
Fotó: Veres Nándor
Minden várakozást fölülmúlt a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és a Cimbora Gyermekek Háza által kedden megrendezett felolvasómaraton: az öt évvel ezelőtt indított kezdeményezés csemetéje valóságos égig érő fává nőtte ki magát, ahol hat országból több mint huszonkétezren osztoztak az olvasás örömében.
2013. február 19., 19:122013. február 19., 19:12
2013. február 19., 19:252013. február 19., 19:25
A mára már határokat is átívelő felolvasómaratont először 2009-ben rendezték meg, akkor hét udvarhelyszéki településről mintegy ezerhétszázan kapcsolódtak be a közös olvasásba. Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója alkalmából idén Gárdonyi-műveket olvastak a részvevők, és bár a rendezvény központi helyszíne a székelyudvarhelyi városi könyvtár volt, a megye- és országhatárokon túlról is érkeztek jelentkezők. „Elképesztők ezek a számok: hat ország 128 településén több mint 22 ezren olvastak. Hargita megyéből közel ötven település, tehát több mint kilencezer olvasó, Erdélyből pedig több mint tizenháromezren csatlakoztak” – vázolta László Judit, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont munkatársa, az olvasómaraton főszervezője.
Reggel kilenctől este hétig mintegy hatszázan tértek be a városi könyvtárba olvasni, a délelőtti órákban akkora volt a forgalom, hogy az épület több termében párhuzamosan is zajlott a felolvasás. „Újdonság, hogy a Maros menti cserkészcsapatok is csatlakoztak hozzánk idén, ez mintegy öt település bekapcsolódását jelenti” – tette hozzá a szervező. Székelyudvarhely majd minden iskolája részt vett a programban: egész osztályok érkeztek a könyvtárba, de olyan tanintézet is volt, ahol stafétában az összes diák és a teljes tanári kar felolvasott. „A kisgalambfalvi óvodások és előkészítő osztályosok vonattal utaztak fel Udvarhelyre, hogy részt vehessenek a rendezvényen. A gyerekek egész múlt héten Gárdonyi-meséket olvastak, ezeket lerajzolták, és az így bekötött füzeteket a szervezőknek ajándékozták” – újságolta. A részvevők ilyen és ehhez hasonló kis történeteit, beszámolóit, illetve a fotókat az olvasómaraton Facebook-oldalán lehet böngészni.
Idén egyébként sikerült újabb közösségeket megszólítani, hisz szép számban csatlakoztak olyan települések is – Madéfalva, Máréfalva, Réty, Eger stb. –, amelyek nem vettek részt az előző években.
A gyerekek körében Gárdonyi Gólyák, méhek, kislibák című meséskönyve volt a legnépszerűbb, de sokan választották A kutya és a nyúl című verses meséjét, a felnőttek pedig értelemszerűen a szerző legismertebb művéből, az Egri csillagokból olvastak részleteket.
A szervezők szerint viszont nem a számok érdekesek, hanem az a lelkesedés, amit évről évre tapasztalnak, s hogy egyre több a visszajáró felolvasó. „Nem a közönségnek olvasunk, hanem az olvasás kedvéért olvasunk. A rendezvénynek semmi más célja nincs. Egyébként nekem az a legnagyobb élmény, ahogyan ez a kezdeményezés mozgalommá fejlődik. Ez az idei felolvasómaraton az én égig érő fám: nem látom a tetejét, de tudom, hogy jön valahonnan, hisz valamikor egészen kis csemete volt, az első évben hét településen összesen 1700-an olvastunk. Ezzel szemben idén csak Székelyudvarhelyen több mint 2500-an olvastak. Minden település egy levele az óriás fának. Nem tudjuk, hogy meddig és hová megyünk, hisz a mesékben élünk, de a lényeg, hogy a vállunkon van a tarisznya, van benne hamuban sült pogácsa és forrásvíz, és velünk van az atyai áldás, az öreg mesélők áldása” – osztotta meg László Judit.
A felolvasómaraton minden részvevője idén is személyre szóló könyvjelzőt, a városi könyvtárba betérők pedig kis nyalánkságot is kaptak ajándékba. Felolvasómaraton jövőre is lesz – ígérik a szervezők –, akkor születésének 135. évfordulója alkalmából Móricz Zsigmond műveiből lehet majd szemelvényezni. „Lényegében nem csak az évfordulókhoz kötjük a szerzők kiválasztását, hisz az elkövetkezőkben a magyar irodalom mindegyik nagy mesélőjét, Móra Ferencet, Mikszáth Kálmánt, majd Tamási Áront stb. is sorra vesszük” – summázott a szervező.
Furcsa üzenettel találkozhatunk tegnap óta a parajdi sóbánya bejáratánál: vödörbe helyezett gumicsizmák árválkodnak, vezetői funkciót betöltőknek szóló utalással.
Szombaton reggel a Fások utcában, a székelyudvarhelyi terelőút környékén, pénteken este a Rózsa utcában, korábban pedig a Csereháton és a Szejkefürdőn jártak különböző medvék. Komoly károkat is okozott az egyik nagyvad egy méhészetnél.
Kisebb vita alakult ki a székelyudvarhelyi tanácsülésen, amikor az egyik tanácsos jelezte: remélhetőleg a Palló Imre iskola felújítása nem jut ugyanarra a sorsra, mint az Orbán Balázs iskola vagy a művelődési ház, ahol tervezési hibák okoznak gondokat.
Pontosan 151 évvel ezelőtt, május 27-én keletkezett Szováta természeti kincse, a Medve-tó. Ma egy éve ugyanezen a napon árasztotta el a víz a parajdi sóbányát is.
Figyelemfelkeltő rajzokat festenek a székelyudvarhelyi iskolák közelében lévő átjáróknál, hogy a gyalogosokat óvatosságra intsék. A kezdeményezés célja a baleset-megelőzés. Ezt a módszert Csíkszeredában is alkalmazták.
Pótolják az eredetileg április végére és május elejére tervezett, rossz idő miatt elhalasztott programokat: május 30–31-én, valamint gyermeknapon a Szejkei Óriásmajális három napon át várja a családokat.
Kedd reggel elkezdik a Haáz Rezső Múzeum előtti körforgalom felújításának előkészítését, így forgalomkorlátozásokra kell számítani – közli Szakács-Paál István, Székelyudvarhely polgármestere.
Szakaszosan költöztetik el a vetési varjak fészkeit Székelyudvarhelyen, hogy öt év alatt a város peremére szorítsák ki a populáció nagy részét. A beavatkozás egyes helyszíneken már eredményesnek bizonyult.
Több mint 8 millió lejes román kormánytámogatásból újították fel a székelykeresztúri Gyárfás-kúriát. A vasárnap délutáni avatóünnepségen arról beszéltek, hogy a magyar szellemi örökség egy darabját sikerült megmenteni.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
szóljon hozzá!