
Háromszéken probléma a szükséges mezeinyúl-állomány fenntartása
Fotó: 123RF
Az Arad megyei Pécskához tartozó vadászterületen, nyolcezer hektáron mintegy 1200 mezei nyúl él, holott legtöbb nyolcszáz számára lenne élettér. Ezért a hét elején mintegy kétszáz nyulat befogtak, amelyekből százat Kovászna megyébe telepítettek át.
2019. január 22., 20:222019. január 22., 20:22
Több mint kétszáz nyulat fogtak be hálóval a hét elején az Arad megyei Pécskán. Az 1989 után premiernek számító akció célja az volt, hogy csökkentsék az állományt, a térségben ugyanis elszaporodtak a mezei nyulak, és jelentős károkat okoznak a mezőgazdaságban. A befogást az Arad megyei Vadász és Sporthorgász Egyesület szervezte, amelyen 110 vadász vett részt, és Magyarországról is érkeztek hálózásban tapasztalt szakemberek.
Nicu Deme az egyesület elnöke az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, Pécskához tartozó vadászterületen, 8000 hektáron mintegy 1200 mezei nyúl van, holott legtöbb 800 számára lenne élettér. A befogott nyulak egy részét Arad megyében engedték szabadon, százat áttelepítettek Kovászna megyébe, és szinte ugyanennyit vittek Dâmboviţa megyébe is, oda ahol csökkent a mezei nyúl-populáció. Deme kifejtette,
László Béla, a Kovászna Megyei Halász-Vadász Egyesület elnöke kérdésünkre elmondta, a pécskai nyulak kedden érkeztek Háromszékre, ezeket Bölön, Előpatak, Illyefalva és Gidófalva, valamint Árkos közötti területeken engedik szabadon.
Emlékeztetett arra is, hogy január elején Magyarországról vásároltak szintén száz mezei nyulat. Meglátása szerint, a következő két évben még legalább hatszáz nyulat kellene elengedni, 300-at évente, hogy helyreálljon az egyensúly, ám erre elő kell a pénzt is teremteni. Háromszéken az elmúlt két évben látványosan csökkent a mezei nyulak száma, a vadgazdálkodókat az is aggasztja, hogy a nyulak nem szaporodnak. „Minden kilőtt nyúl legalább 3 éves, fiatal egyedet az elmúlt egy évben nem is láttunk” – mondta László Béla. Szerinte,
A nagy táblás monokultúrák elterjedése sem kedvez a mezei nyulaknak, ahol nagy területen kukoricát vagy repcét termesztenek, teljesen eltűnt az apróvad.
A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt vasárnap 17 óra 16 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az üzemanyag-drágulás hatásait enyhítő intézkedések haladéktalan elfogadására szólította fel a miniszterelnököt és a pénzügyminisztert vasárnap Sorin Grindeanu.
Négy megyében másodfokú (narancssárga jelzésű), 12 megye folyóvizeire elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el vasárnap az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
Lassan elhagyja térségünket a hétvégi lehűlést okozó mediterrán ciklon, hétfőig azonban még marad a csapadékos időjárás: az ország nagy részén eső, a hegyvidéken pedig havazás várható. Ezt követően javulásnak indul az időjárás.
Krisztus, a béke királya, ma is azt kiáltja keresztjéről: tegyétek le a fegyvert, emlékezzetek, hogy testvérek vagytok – mondta XIV. Leó pápa a Szent Péter téren bemutatott virágvasárnapi misén, amellyel megnyitotta a húsvéti nagyhetet.
Jelentős mennyiségű csapadék várható, a hegyekben pedig több centiméternyi hó fog esni, ugyanakkor több folyó is megáradhat a hétfőn délutánig érvényes riasztás szerint – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Hét ember sérült meg egy közlekedési balesetben szombaton késő este a Kolozs megyei Aranyosegerbegyen (Viișoara).
Beregszászon, Ungváron és Csíkszeredában vennék át legtöbben a szavazási levélcsomagjukat, a három külképviseleten több mint 27 ezren vennék át a levélszavazáshoz szükséges dokumentumokat – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap sárga jelzésű riasztást adott ki jelentős mennyiségű csapadék, a hegyekben pedig havazás miatt, amely hétfő reggelig az ország közel felét – Hargita és Kovászna megyét is – érinti.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
2 hozzászólás