pedig a kiskorúak. Éppen ezért úgy döntöttünk, hogy elmegyünk oda, ahonnan mindenki menekülni próbál, és tűzoltókhoz, barátokhoz méltón segíteni fogunk, ahogyan ezt két éve is tettük, amikor felszereléseket, adományokat kellett eljuttassunk Kárpátaljára” – magyarázta Szali Mózes.
Fotó: Önkéntes egyesület
Mint mondta, féltő családtagjaik figyelmeztetései és a fokozódó háborús helyzet ellenére hétfőn reggel útnak indultak Dercen irányába. Beregszász közelében keltek át az ukrán határon, ahol másfél óra rostokolás után
egyebek mellett az autójuk alá és annak motortérbe is betekintettek a határőrök.
Dercen felé haladva, folyamatosan ellenőrzőpontokon haladtak át, ahol gépfegyveres katonák vonták kérdőre őket, hogy mit keresnek a háború sújtotta országban. Estére érkeztek meg úti céljukhoz, ahol Zsukovszky Miklós református lelkész-esperes, a helyi önkéntes tűzoltóság alapítója és vezetője fogadta őket.
Fotó: Önkéntes egyesület
Szálláshelyükön is megtapasztalták a háború miatti szigorú intézkedéseket, hiszen le voltak takarva az épület ablakai; így próbálták ugyanis minimálisra csökkenteni a kiszűrődő fényt, hogy emiatt ne válhassanak légitámadások célpontjává. Az áramszolgáltatást ugyanakkor program szerint, csak bizonyos napszakokban biztosították.
Másnap, kedden reggel azt tapasztalták, hogy
csak néhány idősebb személlyel lehetett találkozni. „Bár robbantások, lövöldözések nem történtek a környéken, érezhető, hogy nagyon feszült a hangulat. A helyiek számos rémséget meséltek. Mindemellett az elmúlt időszakban szigorítások történtek az országban, azok is kaptak katonai behívót, akik eddig nem” – jegyezte meg Szali.
Sokat nem is teketóriázott a székely csapat, azonnal munkához láttak, hogy láncfűrészeikkel mielőbb kivághassák a veszélyesnek ítélt, 16–20 méter magas fenyőfákat a református templom kertjében. Szali Mózes rámutatott, nagyon sok segítséget kaptak a beavatkozás során a helyiektől, akik darut hoztak a helyszínre, ugyanakkor a faanyag eltakarításából vették ki a részüket. Tiltakozásuk ellenére még ebédet is biztosítottak számukra.
A helyiek segítségével néhány óra alatt kivágták és eltakarították a veszélyes fákat
Fotó: Önkéntes egyesület
A munkálatok elvégeztével rögtön hazaindultak, így a kedd estét már a családjaikkal tölthették. Szali Mózes a Székelyhonnak hangsúlyozta, bízik benne, hogy mihamarabb véget ér a háború és jobb körülmények között találkozhatnak ismét derceni barátaikkal.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
szóljon hozzá!