
Fotó: Barabás Ákos
Hargita megyében egyedülálló és országosan is azon kevesek közé tartozik Sándor József felsőboldogfalvi polgármester, aki a rendszerváltás óta megtartotta tisztségét. Hetedszer szavaztak neki bizalmat a község lakói, így az első, két évre szóló kinevezésével együtt huszonhat éve irányítja az udvarhelyszéki települést. Az elöljárót sikerének titkáról, tervezett megvalósításairól és azon projektjeiről kérdeztük, amelyeket szeretett volna, ám több mint két évtizedes községvezetői munkája alatt még nem tudott kivitelezni.
2016. június 23., 12:592016. június 23., 12:59
2016. június 23., 17:122016. június 23., 17:12
– Mikor volt nehezebb polgármesternek lenni: az utóbbi években vagy a rendszerváltás után?
– Talán a rendszerváltás után valamivel több probléma volt, hiszen az emberek akkor felszabadultabban érezték magukat, és kezdték követelni a jogaikat. Akkor kezdődött például a földterületek visszaosztása, amivel kapcsolatban még most is problémákba ütközünk. Felülről akadályozzák a kivitelezést. Volt egy időszak, 1996 és 2004 között, amikor jól működtek a kormányprogramok, most azonban újból el van szabadulva a pokol, mindenki csak a saját érdekét nézi. Egyelőre az európai uniós pályázatok is döcögve működnek. Sokféle kormányt megértem, de úgy érzem, a technokraták sem viszik előre az országot.
– Ön szerint minek köszönheti a szavazók folyamatos támogatását?
– Szerintem ez a munkám eredményének köszönhető, amit családom támogatásával tudtam megvalósítani. Hosszú idő telt el, s gondolom, az emberek is meguntak, de úgy tűnik, mégis megbíznak bennem.
– Hat teljes és egy kétéves mandátuma volt eddig. Érez még bármi kihívást munkájában?
– Mindennap más és más kihívásnak van kitéve egy polgármester, ez a feladatkör olyan, hogy könyvből nehezen lehet megtanulni, inkább nagyon sok gyakorlat és kapcsolat kell az érvényesüléshez. A problémákat emberek idézik elő, a polgármesternek pedig az a dolga, hogy megoldja ezeket.
– Van olyan probléma a településen, amit máig sem tudott megoldani mandátumai alatt?
– Ilyen például a kanalizálási rendszer kiépítése a községben, amelyet 2007-ben kezdtünk el, de 2011-től az állam leállította a finanszírozását. Most úgy tűnik, mégis sikerülhet megoldani. Nagyon szerettem volna egy sportcsarnokot építtetni Felsőboldogfalván, ám ez eddig még nem jött össze. De nem sikerült Bikafalván újraépíteni az árvízkárok miatt lebontott kultúrházat sem.
– Mire a legbüszkébb az elmúlt évek megvalósításaiból?
– Amikor polgármester lettem, még nem voltak aszfaltozva a községi utak, illetve gázhálózatunk és ivóvízrendszerünk sem volt. Ezeket a problémákat sikerült megoldjuk. Persze vannak olyan falvak is, ahol még dolgoznunk kell, erre készülnek a pályázatok. Hat falu, Sándortelke, Telekfalva, Patakfalva, Árvátfalva, Sükő és Hodgya a kilencvenes években halálra volt ítélve, ezekben vissza tudtuk adni a reményt, modernizáltuk az útjaikat. A múlt rendszerben ugyanis nem kaphattak építési engedélyeket, arra kényszerítették a lakosokat, hogy Boldogfalvára költözzenek. Büszke vagyok arra, hogy 1990-től 201 ház épült Boldogfalván, és még nem beszéltem a többi településről.
Életrajzi adatok
Sándor József 1961. január 27-én született Székelyudvarhelyen, jelenleg Farcádon él családjával. Középiskolai tanulmányait az udvarhelyi 1-es számú ipari líceumben (ma Bányai János Műszaki Szakközépiskola) fejezte be, majd jogásznak tanult a Lucian Blaga Egyetemen. 1990-ben nevezték ki Felsőboldogfalva polgármesterének, és azóta is azt a tisztséget tölti be. Két fia és egy unokája van, hobbija a szőlészet, amit már hét éves kora óta gyakorol.
