
Háromszéken probléma a szükséges mezeinyúl-állomány fenntartása
Fotó: 123RF
Az Arad megyei Pécskához tartozó vadászterületen, nyolcezer hektáron mintegy 1200 mezei nyúl él, holott legtöbb nyolcszáz számára lenne élettér. Ezért a hét elején mintegy kétszáz nyulat befogtak, amelyekből százat Kovászna megyébe telepítettek át.
2019. január 22., 20:222019. január 22., 20:22
Több mint kétszáz nyulat fogtak be hálóval a hét elején az Arad megyei Pécskán. Az 1989 után premiernek számító akció célja az volt, hogy csökkentsék az állományt, a térségben ugyanis elszaporodtak a mezei nyulak, és jelentős károkat okoznak a mezőgazdaságban. A befogást az Arad megyei Vadász és Sporthorgász Egyesület szervezte, amelyen 110 vadász vett részt, és Magyarországról is érkeztek hálózásban tapasztalt szakemberek.
Nicu Deme az egyesület elnöke az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, Pécskához tartozó vadászterületen, 8000 hektáron mintegy 1200 mezei nyúl van, holott legtöbb 800 számára lenne élettér. A befogott nyulak egy részét Arad megyében engedték szabadon, százat áttelepítettek Kovászna megyébe, és szinte ugyanennyit vittek Dâmboviţa megyébe is, oda ahol csökkent a mezei nyúl-populáció. Deme kifejtette,
László Béla, a Kovászna Megyei Halász-Vadász Egyesület elnöke kérdésünkre elmondta, a pécskai nyulak kedden érkeztek Háromszékre, ezeket Bölön, Előpatak, Illyefalva és Gidófalva, valamint Árkos közötti területeken engedik szabadon.
Emlékeztetett arra is, hogy január elején Magyarországról vásároltak szintén száz mezei nyulat. Meglátása szerint, a következő két évben még legalább hatszáz nyulat kellene elengedni, 300-at évente, hogy helyreálljon az egyensúly, ám erre elő kell a pénzt is teremteni. Háromszéken az elmúlt két évben látványosan csökkent a mezei nyulak száma, a vadgazdálkodókat az is aggasztja, hogy a nyulak nem szaporodnak. „Minden kilőtt nyúl legalább 3 éves, fiatal egyedet az elmúlt egy évben nem is láttunk” – mondta László Béla. Szerinte,
A nagy táblás monokultúrák elterjedése sem kedvez a mezei nyulaknak, ahol nagy területen kukoricát vagy repcét termesztenek, teljesen eltűnt az apróvad.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
2 hozzászólás