Új trend a munkaerőpiacon: a csendes kilépés után 2025-ben itt a bosszúvezérelt felmondás

Miután a munkavállalók hónapokig – vagy akár évekig – egy olyan munkahelyen ragadtak, amely kevés elégedettséget nyújt számukra, nem nehéz elképzelni, hogy végül menekülőre fogják. Ez már a világjárvány idején is nyilvánvalóvá vált, amikor a kiskereskedelmi alkalmazottak és más alapvető fontosságú dolgozók nagy számban mondtak fel, miután a COVID-korszak változásai – például a maszkokra vagy oltásokra vonatkozó előírások – még nehezebbé tették a munkájukat.

Nagy Árulás: a maradók is megsínylették, nem csak a távozók

A Wall-street.ro portál elemzése eközben azt emeli ki: a munkavállalók esélye, hogy felmondanak, ha egy vagy több dolog nem tetszik nekik, ugyanolyan nagy, mint valaha. Ám a kontextus most kissé más. „El kell mondani, hogy például

de elmondható az irodába való kényszerű visszatérésekkel összefüggésben is, amelyek általában a kékgalléros szegmenst érintették. Így azok a munkavállalók, akik vagy elvesztették állásukat, vagy a visszatérési politikára válaszul saját kezdeményezésükre távoztak, mindannyian alacsony munkamorállal voltak kénytelenek megküzdeni.

A tömeges elbocsátásoknak általában véve mélyreható pszichológiai hatásai vannak az iparágban maradt emberekre is. Az elbocsátások a termelékenység csökkenéséhez és alacsony morálhoz is vezethetnek” – fogalmazta meg Raluca Juncu HR-szakértő, aki korábban a Forbes romániai kiadásának is volt a munkatársa.

Meglátása szerint a bosszúvezérelt felmondás tulajdonképpen a nagy lemondás (Great Resignation vagy Big Quit) és a csendes kilépés természetes folytatása. Miután az alkalmazottak hónapokig vagy akár évekig is kitartottak egy olyan munkahelyen, amely kevés elégedettséget hozott számukra, nem nehéz előre látni, hogy a megbánást nélkülöző felmondások következnek.

Romániában is termékeny táptalajra hullhat?

Raluca Juncu szerint érdekes, hogy 2023-ban Románia a Gallup adatai szerint az első helyen áll a motivált és elkötelezett munkavállalók tekintetében, ugyanúgy, mint 2022-ben. A valóság azonban másképp fest, hiszen a munkahelyi elkötelezettség kiégést, szorongást és a magánélet nagyfokú elhanyagolását eredményezi. A HR School és az Airost.ro 3500 romániai munkavállaló körében végzett felméréséből például kiderül, hogy

Mindezek a hatások minden bizonnyal nagyfokú »kivonuláshoz«, azaz a munkában való lelkes részvétel hiányához vezetnek az elemzést készítő szakértő szerint.

A válaszadók munkahelyváltási szándékának fő okai között szerepel a magasabb fizetés iránti vágy (48 százalék), a szakmai fejlődési lehetőségek hiánya a jelenlegi munkahelyen (14 százalék), a vállalat jövőjével kapcsolatos bizonytalanság (13 százalék) és a rugalmasabb munkarend iránti vágy (8 százalék).

, és a régóta – több mint hat éve – a jelenlegi munkahelyükön dolgozó munkavállalók egyre elégedetlenebbek a stagnálással, és karrier-, illetve fizetésemelést keresnek (42 százalék).

Mit tehet ilyen időkben a munkáltató?

HR-szakemberek szerint sok múlik a cégvezetőkön is, és még mindig nem késő, hogy cselekedjenek. „Ahhoz, hogy a munkavállalók ideje és elkötelezettsége a munkanap végén értelmet nyerjen, a vezetőknek a motiváció »motorjává« kell válniuk. Ha ők nem vesznek részt, akkor a »disengagement« (azaz a munkába való lelkes bevonódás hiánya) hatásai megsokszorozódnak, és ördögi kör alakul ki” – figyelmeztet Raluca Juncu.

A Behaviour.hu HR-portál is hasonlóképpen fogalmaz, az általuk idézett szakemberek szerint is a munkáltatóknak olyan új módszereket kell találniuk, amelyekkel támogathatják, fejleszthetik a csapatokat, valamint elő kell mozdítaniuk a kiégést megelőző gyakorlatokat.

– olyan munkahelyi kultúrára van szükség, ahol a dolgozók mindennap érezhetik, hogy értékelik őket. Tehát a valódi elismerés kultúrájának megteremtésére van szükség” – szögezi le a tanulmány.

A cikk lapcsaládunk munkaközvetítő portálján, a Jóállás.ro oldalon jelent meg először.