Nem ellenzi a pácienslisták „adásvételét” az egészségbiztosító

Hargita megyében ez többnyire békésen zajlik, ám volt már hosszan elhúzódó peres ügy is, amiből sem az idős, sem a fiatal orvos, de pácienseik sem jöttek ki jól.

A legtöbb esetben mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk azoknak a fiatal általános orvosoknak, akik az orvosi egyetemet befejezve háziorvosokként kezdenék meg a praktizálást. Ahhoz, hogy az egészségbiztosítási pénztár szerződést kössön velük, több száz feliratkozott pácienssel kell rendelkezniük, így a legtöbb fiatal orvos nyugdíjba vonuló idős kollégájától vásárolja meg a klientúrát. A jelenség nem új keletű, és nem is tiltott a páciensek adás-vétele, évek óta ez a praxisátadás egyik bevett formája, noha semmilyen intézmény nem felügyeli a tevékenység üzleti részét, az árakat pedig a piac szabja meg.

Vasile Ciurchea, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnöke a hét elején az új egészségügyi keretszerződés-tervezet kapcsán érintette a témát, és – a központi sajtó híradásai szerint – bejelentette, az intézmény nem ellenzi, hogy a háziorvosok megvásárolják a pácienslistát azoktól a kollégáiktól, akik felhagytak tevékenységükkel, de a páciensek nem kötelesek elfogadni az átadást, ők szabadon megválaszthatják orvosukat. Hargita megyében a háziorvosok átlagban kétezer pácienssel rendelkeznek – de van olyan is, akinek 3500-as listája van –, és információink szerint helységtől függően 5–10 eurót ér egy páciens – a városi listák a drágábbak –, így átlagban nagyjából 10–20 ezer euróba kerül egy pácienslista.

Hargita megyében is voltak már ilyen praxisátadások, de mint azt Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár ügyvezető igazgatója elmondta, az intézmény ezekbe a folyamatokba egyáltalán nem avatkozik bele, és nem is tart igényt ezekre az információkra. Az egészségbiztosítási pénztárt kizárólag az érdekli, hogy az egészségügyi ellátás folytonossága megmaradjon, valamint az, hogy a vonatkozó előírásoknak megfelelően elegendő családorvos legyen a megye településein – tájékoztatott Duda Tihamér. Azt is közölte ugyanakkor, ha egy háziorvos elérte a 65 éves nyugdíjkorhatárt, csak abban az esetben folytathatja tevékenységét, ha helyére nem kerül jelentkező, és ebben az esetben is legfeljebb 70 éves koráig dolgozhat évenkénti szerződéshosszabbítással, a munkaképességét igazoló munkaorvosi, valamint pszichológiai igazolással.

Ha viszont akad jelentkező a helyére, akkor át kell adnia a praxist, ám az kettőjük privát ügye, hogy ez miként történik. „A praxist rendszerint eladják, de az egészségbiztosítónak ehhez nincs köze, ugyanis a családorvosi rendelő egy vállalkozás, és az, hogy ő kinek, hogyan és mennyiért adja át ezt a vállalkozást, nem a mi dolgunk” – fogalmazott a megyei egészségbiztosítási pénztár vezérigazgatója.

Az adásvételek rendszerint problémamentesen zajlanak, de volt már olyan eset, hogy a megegyezés után a kifizetés módja miatt perre mentek az orvosok, és addig pereltek, amíg a fiatal orvos megunta, és elment más megyébe, az idős orvos pedig páciensek nélkül maradt, ugyanis a betegek is megunták a pereskedést, és átszivárogtak más családorvosokhoz – tudtuk meg Duda Tihamértól. A praxisátvétel nem mindig a pácienslisták adásvételével történik: volt olyan eset is, hogy egy háziorvos nem teljesítette kötelezettségeit, így az egészségbiztosító felbontotta a vele kötött szerződést, majd jött egy másik orvos, és továbbvitte a praxist anélkül, hogy bármilyen üzleti megállapodást kellett volna kötnie elődjével. A megye településein élők száma alapján egyébként jelenleg tizennégy háziorvosnak tudna szerződést ajánlani az egészségbiztosítási pénztár, ezek között két település is van – Székelyandrásfalva és Gyergyóholló –, ahol egy családorvos sincs – tudtuk meg Duda Tihamértól.

A szerződéskötéstől számított három hónapon belül városon nyolcszáz, vidéken ötszáz feliratkozott pácienssel kell rendelkeznie a pályakezdő családorvosnak. Az ezt előíró egészségügyi keretszerződés azonban e hónap végén lejár, és az új éves keretszerződés-tervezet már nem szabja meg, hogy hány beteggel kell rendelkeznie egy háziorvosnak, így a páciensek nélküli fiatal háziorvosokkal is szerződést köt majd az egészségbiztosító. A pácienslisták adásvétele azonban várhatóan nem fog megszűnni, hiszen – mint arra Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője rávilágított – a családorvosoknak a jövőben is elengedhetetlenül szükségük lesz a páciensekre, hiszen a feliratkozottak után kapják a finanszírozás egy részét, és ideális esetben nagyjából kétezer páciensre van szükség a rendelő fenntartásához. Tar Gyöngyi szerint tisztább és részletesebben kidolgozott előírásokra lenne szükség, hiszen az egészségügyi rendszert nem lehet kizárólag a szabadkereskedelem és vadkapitalizmus szabályai szerint működtetni. Az a beteg, aki egészségügyi szolgáltatást igényel, egy kiszolgáltatott helyzetben lévő ember, így ebben a szakmában nem lehet áruról és árucikkekről beszélni, mondta Tar Gyöngyi.

A közegészségügyi igazgatóság vezetője kifejtette, páciensenként tíz euróval számolva komoly anyagi terhet jelent egy pályakezdő orvosnak a pácienslista megvásárlása, így ő mindenképpen lehetővé tenné, hogy részletekben lehessen törleszteni az összeget, de úgy véli, szükség lenne arra is, hogy a nyugdíjba vonuló és a kezdő orvos egy ideig együtt dolgozzon, és a pácienslistáját eladó orvosnak is érdeke kellene legyen, hogy a klientúra ne morzsolódjon szét az eladás után.