Ez olyan a vízi élőlényeknek, mintha egy városban lebombáznák az összes épületet

Nem kért és nem is kapott jóváhagyást a nagyszabású beavatkozásokra a Maros Vízügyi Igazgatóság a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökségtől. A legyalult folyómedret a héten a Hargita Megyei Környezetőrség munkatársai a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász-egyesület képviselőivel együtt tekintették meg, továbbá jelen volt Ádám Mózes, a Maros Vízügyi Igazgatóság udvarhelyi kirendeltségének vezetője is a találkozón – magyarázta lapunknak Balla Izabella, a megyei környezetőrség vezetője. „A beavatkozás helye háromszáz méterre fekszik a természetvédelmi területtől, ám Héjjasfalváig a Küküllő is azzá van nyilvánítva, így mindenképp környezetvédelmi szabályozás és engedélyeztetés szükséges bármilyen beavatkozáshoz ezen a szakaszon” – tisztázta Balla Izabella.

A vízügy helyi képviselője korábban az nyilatkozta lapunknak, hogy csupán karbantartást végeznek. A környezetőrség által kapott tájékoztatás arról szól, hogy a vízügy éves tervének része volt az árvízvédelmi munkálat.

Az engedély nélküli beavatkozásnak Balla Izabella szerint súlyos következménye lehet a folyó és a meder környékének élővilágára, ezért harmincezer lejes büntetést szabott ki a környezetőrség, emellett kötelezik arra is a vízügyi igazgatóságot, hogy visszaállítsa eredeti állapotába a folyó szakaszát. A munkálatokat egyelőre leállították.

Hosszú ideje alkalmazzák az árvízvédelmi beavatkozásnak beállított medergyalulásokat a vízügyi igazgatóságok, noha ezeket az elavult megoldásokat tiltja az Európai Unió vízgazdálkodási és vízi környezetgazdálkodási keretirányelve is – mutatott rá Demeter László biológus-kutató. A keretegyezménynek Románia is meg kellene feleljen, ám amennyiben továbbra is sorozatosan megszegi ezt, akkor eljárást is indíthatnak az ország ellen.

A meder átszabásával, gyalulásával, lebetonozásával gyakorlatilag megszüntetik a folyó eredeti szerkezetét. A folyó ökológiai rendszere azon alapszik, hogy milyen felületek, kövek, lassúbb sodrású részek vannak, ahova a halak elbújhatnak, ahol ikrázhatnak. Nem elég önmagában az, hogy folyik a víz – mondta a biológus. A halak szaporodásához és fejlődéséhez szükségesek a kisebb-nagyobb kövek, a part alatti bemélyedések, ha a medret kisimítják, akkor megszüntetik az élőlények túléléséhez szükséges felületeket. A kisebb rovarlárvák is a hasonló búvóhelyekhez kötöttek, így a kotrás során gyakorlatilag megszűnik a tápláléklánc életfeltétele. Ez a biológus szerint olyan, mintha egy városban lebombáznák az összes épületet.

Noha egy idő után regenerálódik a rendszer, mégis súlyos utóhatása lehet egy meggondolatlan mederszabályozásnak, hiszen kevesebb gerinctelennel kevesebb táplálék marad a halaknak, emellett súlyosbítja a helyzetet az esetleges szennyezés is, amit egy kotrógépes beavatkozás okozhat. „A folyót egy rendszerként kell kezelni, struktúráját meg kell őrizni, éppen ezért kell megvizsgálni minden beavatkozási tervet a munkálatok előtt” – mutatott rá a szakértő.

Korábban több engedély nélküli vízügyi beavatkozásra is volt példa a térségben: tavaly júniusban Zetelakán több mint száz méter hosszan terelte el a Maros Vízügyi Igazgatóság a Nagy-Küküllőt a helyi önkormányzat kérésére. Ugyancsak tavaly a Nyárád mentén is komoly mederszabályozást végzett a vízügy, ott is engedély nélkül vágtak ki fákat, alakították át a folyó medrét kotrógépekkel. Nem sokkal később a Kis-Homoród medrét gyalulták le Homoródkarácsonyfalván, ahol a fákat és bokrokat is kivágták a Natura 2000-es természetvédelmi területen. A környezetőrség már többször is kiszabott több tízezer lejes bírságot a vízügyi igazgatóságok beavatkozásai miatt, ám egyelőre ez nem fékezte meg a hasonló súlyos következményekkel járó eljárásokat.