„Felpörgött” a tűzifa ára. Illusztráció
Fotó: Kristó Róbert/archív
A tűzifa tavaly érezhetővé vált drágulása után idén tovább növekedtek az árak: a jó minőségű, száraz tüzelőanyag öljéért – négy méteréért – már több mint ezer lejt kérnek. A megkérdezett illetékesek szerint a nagy felvásárló cégek, az illegális fakitermelés visszaszorítása, a túlszabályozott rendszer és a megnövekedett igény együttesen járult hozzá a tűzifa árának jelentős növekedéséhez.
2017. szeptember 12., 12:192017. szeptember 12., 12:19
2017. szeptember 12., 15:312017. szeptember 12., 15:31
Jelentősen megdrágult idén a tűzifa ára Hargita megyében, emellett pedig az is problémát jelent, hogy nehezen lehet beszerezni a jó minőségű téli tüzelőt.
Tavaly novemberben írtunk utoljára a tűzifa árának növekedéséről, akkor az illetékesek arról számoltak be, hogy mintegy nyolcszáz lej körül alakult a száraz bükkfa ölje, azaz négy méternyi tüzelő,
A hamarosan falura költöző csíkszeredai férfi idén került először abba a helyzetbe, hogy tűzifát kellett vásárolnia, az ügyintézés azonban nem volt zökkenőmentes. Mint lapunknak elmondta, azzal szembesült, hogy sok komolytalan személy foglalkozik tűzifa-árusítással, és nem tartják be ígéretüket.
„Először az ismerősöknél próbálkoztam, de senki nem tudott komolyat ígérni, ezért az újságban feladott hirdetések között kezdtem el keresgélni. Sorban hívtam fel a tűzifát árusító személyeket, és már az első hívás után kaptam is egy ígéretet, hogy pár napon belül szállítják is a tűzifát. Ebből azonban nem lett semmi, és az árus nem is vette fel többé a telefont. Amikor a feleségem telefonjáról próbáltuk meg hívni, már felvette, és kérdésünkre, hogy mi lesz az egyezségünkkel, gorombán annyit válaszolt, hogy neki nem kötelessége értesíteni senkit, hogy elhozza vagy sem a megígért fát. Ezzel le is zártam vele az egyezkedést, és tovább keresgéltem, de a második próbálkozás is ehhez hasonló tapasztalatokkal járt.
Nehéz kiszolgálni a fogyasztókat. Illusztráció
Fotó: Pál Árpád
Aztán harmadszorra sikerült előrelépést elérnem az ügyben, hiszen a fiatalember, akivel beszéltem, szöges ellentéte volt az előbbieknek, és betartotta, amit ígért. A megbeszélt időpontban jó minőségű fát hozott, 30 centiméteres vágott bükkfát vásároltunk, igaz 1250 lejbe került egy öl. Három öl fára van szükségünk, az ugye 3650 lej, és
Erre azonban fel voltunk készülve, ahogy arra is, hogy nem könnyű hozzájutni a tűzifához. Nem könnyű szót érteni az árusokkal, úgy érzem, nekem végül szerencsém volt. Az azonban elgondolkodtató, hogy térségünkben gondot okoz a tűzifa beszerzése.
hanem ha van is pénz, nem biztos, hogy könnyedén hozzájut az ember a kívánt termékhez” – vélekedett a férfi.
Az egyik székelyudvarhelyi tűzifatelep 1250 lejért kínál egy öl, 30 centiméterre vágott hasogatott bükkfát. A cég egyik illetékese megkeresésünkre elmondta, hogy egyre nehezebb hozzájutni a tűzifához, a helyi termelők sem kapnak fát. A nagy tételben történő felvásárlások miatt egyre kevesebb a tűzifa, ez tavaly még nem érződött hangsúlyosan, idén azonban már igen. Emellett az igény is megnőtt, hiszen egyre többen költöznek falura. A tűzifatelep képviselője szerint
az idei téli időszakra, de nagyon drága lett a tűzifa, és kevés is van. Hozzátette, az árak növekedése pontosan ennek a két tényezőnek (a készlet csökkenése és az igény megnövekedése) tulajdonítható.
Idejében fel kell készülni a télre. Archív
Fotó: Barabás Ákos
A Csíki Hírlap hirdetőrovatában egy csíkszeredai férfi 3 öl kétéves száraz bükkfát kínál eladásra 3600 lejért, azaz méterét pontosan 300 lejért. Az árus érdeklődésünkre elmondta, noha csak tegnap jelent meg a hirdetés, máris többen érdeklődtek a tűzifa iránt, nagyobb mennyiséget azonban nem tud eladásra kínálni.
