Fotó: Freepik
A „quiet quitting”, azaz a csendes kilépés, valamint a quiet hiring, vagyis a csendes munkaerő-felvétel után újabb trend lopakodik halkan a munkaerőpiacon: a revenge quitting, amelyet a Behaviour HR-magazin találóan bosszúvezérlt felmondásnak fordított magyarra. A Glassdoor a munkahelyi trendekről szóló, 2025-re vonatkozó friss jelentésében úgy fogalmazott, hogy „a bosszúvezérelt felmondások hulláma van a láthatáron”. De mi is ez az új módi, és hogyan alakítja a munkaerőpiacot?
2025. február 08., 08:252025. február 08., 08:25
2025 kihívásokkal teli évnek ígérkezik a munkavállalók és a munkáltatók számára világszerte, ez alól pedig Románia sem kivétel, sőt: a 2024-ben felhalmozott tetemes költségvetési hiány és hatalmas államadósság miatt elengedhetetlenné vált megszorítások tovább rontják a munkavállalók és munkáltatók helyzetét egyaránt. Az IT-szektorban, ahol a mesterséges intelligencia már „megtette a hatását”, további elbocsátásokat eredményez az, hogy a tavalyi év végén elfogadott, úgynevezett salátarendelet megszüntette az ágazati adókedvezményeket, de szakértők szerint nem fényesebb a helyzet az autó- és a textiliparban sem, ahol szintén tömeges elbocsátások jöhetnek.
Ilyen körülmények között nevezik mégis a 2025-ös év munkaerőpiaci trendjének a bosszúvezérelt felmondást, vagyis a revenge quittinget. Van tehát egyfajta paradoxon is, ami mögött az évek során felhalmozódott frusztrációk, illetve a kiégés egyaránt állhat. A Fastcompany.com elemzése ugyanakkor aláhúzza, hogy nem teljesen új jelenségről van szó:
Miután a munkavállalók hónapokig – vagy akár évekig – egy olyan munkahelyen ragadtak, amely kevés elégedettséget nyújt számukra, nem nehéz elképzelni, hogy végül menekülőre fogják. Ez már a világjárvány idején is nyilvánvalóvá vált, amikor a kiskereskedelmi alkalmazottak és más alapvető fontosságú dolgozók nagy számban mondtak fel, miután a COVID-korszak változásai – például a maszkokra vagy oltásokra vonatkozó előírások – még nehezebbé tették a munkájukat.
A Wall-street.ro portál elemzése eközben azt emeli ki: a munkavállalók esélye, hogy felmondanak, ha egy vagy több dolog nem tetszik nekik, ugyanolyan nagy, mint valaha. Ám a kontextus most kissé más. „El kell mondani, hogy például
de elmondható az irodába való kényszerű visszatérésekkel összefüggésben is, amelyek általában a kékgalléros szegmenst érintették. Így azok a munkavállalók, akik vagy elvesztették állásukat, vagy a visszatérési politikára válaszul saját kezdeményezésükre távoztak, mindannyian alacsony munkamorállal voltak kénytelenek megküzdeni.
A tömeges elbocsátásoknak általában véve mélyreható pszichológiai hatásai vannak az iparágban maradt emberekre is. Az elbocsátások a termelékenység csökkenéséhez és alacsony morálhoz is vezethetnek” – fogalmazta meg Raluca Juncu HR-szakértő, aki korábban a Forbes romániai kiadásának is volt a munkatársa.
Meglátása szerint a bosszúvezérelt felmondás tulajdonképpen a nagy lemondás (Great Resignation vagy Big Quit) és a csendes kilépés természetes folytatása. Miután az alkalmazottak hónapokig vagy akár évekig is kitartottak egy olyan munkahelyen, amely kevés elégedettséget hozott számukra, nem nehéz előre látni, hogy a megbánást nélkülöző felmondások következnek.
Raluca Juncu szerint érdekes, hogy 2023-ban Románia a Gallup adatai szerint az első helyen áll a motivált és elkötelezett munkavállalók tekintetében, ugyanúgy, mint 2022-ben. A valóság azonban másképp fest, hiszen a munkahelyi elkötelezettség kiégést, szorongást és a magánélet nagyfokú elhanyagolását eredményezi. A HR School és az Airost.ro 3500 romániai munkavállaló körében végzett felméréséből például kiderül, hogy
Mindezek a hatások minden bizonnyal nagyfokú »kivonuláshoz«, azaz a munkában való lelkes részvétel hiányához vezetnek az elemzést készítő szakértő szerint.
