Ha ezt elolvasta és betartja, nyugodtan mehet gombászni

„Amelyik gomba fogyaszthatóságában kételkedünk, azt ne szedjük le” – tanácsolja határozottan Sorbán Géza udvarhelyi gombaszakértő. Közel ötven éve tudatos gombagyűjtő, komoly leírása, képgyűjteménye van az általa beazonosított több tucat székelyföldi gombafajtáról. Noha nyersen nem szabad fogyasztani őket, mégis úgy tartja, hogy a legjobb teszt, ha egy nagyon apró darabot megízlelünk: amelyik csípős vagy keserű, azt nem szabad megenni. Elmondása szerint tévedés, hogy az ehető gomba mérgezővé válik, ha szomszédságában emberi fogyasztásra alkalmatlan gomba nő: ha a mérges gomba spórája az ehetőre kerül, nem jelent veszélyt, ugyanis csupán a húsa mérgező. Ezért ha otthon átvizsgálva kiderül, hogy a többi közé „rossz” került, nem kell az összeset kidobni, nyugodtan elkészíthetjük és megehetjük a jókat. Az is tévhit, hogy a csiga által „megkóstolt” növényt mi is nyugodtan megehetjük – mondta az idős gombaszakértő.

Gyűjtés során a gombát lehetőleg kosárba kell szedni, a nejlonzacskóban bepállik, megpenészedik és ehetetlenné válik. Ajánlatos már a lelőhelyen, lehetőleg kis ecsettel megtisztítani, így a lehullott spórák visszakerülnek a talajba. Sőt ha a csiperke vagy a fenyőalja gomba mosólevét visszavisszük a termőhelyére, egy idő után gazdag termésre számíthatunk.

A gombák otthon folyó, hideg vízben gyorsan lemoshatók, áztatni nem szabad őket, és legalább fél órán át pároljuk, mielőtt elfogyasztjuk – tanácsolja Sorbán Géza. A tejelő gombák (ilyen a keserű gomba), a tinóruk, pereszkék, néhány galambgomba tartalmaz olyan ártalmas hatóanyagokat, amelyek hő hatására lebomlanak. Mivel a gomba fajtától függetlenül nehezen emészthető, fontos, hogy minél kisebbre daraboljuk.

A szakértő véleménye szerint a piacon vásárolhatunk gombát, azonban a zugárusokat jobb kerülni. Legtöbbjük mindössze két-három fajtát ismer, de olyat is árul, amely csak hasonlít az ehetőre. Ilyen például a gyomorbántalmakat okozó tintaszagú vagy a sárguló csiperke. Sok esetben a műanyag zacskóban árusított gombák a többórás melegben való tárolás miatt megpenészednek, fogyasztásuk ételmérgezéssel jár.

Ehető gombák és mérges társaik

A fiatal, burokban lévő gyilkos galóca összetéveszthető a galambgombával, a tarlógombával, a csiperkével, valamint a pöfeteggel. Azonban a galóca tönkjének alján egy tasakszerű rész található, így is megkülönböztethetjük az ehető gombáktól. A kalap alatt gallér helyezkedik el, lemezei fehérek, ugyanakkor a kalap teteje barnás, zöldes, valamint sárgás színezetű, annak függvényében, hogy milyen fényhatás éri – idős korában akár olívaszínűvé is válhat. Ezzel szemben például a csiperkének mindig fehér a tönkje, ritkán van gallérja, szára alacsony és henger formájú. Míg a galóca leszedéskor szálkásan kiszakad a földből, a csiperke törik. A galambgomba rövid, zömök szárral terem, tönkjén nincs gallér – sorolja az ismérveket a szakértő.

A párducgalóca kalapjának teteje sötétbarnás, néha gesztenyebarna átmenettel, fehér bolyhos pöttyökkel tarkítva, vékony gyűrűs gallérral. Leggyakrabban az őzlábbal téveszthetjük össze, azonban vele ellentétben a galóca könnyen sérül, ugyanakkor az őzláb töve bunkóban végződik. Másik különbség, hogy az őzláb lemezei drapp színűek, ezzel szemben a galócáé fehér.