Izsák Árpád, a Csíki Magánerdészet vezetője is megerősítette, hogy megnövekedett idén a tűzifa ára, elmondása szerint ennek három fő oka van. Az elsődleges problémát a nagy fafeldolgozó cégek jelentik, akik a fát válogatás nélkül, jó árban veszik át, ezért inkább velük éri meg szerződéses viszonyba kerülni. A másik fő ok a nehézkes törvénykezésben keresendő, ugyanis az erőltetett erdészeti törvények megnehezítik az erdészetek munkáját. „Egy-egy meggondolatlan mondat egy törvényben nagyon korlátozza a bélyegzési eljárásokat, és azt, hogy egyszerűbben ki lehessen szolgálni valakit a saját kaszálójából, erdőjéből is.
Bukarestben a törvényhozók elhamarkodottan hoznak döntéseket, és nem egyeztetnek azzal a réteggel, akinek gyakorlatba kell ültetne a törvényeket. Emellett az erdőradar (az illetéktelen fakitermelés és -szállítás visszaszorítását célzó nyilvántartási rendszer – szerk. megj.) a harmadik ok, amely jól működik, és kiszűrte az illegális fakitermelés egy részét, de ez is hozzájárult a tűzifa árának növekedéséhez” – emelte ki Izsák.
Egyszerre csak egy kicsit. Sok helyen spórolni kell majd a tüzelőanyaggal. Illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A törvénykezésben ugyanakkor kedvező módosítás is született idén – mutatott rá megkeresésünkre Tánczos Barna szenátor, a mezőgazdasági szakbizottság alelnöke. Mint mondta, egy júniusban elfogadott törvény, amely az erdészeti kerettörvény módosítására vonatkozik, arra kötelezi az állami és községi tulajdonban lévő erdők ügykezelőit, hogy elsősorban a lakossági igény kielégítésére használják a tűzifa minőségű fát. Emellett létezik egy törvénytervezet, amellyel a tűzifa exportjának tilalmát szeretnék bevezetni, ebben az esetben azonban nagyon sok uniós szempontot is figyelembe kell venni.
„Románia egymagában nem hozhat külkereskedelemmel kapcsolatos döntéseket, azonban van egy kiskapu: egy adott időre fel lehet függeszteni bizonyos termékek kivitelét az országból, de ezt is Brüsszelben kell megtárgyalni. Ennek a törvénytervezetnek az idei télre gyakorolt hatása meggyőződésem szerint vajmi kevés. Azt azonban látni és tudni kell, hogy a nagy fafeldolgozó vállalatok óriási nyomást gyakorolnak a tűzifa piacára, továbbá más uniós országokhoz képest a tűzifa ára alacsonyabb Romániában. Ezért
A kereslet is egyre nő a tűzifa iránt, így a piacgazdaság alapszabálya szerint, ha valami iránt nő a kereslet és csökken a kínálat, az mindig áremelkedéshez vezet. Megtörténhet, hogy befolyásolja a piacot az is, ami az erdőradar bevezetése előtt többé-kevésbé feketén-fehéren működött. Most, hogy mindent papírozni kell, és hivatalosan kell kitermelni a fát, megcsappant a mennyiség, ennek pedig a drágulás az egyértelmű következménye” – adott hangot véleményének Tánczos, aki bár pontos számot nem tudott mondani, meglátása szerint az elmúlt három évben megkétszereződött a tűzifa ára a térségben.
Fotó: Gecse Noémi
Bors Ferenc, a csíkszentkirályi közbirtokosság elnöke érdeklődésünkre elmondta, a lakóknak nem okoz különösebb gondot a tűzifa beszerzése, hiszen a közbirtokosság évek óta kiszolgálja a tagokat, és azokat is, akik nem a közbirtokosság tagjai. „Amióta én itt vagyok – azaz tizenöt éve –, nem volt probléma, hiszen évekkel ezelőtt felmértük azok számát, akik tőlünk vásárolják a tűzifát, és a szükséges mennyiséget mindig biztosítjuk számukra.