Fotó: Freepik
Ugyanakkor arra is emlékeztet, hogy Mihai Zânt, a CareerShift.ro társalapítója már korábban arra irányította rá a figyelmet, hogy „a romániaiak sokat dolgoznak, de ez nem jelenti azt, hogy jól dolgoznak”. Hozzátette: „mindez az elkötelezettséggel arányos stresszszinthez vezet. Valószínűleg olyan eredményt fogunk látni, amely idővel az elkötelezettség terén elérteket is megváltoztatja” – mondta a szakember 2024-ben.
A témához tartozik ugyanakkor, hogy a Bestjobs munkaerő-közvetítő platform közvélemény-kutatásának nemrég nyilvánosságra hozott eredménye szerint a romániai munkaerőpiac az év eleje óta intenzív dinamikát mutat.
A válaszadók munkahelyváltási szándékának fő okai között szerepel a magasabb fizetés iránti vágy (48 százalék), a szakmai fejlődési lehetőségek hiánya a jelenlegi munkahelyen (14 százalék), a vállalat jövőjével kapcsolatos bizonytalanság (13 százalék) és a rugalmasabb munkarend iránti vágy (8 százalék).
, és a régóta – több mint hat éve – a jelenlegi munkahelyükön dolgozó munkavállalók egyre elégedetlenebbek a stagnálással, és karrier-, illetve fizetésemelést keresnek (42 százalék).
HR-szakemberek szerint sok múlik a cégvezetőkön is, és még mindig nem késő, hogy cselekedjenek. „Ahhoz, hogy a munkavállalók ideje és elkötelezettsége a munkanap végén értelmet nyerjen, a vezetőknek a motiváció »motorjává« kell válniuk. Ha ők nem vesznek részt, akkor a »disengagement« (azaz a munkába való lelkes bevonódás hiánya) hatásai megsokszorozódnak, és ördögi kör alakul ki” – figyelmeztet Raluca Juncu.
A Behaviour.hu HR-portál is hasonlóképpen fogalmaz, az általuk idézett szakemberek szerint is a munkáltatóknak olyan új módszereket kell találniuk, amelyekkel támogathatják, fejleszthetik a csapatokat, valamint elő kell mozdítaniuk a kiégést megelőző gyakorlatokat.
– olyan munkahelyi kultúrára van szükség, ahol a dolgozók mindennap érezhetik, hogy értékelik őket. Tehát a valódi elismerés kultúrájának megteremtésére van szükség” – szögezi le a tanulmány.
A cikk lapcsaládunk munkaközvetítő portálján, a Jóállás.ro oldalon jelent meg először.
Hatvanötezer lej gyűlt össze a Hubertus Vadásztársaság által korábban szervezett jótékonysági vadászaton, amiből számos orvosi eszközt vásárolhattak a székelyudvarhelyi kórház székelykeresztúri kirendeltségének. Ezeket adták át csütörtökön.
Minden valószínű forgatókönyvet számításba véve Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere a „kisebbik rossz” elvét szem előtt tartva vázolta fel, hogy kire lenne jó szavazni az erdélyi magyaroknak a májusi államelnök-választáson.
A kormány egyszer Sepsiszentgyörgynek adta, majd visszavette a Stadion utcai sportbázist. Most ismét reményteljes a város számára a bukaresti felállás, ezért ismét magáénak szeretné tudni a létesítményt.
A tavalyhoz képest idén kisebb összegből gazdálkodhat Kézdivásárhely: a 2024-es 165 millió lejhez képest ezúttal 127,3 millió áll a városvezetés rendelkezésére. Ennek 56 százalékát fejlesztésekre fordítják, a fennmaradó 44 százalékot pedig működtetésre.
Míg Marosvásárhely költségvetése tavaly 625,8 millió lej volt, idén ez kétszáz millióval több lesz: 2025-ben 854 millió lejből gazdálkodik a település. A képviselő-testület csütörtökön délután bólintott rá a költségvetés-tervezetre.
Noha a székelyföldi megyékben nagyobb az adófelajánlási kedv az országos átlagnál, még nagyok a tartalékok – hívja fel a figyelmet Miklós Zoltán gazdasági szakpolitikus. Arra buzdít, éljünk a minket illető jogokkal, hiszen közeleg a határidő.
Rablótámadás megalapozott gyanújával előzetes letartóztatásba helyeztek két férfit Maros megyében.
Mentőhelikopterrel szállítottak kórházba egy sérültet egy Körtvélyfáján történt baleset helyszínéről csütörtökön kora délután.
Marcel Ciolacu a csütörtöki kormányülés elején bejelentette, hogy a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) javaslatára további három hónappal, 2025. június 30-ig meghosszabbítják a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (RCA) díjának korlátozását.
szóljon hozzá!