Több mint nyolcvanféle vargánya és tinóru

A rókagomba mérges párja a világító tölcsérgomba. Azonban míg előbbi kalapjának alsó fele redős és gyér, utóbbié lemezes és sűrű, mindig tuskón vagy földben maradt faanyagon terem. A rókagomba komposztból, avarból, mohás helyről nő ki, tönkje a tő irányába tölcséresen vékonyodik, szálasan hasad, míg a tölcséresé törik, fogyasztása gyomorbántalmat okoz.

A keserűgombát a felénk disznógombaként ismert, más néven pelyhes keserűgombával szokták összetéveszteni. Ez utóbbi azonban nagyobb növésű, fiatal korában frissen szedve akár fogyasztható is, azonban az elvénült példányok nehezen emészthetők.

Több mint nyolcvanféle vargánya és tinóru terem Székelyföldön, jó részük emberi fogyasztásra alkalmas. Gyűjtésük során két dologra kell figyelni: ha a tönkjén piros elszíneződés látható, akkor ártalmas, ugyanakkor van két fajta, amelyeknek az íze nagyon keserű – utóbbiak nem mérgezők, azonban ehetetlenek.

Ritkaságok és gyógyító gombák

A lepke- és a nyírfatapló jó immunerősítő, bevethető hűlés ellen, valamint allergiás megbetegedéseknél. A mezei csiperke a kismamáknak segít a tejtermelésben. A bükkös erdőkben termő laskagomba a hasnyálmirigy inzulinképzésére fejt ki jótékony hatást.

Ritka gombaként ismert a szarvasgomba, aminek hat-hét fajtája terem vidékünkön. Ritkaságát azonban nem gyér előfordulása okozza, hanem az, hogy kevésbé ismertek a lelőhelyei. Hasonlóképpen az ezer méteres magasságban található zsemlegombát, valamint a különböző tölcsérgombákat is kevesen ismerik.

Kevesen tudják, de még a Kerekerdőn is nő ganoderma, magyar nevén pecsétviaszgomba, amely nagyon elterjedt alapanyaga számos csodaszerként hirdetett készítménynek. Készíthetünk magunk is házi főzetet belőle: egy teáskanálnyi őrleményét fél liter vízhez adagolva tíz percig főzzük, majd iható hőmérsékletűre lehűlve naponta egy csészével elkortyolgatva rendbe hozza immunrendszerünket – avatott be Sorbán Géza.

Súlyos mérgezést okozhat

Székelyudvarhelyen tavaly nagyon súlyos májgyulladást okozott egy helybéli család férfi és két gyerek tagjának az általuk szedett és elfogyasztott galóca, melyet más gombával összetévesztve szedtek kosarukba. Ők a kórházi kezelésnek köszönhetően felépültek, ebben az évben még nem került beutalásra gombamérgezéses beteg a székelyudvarhelyi kórházba – tudtuk meg Lőrinczi Csaba orvosigazgatótól. A gombamérgezések három csoportra oszthatók: a kevésbé mérgezők emésztési zavart, gyomorgyulladást okoznak, a galóca típusúak, mint a gyilkos és a párducgalóca vese- és májkárosodást, sőt akár cirrózist eredményezhetnek, a susulykafélékkel való mérgezés maradandó idegrendszeri elváltozással, mozgászavarral, szellemi leépüléssel jár. Vidékünkön a galócamérgezés a leggyakoribb, susulykamérgezésről legalább tíz éve nincs tudomása a városi kórház orvosigazgatójának. Az általunk gyűjtött gombát a környéken sajnos nincs hol hivatalosan bevizsgáltatni, leginkább falun élő idősebb emberek ismereteiben bízhatunk – véli Lőrinczi Csaba.

Csökkent a mérgezések száma

Tavalyhoz képest idén csökkent a gombamérgezések száma Hargita megyében. Ennek egyik oka lehet a gyűjtők óvatossága, vagy akár az is, hogy kevesebben járnak gombászni – véli Péter Szilárd, a megyei mentőszolgálat vezetője. Idén eddig kilencen kerültek gombamérgezés miatt a maroshévízi kórház sürgősségi osztályára, jó részük helybéli vagy környékbeli volt, és a maguk által szedett gombáktól lettek rosszul, de szerencsére egyik esetben sem történt súlyos mérgezés.