Persze ha megmarad, adunk is el belőle, de a prioritás mindig a közbirtokossági tagoké, utána pedig a település többi lakóját is kiszolgáljuk. Az árak sem növekedtek, a tagoknak 100 lejért kínáljuk a tűzifa köbméterét az udvarra kiszállítva, azoknak pedig, akik nem tagok, 120 lejért. Vegyes fáról van szó, van közötte tehát fenyő, bükk és leveles is. Ahonnan jelenleg termeljük a fát, nyolc faféle található. Tavaly 2600 köbméter bükk- és fenyőfát szállítottunk a településre, véleményen szerint idén is hasonló mennyiségre lesz igény. Talán egy kevéssel növekedhet, hiszen tavaly hosszú, kemény tél volt, és az emberek több fát tüzeltek el, ezért emelkedhet idén az igény.
Fotó: Veres Nándor
Azt hallottam, hogy a szomszédos településeken nagy az igény a tűzifára, és szerintem mindenkit nem tudnak kiszolgálni a közbirtokosságok, mivel nincs annyi erdő a tulajdonukban.
– húzta alá Bors. Hasonló helyzetről számolt be Szentes Gáspár, a madéfalvi Csompoly Közbirtokosság elnöke is. Mint mondta, a település lakóinak igényét ki tudja szolgálni a közbirtokosság, az árak azonban kis mértékben növekedtek. Míg tavaly 60 lejbe került egy köbméter tüzelésre alkalmas fenyő, idén 65 lejt kell fizetniük ugyanennyiért a tagoknak. Azok számára, akik nem a közbirtokosság tagjai, 110 lej lejbe kerül a tűzifa köbmétere. „Nem tudom, hogy szerencsésnek vagy szerencsétlennek nevezzem, de abba a helyzetbe kerültünk, hogy
Az igény azonban megnövekedett, ennek pedig az lehet az oka, hogy ahhoz a bükkfához például, amit az udvarhelyi térségből szállítottak, nagyon nehéz hozzájutni. Megnövekedett az ipari feldolgozás, nagy mennyiséget szállítanak külföldre, főleg a jobb minőségű bükkfát. Az ügyintézés is könnyebb nagyobb mennyiségben, mint a kis tételekben való eladás” – vélekedett Szentes.
A romániai elnökválasztás érvénytelenítésére is kitért J. D. Vance amerikai alelnök pénteken a müncheni biztonsági konferencián mondott beszédében.
Nem jelent veszélyt Romániára az az incidens, amely az elmúlt éjjel történt Csernobilban, amikor egy drón eltalálta az ukrajnai volt atomerőmű 4-es reaktorának maradványait védő betonburkolatot – közölte pénteken az Országos Környezetvédelmi Ügynökség.
Túlmutat a megfáradt közhelyeken az a kiállítás, melyet Valentin-nap alkalmából hoztak létre a székelyudvarhelyi Márton Áron téren: 100 magyar költő szerelmes versét függesztették ki, rózsaszín habok és szívecske-áradat nélkül.
Továbbra is kitart amellett, hogy a városi tanács ki kell vizsgálja a HVCSK körül kialakult helyzetet – szögezte le Sorbán Attila Örs, az EMSZ színeiben megválasztott gyergyószentmiklósi képviselő.
Sűrű lesz az elkövetkező néhány év is az európai uniós támogatású beruházások terén Csíkszeredában, összesen több mint 400 millió lej értékben pályáztak különböző projektekre. Ezek egyike a Vigadó felújítása.
Csíkszeredában tavaly november óta fokozatosan helyezik ki a digitális hulladékszigeteket, több mint ötven ilyen gyűjtőpont lesz a városban, idén január óta pedig elkezdték kiosztani a nyitókártyákat is.
Tűz ütött ki egy műhelyben Csíkszentmártonban pénteken délután, több tűzoltókocsival szállt ki a Hargita megyei tűzoltóság a helyszínre.
„Lehet-e úgy szeretni, hogy a másik belefogy, hogy viszket tőle a bőre, szúr a gyomra, hogy nem kap levegőt? A kérdés Dobray Sarolta Üvegfalában vetődik fel, választ akár vasárnap is kaphatunk rá a szerző és társa kézdivásárhelyi előadása során.
Lakossági fórumra hívja a polgármesteri hivatal a szentegyháziakat: az önkormányzat beszámol az előző évről és a jövőbeni terveket is ismerteti – olvasható az intézmény Facebook-oldalán.
Nyárádi Zsolt régész, a Haáz Rezső Múzeum munkatársa tart előadást Elpusztult középkori templomok Udvarhelyszéken címmel Székelyudvarhelyen.
szóljon hozzá!