Nem energiatakarékos az udvarhelyi lakások többsége

2013-ban vált kötelezővé Romániában az energetikai bizonylatok kiváltása az ingatlanok adásvétele, bérbeadása, illetve öröklése esetén, ugyanakkor az új épületekre is ennek alapján adnak lakhatósági engedélyt. A kötelezettség alól kivételt képeznek az 50 négyzetméter alatti hasznos felülettel rendelkező épületek. Annak ellenére, hogy már három éve érvénybe lépett a törvény, Udvarhelyen sokan nem tudnak róla.

Boér Zoltán József sepsiszentgyörgyi energetikai auditor három év alatt száznál több épület energetikai teljesítményét mérte fel Székelyudvarhelyen. Itteni munkáját egy helyi építészmérnökkel közösen végzi. Tömbházlakások, lakóházak mellett számos autójavító műhely, ipari csarnok, áruház hőtakarékossági mutatóját vizsgálták. Az energetikai tanúsítvány az ingatlan hőháztartásának hatékonysága alapján hét különböző kategóriába sorolja be a lakást vagy épületet: az A kategóriába tartoznak a legtakarékosabb ingatlanok, az energiafalók pedig G besorolást kapnak.

A régi tömbházak építésekor nem fektettek hangsúlyt az energiahatékonyságra, így ezeknél a legnagyobb a veszteség, a legtöbb hőenergia a földszinti, illetve az utolsó szinten található lakrészeknél illan el – magyarázta a szakember. Boér Zoltán József az udvarhelyi tömbházlakásokat átlagban a C–E kategóriák valamelyikébe sorolja, míg az általa felmért lakóházak a C-ben és D-ben helyezkednek el. A felmérés eredményét a lakás állapota, valamint mérete határozza meg, így egy kétszobás tömbházlakás esetében áfa nélkül 200 lejt, egy nagyobb, 200 négyzetméter felületű lakóháznál 800 lejt kell a megbízónak fizetnie – mondta az árakról.

„Hőenergiát generál az emberi test, a háztartási gépek, az ablakon bejutó napfény, a melegvíz-csövek, ezzel szemben hőveszteség keletkezik például az ajtók-ablakok nyitogatásakor, a mennyezeten, illetve a padló felületén. Ezt fűtéssel pótolva kell optimálissá alakítani a lakás hőháztartását” – magyarázta Boér Zoltán József. A szakminisztérium által előírt algoritmus szerint egy lakás szobáiban 20, a konyhában 18, míg a fürdőben 22 Celsius-foknak kell lennie. A számítás nagyon komplex: figyelembe veszik a lakás méreteit, a falvastagságot és annak összetételét, a külső falak számát, a lakrész helyzetét, a nyílászárók típusát és állapotát, a használt energiaforrást (tömbházaknál a távfűtés bizonyult a leggazdaságosabbnak, míg a csempekályha a legveszteségesebbnek), a lakás fekvését, a szomszédos épületek általi árnyékolást, a napsugár intenzitását, illetve azt is, hogy mennyire szeles zónában helyezkedik el az épület.

A felmérés legnagyobb haszna az lenne, hogy javaslataik alapján a megbízók javítsák a mutatókat – vallja a szakember. Szerinte az A kategóriára csupán törekedni lehet, elérése lehetetlen. Ezeknél geotermális berendezések juttatják a föld melegét a lakásba, a meleg vizet és az elektromos áramot napelemek állítják elő, a falak szigetelése és a nyílászárók hőtulajdonsága pedig kitűnő – mondja a szakember. Ő úgy tapasztalja, hogy az újonnan épült ingatlanoknál a beruházók részéről is érezhető a tendencia a gondos kivitelezésre. Energiatakarékossági szempontból jó pontnak számít, ha az épületben van légkondicionáló, illetve hőcserélő berendezés – ezek alkalmazása Udvarhelyen egyre jellemzőbb, mondja az auditor.