A székelyföldi mezőgazdaság modernizálásáról szóló fejlesztési stratégiájáért kapta meg a Székelyudvarhelyről elindított Lámpás-program a Magyar Termék Nagydíjat Budapesten. Három év alatt mintegy ezren vettek részt az ingyenes továbbképzéseken, amelyek során egyszerre képezték a munkavállalókat és a munkaadókat.
2016. szeptember 09., 13:342016. szeptember 09., 13:34
Állást szerezni a tanulni akaró embereknek, és megfelelő munkavállalókat képezni a vállalatok különböző állásaira – ennyire egyszerű gondolatból született meg Ambrus Tibor főiskolai tanár szerint a székelyudvarhelyi Rega Egyesület Lámpás programja, amely nemrégiben a budapesti Országház a 19. Magyar Termék Nagydíj díjátadó ünnepségén kiérdemelte a rangos tanúsító védjegy használati jogát. A székelyföldi vállalkozói élet fejlesztését megcélzó tervet immár három éve indították útjára Ambrus Tibor főiskolai tanár ötlete alapján. Az oktató a humántőke-fejlesztési programot jelenleg működtető REGA Egyesület elnökével, Geréb Lászlóval, a program szövetkezeti projektjét koordináló Tankó Lászlóval, a MÜTF Oktatási Központ igazgatójával, Ilyés Ferenccel, valamint Demeter Sándor Loránd székelyderzsi unitárius lelkésszel alkot csapatot.
A több éve Székelyudvarhelyen is dolgozó nemzetközi tréner szerint az egyszerű emberektől kell kezdeni a fejlesztést. „Előbbre jutni Székelyföldön csak tudással és tanulással lehet” – szögezte le. Tanulókkal, gazdákkal, munkakeresőkkel, vállalkozókkal, de lelkészekkel is dolgoztak együtt az utóbbi évek alatt. A vállalkozói képességek mellett fő irányként tekintettek a személyi fejlesztésre.
„A Lámpás-program a Magyar Termék Nagydíjat a székelyföldi mezőgazdaság modernizálásáról szóló koncepciójáért kapta, amely szerint Székelyföld mezőgazdaságának modernizációját nem szabad multinacionális vállalatokra bízni, hanem a székely közösség maga kell kézbe vegye a sorsát és elindítania a mezőgazdaság modernizációját” – véli a kezdeményező csapat. A szükséges tőke a közösség, valamint a közbirtokosság kezében van, a kettő tőkéjéből létrehozott szövetkezet pedig a program működtetői szerint a közös érdeket szolgálja. A kezdeményezők szerint a székelyföldi településeken a szövetkezeteket össze is kell fogni, éppen ezért a Székelyföldi Szövetkezetek Ernyőszervezetének az a feladata, hogy egységes érdekszervezetbe tömörítse azokat, így eleget tudnak tenni a méretgazdálkodási elvárásoknak, egységesen tudnak fellépni mind a beszerzési, mind az értékesítési piacon. Mint kiderült, már négy szövetkezet fejezte ki társulási szándékát egy ilyen ernyőszervezetbe: a székelykeresztúri, a csíkszépvízi, a kézdivásárhelyi, valamint a sepsiszentgyörgyi tejszövetkezet.
A Lámpás-csapat úgy érzi, a Magyar Termék Nagydíj a munkájuk elismerése mellett egyben üzenet is a gazdáknak. „Ha túl akarjuk élni a globális gazdaság kihívásait, akkor egymásra vagyunk ítélve. Csak az együttműködés képes előrevinni Székelyföldet” – vélik. Ambrus Tibor reméli, hogy a védjegynek köszönhetően jobban fognak bízni a székelyföldiek a tudásfejlesztésben, hiszen a rangos elismerés egyben hitelességet is nyújt az elképzelésnek. A stratégia ötletgazdája bízik abban is, hogy ezentúl többen élnek az ingyenes lehetőséggel.
Az elkövetkezőkben három irányban folytatják a munkásságot, továbbra is szerveznek általános jellegű képzéseket, konferenciákat és találkozókat, folytatják a szövetkezetek koordinálását és érdekképviseletét, valamint ősztől falufejlesztéssel bővítenék tevékenységüket. A tervek szerint a falvak gondolkodását fejlesztenék, előbb a helybéli vezető szerepet betöltő személyekkel és véleményformálókkal egyeztetnének arról, hogy milyen ismeretre van szükség, majd ahhoz megfelelő képzéseket szerveznek az elkövetkezőkben. Elsőként Székelyderzsben próbálkoznának az új kezdeményezéssel.
A vízzel feltelt és részben már beszakadt sóbánya kockázatelemzését, illetve egy új bánya megnyitásáig tartó támogatásrendszer kidolgozását követelték a tüntetők szombaton Parajdon. A tömeg a kultúrháztól indulva vonult a Salrom székhelyéig.
Kórházba szállították pénteken délután azt a férfit, aki motoros balesetet szenvedett Korond és Farkaslaka között.
A Korond-patak ideiglenes elterelését biztosító vezetékrendszer építésének legnehezebb részéhez értek a parajdi sóbányánál. A kivitelezőnek most különösen precízen kell dolgoznia egy kanyar miatt. A munkálatok befejezése legalább tíz napot késik.
A villanypásztor és az őrzőkutyák sem állították meg a jól megtermett hím medvét, amely öt juhot ölt meg az elmúlt két hétben egy ivói gazdaságban. Többször elkergették a hatóságok a problémás példányt, mégis visszatért, így végül ki kellett lőni.
Egyenként félmillió forintos – 6400 lejes – támogatást kapnak a Salrom és a Sal Sind alkalmazottai, valamint a beszakadt bányafödémnél kialakított veszélyzónából kiköltöztetett családok – jelentette be szerdán Parajdon az Ökumenikus Segélyszervezet.
Nem veszélyes vagy előreláthatatlan és nem számottevő – ezekkel a jelzőkkel illetik Parajdon a bányakörüli változásokat és méréseket. Azt viszont hangsúlyozzák, hogy már többen hegesztik a nagy fekete csöveket.
Egy ígéretét legalább be tudta tartani a Salrom vezetősége, hiszen szerdán megnyílt a sósvizű strand Parajdon. Néhány turista rögtön ki is használta a lehetőséget: volt, aki napozott, mások a medencében lubickoltak.
Számos alkalommal besétált az Árvátfalván lévő házak közé egy fiatal hím medve, amely egyszer gyereket is megijesztett a településen. Ezt a példányt fogták be csapdájukkal a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület vadőrei.
Elkezdi a régi aszfalt felmarását a kivitelező kedden délben a Tamási Áron utcában, a művelődési ház és a körforgalom közötti szakaszon – közli Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) tagjai hétfői ülésükön a parajdi sóbánya jövőjének két lehetséges forgatókönyvét vizsgálták meg – számolt be az elnöki hivatal.
szóljon hozzá!