Két hetet tölt Nagygalambfalván és a vidéken Tobias Waltzok ifjúsági lelkész és tizenhat németországi önkéntes, akik délelőttönként a Miatyánk alapján gyermekhetet szerveztek a pusztai romatelepen, számol be hétfői riportjában az Udvarhelyi Híradó.
2015. augusztus 03., 11:132015. augusztus 03., 11:13
A programok előtt a felállított nagy sátornál cigány mulatós zenére táncoltak a romatelep legkisebb lakói, a foglalkozásokra a drezdai újraépített Miasszonyunk templom nyolc harangjának szava hívta egybe őket. Idén a Miatyánk volt a témája a pusztai gyermekhétnek. Péntek este a felnőttekkel együtt filmet néztek a szabad ég alatt. A helyi református lelkipásztor kiemelte a zárónapon: látni a „fejlődést”, első naptól utolsóig vigyáztak a sátorra. Az éjszakára is ott hagyott nagy értékű berendezések és a foglalkozásokhoz használt eszközkészlet hiánytalanul megmaradt.
Egy napon pedig, amikor a két lelkész csak délben kapcsolódott be a foglalkozásokba, a németországi önkéntesek és helyi IKE-sek önállóan, fegyelmezési gondok nélkül tudtak foglalkozni a gyermekekkel. Vezetőjük Elisabeth volt. Nőként is elfogadták egy olyan környezetben, ahol az asszonynak aligha van szava. A helyi iskola igazgatójával, Bálint Hajnallal azt is megtapasztaltuk, hogy egyetlen kivétellel minden gyermek felöltözve érkezett, jó páran lábbelit is felhúztak. „Voltak rosszabb évek is” – summázta az ifjúsági lelkész.
A Jugendscheune Melaune Keresztyén Ifjúsági Egyesület önkéntesei nyolcadik alkalommal tartottak evangelizációs és felzárkóztató foglalkozásokat a romatelepen. Egy „új generációval” érkezett Tobias, két személy kivételével mindannyian először járnak Nagygalambfalván.
2007-ben kérte a helyi református gyülekezet, a presbitérium, hogy segítsenek a falunak. Tobias akkor édesapjával érkezett, akivel megtapasztalták, szükség van a keresztyén szellemben zajló gyermek- és ifjúsági munkára. Az újonnan érkezettekkel ott kezdik: hol van Románia, hogyan élnek ott az emberek. Mi a különbség a románok és a magyarok között? Világtörténelmi ismereteket tanulnak, hogy itt senkit ne sértsenek meg. Nem naivan, nem turistákként érkeznek – nyomatékosította a lelkész.
Testvérekhez jönnek, előbb tanulnak, hogy aztán taníthassanak. A felkészülésnél jelen vannak a náluk szolgáló magyarországi önkénesek, sőt az is, aki Nagygalambfalváról egy-egy évig az ifjúsági szervezetnél önkénteskedik: idén Nagy Rita Sarolta. Megtanultak pár magyar kifejezést is. Már összeszokott kisközösségként indultak. Megtudtuk, összesen 1400 kilométert utazott a csoport Németország területén, hogy együtt vághassanak neki az útnak.
Az elmúlt nyolc év alatt hatvan németországi fiatal vett részt a cigánymissziós programban. Terveik között szerepel egy baráti társaság létrehozása, amely folyamatosan segíthetne, imádkozhatna és támogatókat toborozna Galambfalvának. Hiszen egyetlen barátságból, jelesül a két lelkész közöttiből kialakult a gyermektábor. Harmadik éve tölt egy-egy helybéli IKE-s önkéntesévet a németországi ifjúsági lelkészségen.
Idéntől egy évre Udvarhelyszékre jön Roland és Johanna – Galambfalván és Keresztúron dolgoznak majd. Vasárnap a helyi református templomban, az istentisztelet keretében aláírásukkal is megpecsételték a további együttműködést. A következő galambfalvi önkéntes, aki Németországba megy, Feleki Krisztina lesz, akit reményeik szerint IKE-s társai is meglátogathatnak majd.
A riportot teljes egészében az Udvarhelyi Híradó 2015. augusztus 3-ai számában olvashatják el.
Székelyudvarhelyen az elmúlt években több utcát is felújítottak, és ugyan megjelentek az akadálymentesítés jelei – például a süllyesztett járdaszegélyek –, a gyakorlatban még mindig sok helyen nehézkes a közlekedés babakocsival vagy kerekesszékkel.
Juhokat, nyulakat és számos csirkét megölt tavaly november óta egy fiatal medve Székelyvarságon, az utóbbi napokban ráadásul nappal is többször felbukkant az egyed a település főbb utcáin. Kedden kilőtték a garázdálkodó példányt.
Kitartanak a turisztikai vállalkozások, nem nőtt jelentősen az elbocsátások száma Parajdon ebben a hónapban. Székelyudvarhelyen azonban újabb tömeges elbocsátásra kényszerül egy bútoripari vállalat.
Közel húsz éve földbe helyezett szennyvízhálózati vezetékeket kell megjavítani Oroszhegyben, Tibódban és Székelyszentkirályon, továbbá ki kell terjeszteni a hálózatot a portákig. A község vezetősége aláírta a projekt finanszírozási szerződését.
Jubiláló házaspárok jelentkezését várja a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal.
Kék, fehér, vörös, barna és számos más színű trópusi lepkében gyönyörködhetnek azok, akik ellátogatnak a parajdi Lepkeházba – a turisták száma azonban lényegesen megcsappant a bányakatasztrófát követő időszakban.
Egy évvel az indulása után beváltotta a hozzá fűzött reményeket a székelyudvarhelyi városvezetés által fejlesztett applikáció: az eszközt a lakók egyre gyakrabban használják ügyintézésre, bejelentésekre, befizetésekre, vagy épp időpontfoglalásra.
A parajdi sóbányát nem lehet megmenteni, a kérdés csak az, hogy mikor omlik be – nyilatkozta szombaton Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Kaszáló kaláka, ahogy régen: negyven nyikómalomfalvi férfi gyűlt össze hajnalban, hogy közösen kaszáljanak a réten – a kaláka nemcsak múltidéző élmény, hanem a falunapok hangulatos nyitánya is volt.
Egy idős nőt szállítottak kórházba egy Homorófürdőnél történt baleset után szombaton délben.
szóljon hozzá!