– Milyen megvalósításokat tervez a következő négy évre?
– Befejezzük a Telekfalva és a Sándortelke közti útszakasz modernizálását, ezenkívül minden településen egy-két utcát leaszfaltoznánk. Működőképessé tennék a szennyvízhálózati rendszert a községben, Bikafalván pedig be kell terveznünk a kultúrház felépítését. Sándortelkén ki kell építenünk az ivóvízhálózatot, illetve az Árvátfalva és Boldogfalva közötti részen kivezetnénk Székelyudvarhelyről az ivóvizet. Három településen tisztázni kell a földek tulajdonjogi viszonyait is.
– Lapunkhoz a legtöbb panasz Árvátfalváról érkezett, ahol akadozik az ivóvíz-szolgáltatás. Erre miért nem sikerült megoldást találni több év alatt sem?
– Az ehhez szükséges beruházást csak önköltségből lehet megvalósítani, eddig nem volt pénze a hivatalnak, most azonban a tanács jóváhagyta a szükséges összeget. Ahogy megalakul a tanács, fogunk hozzá a munkához, kivezetjük a városi vizet Udvarhelyről, illetve megépítjük a szükséges víztározót és a pumpaházat. Reméljük, hogy őszig sikerül megvalósítanunk a beruházást. Úgy lesz kialakítva a hálózat, hogy amennyiben Patakfalván is gondok lesznek a vízellátással, mert elapadnak a források, az ottani rendszert könnyedén rá lehessen csatlakoztatni a most épülőre.
Polgári védelmi gyakorlatot tartanak kedden délelőtt Székelyudvarhelyen, a Cserehát-negyedben. A gyakorlat részeként légi riadó jelzés is hallható lesz.
Szinte biztosan egy régi beázás következménye, hogy leomlott a székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium egyik osztálytermében a mennyezeti vakolat egy része, de a tanintézetvezetés nem éri be az elsődleges magyarázattal.
Részeg sofőröket füleltek le Udvarhelyszéken: egyik férfi rutinellenőrzés során bukott le, a másik pedig balesetezett.
Csapadékmentes idő esetén rovarirtást végeznek Székelyudvarhely közterein, hétfőn este – hívja fel a figyelmet a helyi polgármesteri hivatal.
Kő és sár borította be vasárnap délután a Parajdot a Bucsin-tetővel összekötő országút egy szakaszát, miután a heves esőzések nyomán egy patak kilépett a medréből. Az úttestet összefogással sikerült megtisztítani.
Stratégiailag is fontos betonhidak épültek Fenyéden az Átjáró, a Tanórok és a Szejke utcákban, amelyek elősegítik a gazdák területeinek, valamint a növekvő település új portáinak megközelíthetőségét. A beruházás ötmillió lejbe került.
Meghódították a Pamír-fennsík legendás útjait, több mint 4600 méteres magasságba kapaszkodtak fel, jurtában is megszálltak, és már Kína felé készülnek a Mongóliába tartó erdélyi kalandorok, akik egy hónap alatt közel tízezer kilométert tettek meg.
Helyrehozták a megsüllyedt és beszakadt útszakaszt Küsmöd és Siklód között a 135-ös megyei úton, de az elkövetkező egy-két évben nem lesz ott aszfaltozás – tudtuk meg a Hargita Megye Tanácsának vezetőjétől.
Régészeti bemutatókkal, kézműves foglalkozásokkal, rendhagyó tárlatvezetésekkel, koncerttel és fényfestéssel készül a Múzeumok Éjszakájára a Haáz Rezső Múzeum június 20-án Székelyudvarhelyen.
Tiltakozó szülői petíciók, szóbeszédek, kiszivárgott elképzelések, elvetett forgatókönyvek, félelmek és indulatok – nagy feszültség övezi a székelyudvarhelyi iskolahálózat krízisének rendezését.
szóljon hozzá!