Nem mérhetőek az „eperszedés” következményei

Nem lehet felmérni az „eperszedés”, azaz a külföldi szezonális munkavállalások jelentette gyermekvédelmi problémák jelentőségét, ugyanis a jelenségre alig van rálátása az érintett intézményeknek. Noha az elmúlt években egyre keresettebbekké váltak a külföldi nyári munkák, jobb megélhetést, vagy a pénzügyi problémák megoldását remélve gyakran családfenntartók, szülők is több hónapos nyári munkát vállalnak külföldön, az itthon hagyott gyerekekről és azok megfelelő felügyeletéről azonban nem sok információja van a gyermekvédelmi intézményeknek.

A Hargita megyei gyermekvédelmi igazgatóság adatai szerint a külföldi munkavállalások nem okoznak gyermekvédelmi problémákat a megyében – tájékoztatott Elekes Zoltán, az intézmény vezetője. Hozzáfűzte viszont, hogy éppen a közelmúltban kellett kiemeljenek a családjából egy gyereket, mert anyja – külföldre utazva – magára hagyta. Elképzelhetőnek tartja azonban, hogy másképp fest a helyzet a valóságban, mint amit a hivatalos adatok tükröznek, ugyanis tapasztalataik szerint a külföldön munkát vállaló szülők a tágabb értelemben vett családon belül, rendszerint az érintett hivatalok értesítése nélkül próbálják megoldani a gyermekelhelyezés kérdését. A vonatkozó törvényt múlt évben szigorították, a jogszabály értelmében a szülők kötelesek értesíteni a település önkormányzatának szociális osztályát arról, hogy távollétük idejére kinek a felügyeletére bízzák itthon hagyott gyereküket. Azonban a törvény semmilyen büntetést nem ír elő arra az esetre, ha a szülők nem tesznek eleget a kötelezettségnek, így nem meglepő, ha a külföldön munkát vállalók gyermekei hivatalosan gyám nélkül maradnak szüleik távollétében. Erről azonban tudomást sem szereznek a gyermekvédelemben érintett intézmények, amelyeknek – rendszerint a túlterheltség miatt – ellenőrzésekre sincs lehetősége.

Hargita megyében hivatalosan a csecsemőelhagyások jelentik a legjelentősebb gyermekvédelmi problémát, továbbra is sok kisgyereket „felejtenek” az újszülöttosztályokon szüleik – tudtuk meg Elekes Zoltántól. Az intézmény igazgatója elmondta, ezen a csatornán kerül be a legtöbb gyerek a megyei gyermekvédelmi rendszerbe, igaz, az esetek száma nagyjából állandó, évek óta nem nő, de nem is csökken. Idén az első félévben 18 csecsemő hagytak a kórházakban szüleik, legtöbbet, összesen tízet a székelyudvarhelyi kórházban, hetet a csíkszeredaiban, egyet pedig a maroshévíziben. Hasonló okok miatt tavaly 39 kisbaba került nevelőszülőkhöz, 2011-ben pedig 35.

„Gyermekvédelmi szempontból számos más, állandó probléma van még a megyében, sok gyerek él nagyon rossz körülmények között, mélyszegénység, gyakori családi konfliktusok, vagy a szülők alkoholizmusa miatt, de az igazgatóság nem emelhet ki minden gyereket a családjából” – mondta az igazgató, hozzáfűzve, ezeket a problémákat leghatékonyabban a helyi szintű gyermekvédelmi szolgáltatások fejlesztésével lehetne megoldani.